2018. december 13. csütörtökLuca, Ottilia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Miért és mennyit isznak az erdélyiek?

Gy. A. összeállította:Gy. A. 2009. október 26. 12:57, utolsó frissítés: 13:51

Csökken a romániai alkoholfogyasztás, de korábbi felmérések szerint az erdélyiek 15%-a rendszeresen iszik. Gyakran inni okés, lerészegedni már égő. #b#[kommentekkel]#/b#.



Az alkoholfogyasztás és az alkoholizmus széles tömegeket érint Romániában, mégis kevés az arra vonatkozó adat, hogy pontosan mekkora problémával nézünk szembe. Rendszerint kevés statisztikai adat került nyilvánosságra az alkoholfogyasztásról, az országos statisztikai hivatal mintha szemérmes lenne ezen a téren. Az egyetlen rendszeresen szolgáltatott adat a fogyasztás mennyiségével kapcsolatos: hogy tudniillik hány liter alkohol jut egy romániai lakosra.

Nemzetközi összehasonlításban, 2006-ban, még viszonylag frissen csatlakozott EU-tagállamként rosszul álltunk, mert Romániában 18,5 l tiszta alkohol fogyott (az uniós átlag 15 liter). 2007-re azonban az egészségügyi világszervezet (WHO) szerint már visszafogtuk magunkat, és nálunk csak 7,39 l jutott egy főre, míg sok más európai országban 10 l volt az átlag. (A látványos csökkenés valószínűleg annak köszönhető, hogy a WHO és az INS más mérési módszert alkalmazott – szerk. megj.).

Az Országos Drogellenes Ügynökség (ANA) által 2009-ben ismertetett adatok szerint a 2004-es és 2007-es vizsgálatok eredményeinek összehasonlítása azt mutatja, hogy romániai összlakossághoz viszonyítva a 35-54 évesek körében az alkoholfogyasztás (a teljes élet folyamán) megközelítőleg 5%-kal esett vissza ebben az időszakban.

Ha azonban részletesebb mutatókra vagyunk kíváncsiak, főleg az erdélyi megyéket illetően, nehezen juthatunk friss adatokhoz. 2003-ban készítette el a Bonus Pastor Alapítvány azt a felmérését, amellyel a felnőtt lakosság alkoholfogyasztását és ezzel kapcsolatos attitűdjét vizsgálta Erdély hat megyéjében (Brassó, Hargita, Maros, Kolozs, Szilágy és Bihar). Miért éppen itt? Mert ezek a megyék jelentették a szenvedélybetegek megsegítésével foglalkozó szervezet alapítvány fő tevékenységi területét. Újabb, hasonlóan részletes felmérés létezéséről a marosvásárhelyi központú civil szervezetnek nincs tudomása.


Mi számít tabunak?

A Bonus Pastor Alapítvány kutatásának egyik érdekes következtetése az volt, hogy más országoktól eltérően, Romániában más számít elmondhatónak és el nem mondhatónak. A személyes véleménnyel kapcsolatos kérdések minősültek a legnehezebb kérdéseknek, amit erdélyi embernek alkoholügyben fel lehetett tenni. A kényes kérdések megítélése és súlya is egészen máshova esik, mint egy nyugati társadalomban: kényesebb kérdés például a családdal eltöltött vasárnapról beszélni, mint a pontos jövedelmet megmondani – ez a volt kutatás szerzőjének egyik következtetése, amit a megtagadott válaszok típusából és gyakoriságából vont le.


Milyen gyakorisággal iszik?

A kutatás során három ivástípust különböztettek meg: az alkalmi ivókat, a rendszeres ivókat, és a magukat nem ivónak vallók csoportját. Rendszeres ivóknak tekintették azokat, akik hetente 3-4 vagy több alkalommal fogyasztanak alkoholos italt. Alkalmi vagy mérsékelt ivóknak számítanak, akik hetente vagy havonta 1-2 alkalmi gyakorisággal isznak.

A gyakoriság a problematikus ivásnak ugyan nem a legpontosabb mutatója, ám a tapasztalat azt mutatja, hogy a gyakori italfogyasztók Romániában a problematikusok közé tartoznak, pontosan az italfogyasztás kulturális beágyazottsága miatt. A hazai italfogyasztási kultúra a világ más országaihoz képest ugyanis a folyamatos, alkalmakhoz kevésbé kötődő, viszonylag nagy mennyiségű fogyasztást jelenti – derül ki a kutatásból.

Az alkoholfogyasztás gyakoriságaAz alkoholfogyasztás gyakorisága


A felmérés eredményei szerint, ha a havi gyakoriságot vizsgálták (az alkoholfogyasztás gyakorisága az elmúlt 30 napban) a megkérdezettek 15,2%-a rendszeresen fogyaszt alkoholos italt. A mérsékelt ivók aránya 44,2%, egyáltalán nem iszik 18,7%.

Az évi gyakoriság alapján a rendszeres ivók 12,8%-át képezik a vizsgált erdélyi megyék népességének. Ha ezt nem az aktuális évre, hanem a teljes életre vetítik le, 13,5% az eredmény. Ugyanakkor a mérsékelt ivók aránya 57,6% az elmúlt évben, 74,5% a teljes életre levetítve. A magukat nem ivóknak vallók aránya 18,7% az elmúlt 30 napban, 18,3% az elmúlt évben és 12,0% az élet folyamán.

Az utolsó alkoholfogyasztás időpontjaAz utolsó alkoholfogyasztás időpontja


A megkérdezettek 15%-a az alkoholfogyasztás utolsó időpontjának éppen a kérdezés napját jelölte meg, de összesítve a megkérdezettek 39%-a a kérdezés napján, vagy az azt megelőző napokban fogyasztott alkoholos italt.


Csak az igyon, aki bírja!

A kutatás szerint ami a romániai közép-régió lakosságának mentalistást illeti, alkoholos italt inni pozitív dolog, nincs benne titkolnivaló. Ezzel szemben alkoholfüggőnek vagy részegnek lenni már megbélyegzést von maga után.

A berúgás gyakoriságaA berúgás gyakorisága


A problematikus ivás másik jele a berúgás gyakorisága, ezért erre is rákérdeztek. Ha valaki élete során 10-19 esetnél többször rúg be akkor átlépte a problematikusként meghatározott küszöböt. A megkérdezettek 14,6%-a nyilatkozta azt, hogy legalább ennyiszer vagy többször volt már részeg életében. Ugyanakkor 54,6% vallotta azt, hogy soha nem volt még berúgva.

A berúgás nemek szerinti megoszlásaA berúgás nemek szerinti megoszlása


A nemek közötti arányt tekintve, arra a kérdésre, hogy élete során hányszor ivott olyan sokat, hogy berúgott, a nők 44,6%-a, míg a férfiak 10,5%-a mondta azt, hogy soha. Az 1-2 berúgást bevalló nők és férfiak aránya még viszonylag közel áll egymáshoz (nők 6,1%, férfiak 8,2%). Ezen felül azonban a férfiak viszik a pálmát: a 10-19 vagy ennél több berúgást is bevállaló nagyivók 13,3%-a férfi és csak 1,8%-a nő. Az alkoholfogyasztás gyakorisága is hasonló tendenciát mutat: a rendszeresen ivóknak számítók 11,7%-a férfi és csak 1,9%-a nő. (A mérsékelt italfogyasztók esetében az arány: 10,1% férfi és 12,2% nő.)

Az élet során való italfogyasztás nemek szerint való megoszlása 
<br />
(a grafikonok forrása a Bonus Pastor Alapítvány kutatása) Az élet során való italfogyasztás nemek szerint való megoszlása
(a grafikonok forrása a Bonus Pastor Alapítvány kutatása)


A nők kevésbé hajlamosak a rendszeres ivásra, mint a férfiak (10:1 arányban). Sokkal több nő vallotta, hogy egyáltalán nem volt berúgva, mint férfi. (6:1 arányban). Ez azonban a kutatás készítői szerint akár annak is betudható, hogy Romániában a női alkoholizmus sokkal súlyosabb társadalmi elbírálás alá esik, mint a férfi alkoholizmus, így nők esetében feltehetően erősebb a minimalizálási tendencia.


Mennyi az elég?

A kérdések között szerepelt azt is, hogy mit tartanak elfogadható mennyiségű italnak egyszeri alkalomra. Ennél a kérdésnél pl. meglepően magas volt a válaszmegtagadók száma, annak ellenére, hogy nem tényeket, csak véleményt kellett volna megfogalmazni.

Mind kiderült, a válaszadók szerint nagy mennyiségnek számít a 10 dl-nél (2 feles üvegnél vagy korsónál) több sör, a 2 vagy több dl töményből és a 4 vagy több dl bor. Leginkább a bor és a sör nagyobb mennyiségű fogyasztása volt az elfogadott a kérdezettek megítélése szerint. A bor esetében a 4-10 dl bor (fél liter- egy liter) a kérdezettek a 60%-ában szerint elfogadható átlagmennyiségnek számít.


Szocializáló hatás, avagy mikor és miért iszunk

A megkérdezettek 13%-a fogyaszt italt annak szocializáló hatása miatt, mert nem akar kilógni a környezetéből. 33% gondolja úgy, hogy ital nélkül elképzelhetetlen a vendéglátás, 23,6% szerint az ital teremti meg a jó hangulatot. De csupán 4% gondolja, hogy az alkoholfogyasztás átsegít a problémákon.

Ugyanakkor a megkérdezettek 96%-a tisztában van azzal, hogy a mértéktelen italfogyasztás alkoholfüggéshez vezet, és 92,4% gondolja úgy, hogy nem mindenki képes a mértéktartásra, ha alkoholfogyasztásról van szó. 34% érzékeli úgy, hogy környezetében túl sokat isznak az emberek. 28,5%-nak rossz tapasztalatai voltak a családban az alkohol miatt.

A következtetések szerint az italfogyasztás Romániában erősen szocializált, az emberek inkább családi vagy ünnepi, közösségi alkalmakkor isznak nagyobb mennyiségeket. Ugyanakkor alkoholos italt inni, kisebb-nagyobb mennyiségekben mindennapi esemény a népesség 27,7%-a számára. A megkérdezettek megközelítőleg 75%-a fogyaszt legalább 1-2 pohár alkoholos italt családi eseményekkor, ünnepekkor vagy baráti társaságban. (28,8% ivási gyakoriság jelez problematikus ivási mintát az ünnepek alkalmával, szemben a családban való ivásnál tapasztalt 15% potenciálisan veszélyes ivásmintával.)

Feszültségoldásra használja az alkoholt a kérdezettek 17%-a, és magányosan fogyaszt különböző gyakorisággal 19,2%-a a vizsgált populációnak, ami viszonylag magas aránynak tekinthető. A magányos italfogyasztás pedig mindenképpen problematikusnak számít, az alkoholizmus egyik változójaként határozható meg.


Erőszak és segítség

A megkérdezetteknek 9,6%-a vallotta be, hogy családban a házastársa erőszakos cselekedetet követett el ellene. Az érintettek 8%-a kért orvosi segítséget, 10%-a más segítséget. Ilyen esetekben fele arányban a másik személy fogyasztott alkoholt, 11%-ban mind a ketten, 8%-ban a szenvedő fél. Szakemberhez fordulna problémáival a kérdezettek 27,6%-a, családi és érzelmi problémáit külső segítség nélkül, egyedül szeretné megoldani 63,6%, ezzel szemben 82,1% hiszi, hogy az alkoholfüggőnek szaksegítségre van szüksége problémája megoldása érdekében.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS