2019. aug. 24. szombatBertalan
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Titkos CIA-börtön Bukarest egy forgalmas utcáján

szerk. 2009. augusztus 13. 16:55, utolsó frissítés: 16:55

Mindeddig ismeretlen részletek szivárogtak ki a terrorizmus elleni harc e titkos helyszíneiről. A The New York Times leleplez, a román illetékesek továbbra is tagadnak.



Az egyik titkos CIA-börtön Bukarest egyik forgalmas utcájában, egy felújított épületben volt – derül ki a The New York Timesnak a Bush-korszak terrorizmusellenes harcát, az illegális fogvatartásokat, kihallgatásokat, kínzásokat felfedő cikksorozatából. Az al-Kaida elfogott vezetői bebörtönzésére létrehozott hálózat léte egy ideje már köztudomású, ám a részletek mindeddig titokban maradtak – írja David Johnston és Mark Mazzetti Ablak a titkos CIA-börtönökre című cikkében.

A kelet-európai CIA-börtönök létezésének gyanúja először 2005-ben merült fel a Human Rights Watch emberjogi szervezet jelentésében; az amerikai illetékesek és az illető országok vezetői azonban azóta is tagadják ezek létét.

A The New York Timesnak most az amerikai hírszerzés volt ügynökei nyilatkoztak a 2001. szeptember 11. után a terrorizmus elleni harc jegyében épített titkos börtönökről, építésük körülményeiről és a helyszínekről. A CIA 2003 márciusában bízta meg egyik európai bázisának vezetőjét, Kyle D. Foggót, hogy


koordinálja a kelet-európai börtönök felépítését

több államban, köztük Romániában. Foggo három titkos CIA-börtön létesítését vitte véghez, amelyek egyenként 10-12 veszélyesnek ítélt fogoly őrzésére voltak berendezve, ám csak mintegy öt-hat személyt tartottak fogva mindegyikben, egymástól elszigetelt cellákban.

A források szerint a másik két börtön Marokkó egyik elszigetelt térségében, illetve a volt szovjet blokk egyik városának perifériáján létesült. Előbbit valószínűleg soha nem is használták. Az épületeket úgy tervezték meg, hogy belül teljesen egyformák legyenek, hogy az ide-oda szállított foglyok soha ne tudják, éppen hol vannak.

forrás: blog.kievukraine.infoforrás: blog.kievukraine.info


Világszerte legkevesebb nyolc hasonló börtön létezhetett, egy a Közel-Keleten, egy-egy Irakban és Afganisztánban, és ehhez a hálózathoz tartozik a hírhedt kubai Guantánamo is. A CIA soha nem hozta nyilvánosságra a foglyok számát, a hivatalos vélemény szerint kevesebb mint száz terroristagyanús személyt tartottak őrizetben ezekben a börtönökben.

A cellákat úgy alakították ki, hogy megelőzzék vagy csökkentsék a foglyok sérüléseit a vallatásuk idején. A falakat például rugalmas préselt lemezekkel vonták be,


hogy ha a fogoly nekicsapódik,

ne szenvedjen maradandó károsodást. A foglyok a nap 24 órájából 23-at teljes magányban töltöttek; a napi egyórás fizikai gyakorlatra símaszkos CIA-ügynökök kísérték el őket.

A bebörtönzők az amerikai börtönökben alkalmazott jutalmazási-büntetési rendszer értelmében a jó magaviseletű foglyoknak könyvet, DVD-t adtak használatba, amelyet azonnal visszavontak, amennyiben az illető “rosszul viselkedett”. Ezekben az új, 2003 közepén vagy később épült börtönökben már nem alkalmazták a legdurvább vallatási technikákat, így a vízbefojtás szimulálását sem – írja a The New York Times.

Foggo jelenleg hároméves börtönbüntetését tölti egy kentucky-i börtönben. Nem a titkos börtönökben elkövetett súlyos emberjogi visszaélésekért, hanem a CIA erőforrásainak saját haszonszerzés céljából való felhasználásáért ítélték el. Kihallgatóinak nem adhatott át titkosított információkat a börtönökről. Ügyvédei sikertelenül próbálkoztak olyan CIA-iratokat szerezni, amelyek védencük szerepét tárták volna fel a börtönök ügyében; az ügyészek meg is vádolták Foggót, hogy


szupertitkos nemzetbiztonsági ügyet akar a nyilvánosság elé tárni.

Foggo vonakodva elismerte a vádat. A CIA megtagadta, hogy a terroristák fogva tartásának és kihallgatásának programjáról bármilyen információt nyilvánosságra hozzon. Az amerikai igazságügyi minisztérium bűnügyi kivizsgálás indítását fontolgatja a titkos börtönhálózat ügyében.

Az ügy valódi, hiteles és független kivizsgálását szorgalmazta a Human Rights Watch londoni vezetője, Tom Porteous az RFI francia rádiónak csütörtökön adott nyilatkozatában. Szerinte vannak bizonyítékok arra, hogy valóban voltak CIA-börtönök Romániában, és meg kell állapítani, milyen szerepet játszottak ezek létrehozásában és fenntartásában a román hatóságok. Azt ugyanis nehéz elhinni, hogy a CIA folytathatta volna titkos börtönprogramját a helyi szervek – legalábbis részleges – együttműködése nélkül. Ugyanígy minden olyan ország kormányának szerepét ki kell vizsgálni, amely bűnrészes volt a börtönprogramban – szögezte le a Hotnews szerint.

Norica Nicolai, a CIA-börtönök ügyében létrehozott parlamenti bizottság volt elnöke szerint akkor tudta volna kivizsgálni az ügyet, ha amerikai szenátorként lép fel; a Mediafax idézte nyilatkozatban leszögezte, a romániai bizottságnak nem volt jogi fellépést lehetővé tévő hatásköre. Szerinte a New York Timesnak nyilatkozó források nem arról beszéltek, hogy léteztek ilyen börtönök, csak annyit erősítettek meg, hogy létezett egy ilyen projekt.

Adrian Cioroianu volt külügyminiszter csütörtökön szintén azt nyilatkozta, hogy az Európai Parlament és a román kormány által kért és lefolytatott vizsgálat nem igazolta, hogy léteztek titkos CIA-börtönök. Szerinte a feltételezett bukaresti börtön – mint a Bush-adminisztráció öröksége – azért lett ismét sajtótéma, mert az Egyesült Államokban kiújult a demokraták és republikánusok közötti belpolitikai küzdelem.

Forrás: nytimes.com, hotnews, mediafax

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS