2017. november 20. hétfőJolán
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Bizalmatlansági indítvány és kormányválság kezdőknek

szerk. 2009. október 13. 10:36, utolsó frissítés: 12:28

Ma bukhat a kormány, de mindenki a helyén marad. Hogy van ez, mik lesznek a következmények, ki mit nyer és mit veszít? Minden kérdésre válaszolunk.



Tényleg elfogadják ma a bizalmatlansági indítványt?

A bizalmatlansági indítvány elfogadásához, tehát a kormány megbuktatásához a parlamenti képviselők egyszerű többségének, a 471-ből 236 személynek a szavazata szükséges.



Mi van akkor, ha mégsem?


Amennyiben nem szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt, minden marad a régiben: a PD-L ideiglenes kisebbségi kormányként működhet tovább, amely akaratát sürgősségi kormányrendeletek segítségével viszi keresztül. A PSD kilépésekor 45 nap állt a PD-L rendelkezésére, hogy átmeneti kormányként működjön, a még meglévő időintervallumban kell megjelennie a parlament előtt annak érdekében, hogy újabb kormánytagok mandátuma számára nyerjen érvényesítést. Bizonyos források szerint a PD-L az RMDSZ-szel és néhány, a PSD-ből és a PNL-ből átigazolt parlamenti képviselővel alkotna új parlamenti többséget és kormányt.


Mire jó ez a bizalmatlansági indítvány?


Az alkotmány szerint a bizalmatlansági indítvány akkor hasznos eszköz a parlament kezében, ha elveszíti bizalmát a kormányban, amelyet korábban megszavazott. A képviselőház és a szenátus, együttes ülésen, bizalmatlansági indítványnak a képviselők és a szenátorok szavazattöbbségével való elfogadásával visszavonhatja a kormánynak nyújtott bizalmát.


Mi van a háttérben?

Az ellenzék elsődleges célja, hogy megakadályozza azt, hogy az államelnök-választással párhuzamosan népszavazás is legyen az egykamarás parlamentről, mivel úgy vélik, ez egyértelműen Băsescu malmára hajtaná a vizet.

A parlamenten nem menne át a népszavazásról szóló rendelet, a kormány egyetlen esélye, hogy sürgősségi kormányrendelettel vigye át. Ha viszont bukik a kormány, akkor nem hozhat sürgősségi rendeleteket, tehát nem lesz népszavazás november 22-én.


Konkrétan mit jelent a bizalmatlansági indítvány elfogadása?

A megbuktatott PD-L kormány, bár megnyirbált hatáskörrel, de funkcióban marad az elnökválasztásokig, avagy addig, míg az államfő ki nem nevezi az új kormányalkotó miniszterelnököt. Ludovic Orban, a PNL első alelnöke kijelentette, amennyiben a bizalmatlansági indítványt megszavazzák, és egy parlamenti többség egy miniszterelnök-jelöltet támogat majd, Băsescunak figyelembe kell vennie a csoportosulás akaratát, ellenkező esetben az Alkotmánybírósághoz fordulnak jogorvoslatért. „Úgy gondoljuk, hogy szükség lesz az Alkotmánybíróság döntésére, hiszen már léteznek javaslatok egy új miniszterelnök személyét illetően, aki parlamenti többség támogatását élvezi. Az államfőnek pedig a miniszterelnöknek javasolt személy kilététől függetlenül tiszteletben kell tartania a választást” - jelentette ki Orban.


Ki kivel is van most?


A jelenlegi helyzet úgy néz ki, hogy a 18 kisebbségi képviselőn kívül gyakorlatilag mindenki összefogott a PD-L ellen: a bizalmatlansági indítványt – legalábbis nyilatkozat-szinten – a PNL, az RMDSZ és a PSD is támogatja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ellenzéki pártok hosszabb távon “együtt” is maradnak: valószínűsíthető, hogy az elnökválasztás első fordulója után, az új kormány megalakítását célzó tárgyalásokon felbomlik ez az ad-hoc koalíció.


Mit jelent az, hogy bukik a kormány?


Bár a “bukik a kormány” megfogalmazás igen látványos, valójában semmi rendkívüli nem történik: a jelenlegi kormány ügyvivő kormányként tevékenykedik tovább egészen addig, amíg az államfő ki nem jelöli a miniszterelnököt és a parlament meg nem szavazza az új kormányfő által javasolt kabinet összetételét. A kormánynak valójában csak a jogköreit nyirbálja meg a bizalmatlansági indítvány: nem vállalhatnak felelősséget egyes törvényekért, illetve nem kormányozhatnak sürgősségi rendeletekkel.


Mi történik a minisztériumokkal és miniszterekkel?


Az új kormány kinevezéséig maradnak a helyükön a miniszterek.


De miért baj az, ha sürgősségi kormányrendeletekkel kormányoznak?


Az Alkotmány szerint a kormány sürgősségi rendeletet csak azokban a rendkívüli esetekben fogadhat el, amelyeknek szabályozása nem tűr késedelmet, és kötelessége indokolni a sürgősséget ezeknek a szövegében. Kérdés, hogy mi minősül rendkívüli esetnek: a romániai gyakorlat azt mutatja, hogy bármi.

Már a korábbi kormányok is használták ezt az eszközt, azonban a korábbi PD-L-PSD koalíció kezdett sportot űzni a sürgősségi kormányrendeletek intézményéből. Az a gond ezzel, hogy megkerülik a parlamentet, ami egy demokráciában elfogadhatatlan. Úgy képzeld el, hogy ha te lennél kultuszminiszter, akkor sürgősségi kormányrendelettel előírhatnád, hogy a boszorkányokat meg kell égetni, és meg is tehetnéd ezt, legalábbis ideig-óráig. Persze ez szándékos túlzás, ilyesmit nem lehetne megtenni, de példaképp fogadjuk el.

A boszorkányégetős kormányrendelet nem lép életbe addig, amíg egy Alkotmány által előírt procedúrát végig nem jár a miniszter: a rendeletet először végigbogarásszák a minisztériumban és a kormányfőtitkárságon dolgozó jogászok, nem-e ütközik valamilyen, már hatályos törvénybe, vagy pedig az Alkotmány valamelyik cikkelyébe. A boszorkányégetéstől már itt eltanácsolnák a minisztert: a jogászok “fésűjén” rendszerint fennakadnak a nyilvánvaló hülyeségek. Persze az is előfordult már, hogy a jogászok bakiztak, és ideig-óráig senki nem tudta, milyen jogszabály érvényes.

Miután a jogászok okézták, a sürgősségi kormányrendeletet be kell nyújtani a parlament illetékes házába, sürgősségi megvitatásra. Nem kell megvárni, míg a törvényhozás meg is szavazza a rendeletet: azelőtt már érvénybe is lép, illetve teljesülnie kell még egy formaságnak: a Hivatalos Közlönyben meg kell jelenjen a rendelet szövege.


A parlament nem is szavaz a sürgősségi kormányrendeletekről?

Az alkotmány szerint a parlamentnek 30 napon belül napirendre kell tűznie a sürgősségi kormányrendeletet; amennyiben ez nem történik meg, akkor a rendelet változatlanul törvényerőre emelkedik. Persze szavazás előtt a törvényhozás megváltoztathatja vagy akár el is vetheti a rendeletet, de azt a szavazásig alkalmazni lehet.


De ez a boszorkányégetés-dolog nem alkotmányellenes?

Dehogynem. Példaképp az alaptörvényben benne van az, hogy az állampolgárok jogaira és szabadságaira vonatkozó alkotmányos rendelkezéseket az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával más szerződésekkel összefüggésben értelmezik és alkalmazzák. Az ellenzék így minden valószínűség szerint az Alkotmánybírósághoz irányítja a rendeletet, csakhogy a testület döntéséig a rendeletet alkalmazzák.


És milyen hatásköre van az ideiglenes kormánynak?

Sürgősségi kormányrendeletek kibocsátásán és kormányzati felelősségvállaláson kívül az ügyvivő kormány hatásköre változatlan marad.


És mi a baj azzal, ha a kormány felelősséget vállal?

Újból az a gond, hogy a kormány ezzel a lehetőséggel megkerülheti a parlamentet. Amennyiben a kormány felelősségvállalással nyújt be egy törvényt, akkor az kvázi automatikusan el van fogadva. Az egyedüli dolog, amit ilyenkor a honatyák tehetnek, az az, hogy a felelősségvállalástól számított 3 napon belül bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen: ha ezt az indítványt megszavazzák, akkor bukik a kormány. Ha nem, akkor a jogszabály törvényerőre emelkedik.


Mikor nevezik ki az új miniszterelnököt?

Az ügyvezető kormány az új kormány megalakulásáig végzi feladatát. Az új kormány megalakulásához szükséges első lépés, hogy az államfő jelöltet állítson a miniszterelnöki tisztségre, aki összeállítja a kormányt, és ezt a kormányt a parlamentnek el kell fogadnia bizalmi szavazással. Az egyetlen bökkenő, hogy az Alkotmány nem rendelkezik arról, milyen határidőn belül kell az államfőnek új miniszterelnök-jelöltet nevesítenie. Ezért nem tudni, hogy a jelenlegi ügyvezető kormány helyét mikor veszi át egy parlamenti felhatalmazással rendelkező kormány.


Kit jelölhet miniszterelnöknek az államfő?

Az Alkotmány szerint az államelnök jelöltet állít a miniszterelnöki tisztségre, miután tanácskozott a parlamentben abszolút többséggel rendelkező párttal, vagy abban az esetben, ha nincs ilyen többség, a parlamentben képviselt pártokkal. Bár a demokrácia játékszabályai azt teszik ésszerűvé, hogy az államfő a választásokat megnyerő párt vagy a stabil parlamenti többséggel rendelkező koalíció köréből nevesítsen miniszterelnök-jelöltet, ezt nem szabályozza az alaptörvény, és láttunk már ellenpéldát rá.

Jelenleg a legtöbb elemző arra tippel, hogy Băsescu ismét a jelenlegi miniszterelnököt, Emil Bocot fogja megbízni a kormányalakítással.


Mikor alakul új kormány?

Az új kormány összetételéről formálisan az államfő által nevesített miniszterelnök-jelölt dönt (de természetesen többpárti kormányzás esetén ez a pártok közti egyeztetés kérdése). A miniszterelnök-jelölt bemutatja csapatát a parlamentnek, amelynek bizalmat kell szavazzon az új kormánynak.


Mi történik, ha a parlament nem szavazza meg az új kormányt?

Kezdődik minden elölről. Vagyis az államfő ismét felkér valakit, aki összeállítja csapatát, a parlament pedig szavaz. A helyzet akkor lesz izgi, ha másodszor sem fogadják el a honatyák az új kormány összetételét. Az Alkotmány azt mondja, hogy ha parlament az első felkéréstől számított 60 napos határidőn belül nem szavazott bizalmat a kormányalakítás tekintetében, két bizalmi kérelem elutasítása után az államelnök feloszlathatja a parlamentet.


Mi történik, ha feloszlik a parlament?

Előrehozott választások lesznek.


Mikor kerülhet sor előrehozott választásokra?

Leghamarább decemberben. Egyrészt a 60 napos határidő miatt, másrészt azért, mert az államelnök mandátumának utolsó hat hónapjában nem lehet feloszlatni a parlamentet.


Milyen gyakran oszlatható fel a parlament?

Ha erre még idén sor kerül, akkor jövőben is felosztható lesz. Az Alkotmány úgy rendelkezik, hogy egy év folyamán ez csak egyszer fordulhat elő.


Hogyan befolyásolja ez az egész cirkusz az ország gazdasági helyzetét?

A politikai instabilitás rosszkor jön az országnak. A nemzeteközi hitelminősítők szemében a kormányválság kockázati tényezőnek számít, ami ront az ország besorolásán. Az IMF-hitel fejében a kormány meglehetősen komoly megszorításokat vállalt, amit a következő kormány is örökölni fog, és ezt tetőzni fogja a politikai instabilitás miatt tovább csökkenő befektetői kedv.


Ez az egész engem miért érint?

Nos, ha te vagy a miniszterelnök, akkor nem kell sokat magyaráznunk.

Ha képviselő vagy szenátor vagy, akkor az állásod múlhat rajta. Egyrészt ha a jelenlegi kormány marad, akkor népszavazás lesz az államelnökválasztással párhuzamosan az egykamarás parlament bevezetéséről, és 300-ra csökken a parlamenti helyek száma. Jó eséllyel nem jutsz be. Másrészt ha most bukik a kormány, de Băsescu elnök marad, akkor a jövő év első felében a parlament feloszlatására és előrehozott választásokra lehet számítani, ami megint csak nem szerencsés számodra.

Ha politikus vagy, akkor minden perccel, amivel tovább húzódik ez az ügy, vesztesz a hiteledből. Ez minden parlamenti pártra igaz, és a választói kedv általános csökkenését vetíti előre.

Ha egyszerű állampolgár vagy, akkor előbb-utóbb teljes mértékben ki fogsz ábrándulni a politikából. Ja, hogy már réges-rég kiábrándultál? A jelenlegi politikai sakkjátszmában a tét sajnos nem a gazdasági felemelkedés, a válság túlélése, hanem a politikai hatalom. Miközben ebben a gazdasági helyzetben istenigazából senki sem akar kormányozni, és előrehozott választásokat sem nagyon akar a politikum, az államelnökválasztást minden nagyobb párt meg akarja nyerni, miután Băsescu rámutatott öt év alatt, mekkora hatalom tud ez lenni a megfelelő kézben.

Tehát téged egyrészt ott érdekel ez az egész cirkusz, hogy amíg le nem jár, szó sem lehet válságból való kilábalásról, másrészt meg a következő öt évben valószínűleg a mostani játszmát nyerő párt politikusa fogja a pártfüggetlen államfő képében tetszelegve az országot képviselni a világ előtt.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS