2017. aug. 17. csütörtökJácint
22°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Cseke: a kisebbségi rendőr foglalkoztatása a többségnek is érdeke

Kertész Melinda 2009. október 28. 18:08, utolsó frissítés: 2009. október 29. 10:58

A közösségi rendőrség megalakulására és működésére vonatkozó törvénytervezetbe nem került bele a kisebbség számarányos képviseletére vonatkozó javaslat.


Nem biztosítanak a közösségi rendőrség kötelékében egy településen belül élő kisebbségiek számarányának megfelelő számú helyet – döntöttek tegnap a szenátusban egy olyan javaslattal kapcsolatosan, amelyet Cseke Attila szenátor nyújtott be a felsőházban.

„Egyes politikusok fejében még nem tisztázódott, hogy a többségnek is érdeke, ha a közösségi rendőrség állományában az adott településen élő kisebbség nyelvén értő rendőrök is dolgoznak” - így Cseke. Kifejtette, egy magyar ember szívesebben fordul az


anyanyelvén beszélő rendőrhöz.

Ugyanakkor a rendőrség is könnyebben kommunikálhat a kisebbség felé a kisebbségi alkalmazottai révén, ezért tartotta szükségesnek azt, hogy a számarányos képviselet elősegítésére vonatkozó javaslat belekerüljön a közösségi rendőrség megalakulását és működését szabályzó törvénytervezetbe, amelyet a képviselőház emelhet jogszabály szintjére.



Cseke szerint ez a módosító javaslat megelőzte volna a problémák kialakulását abban az esetben, ha valaki kifogásolta volna azt, hogy az önkormányzat által közzétett álláshirdetésben előnyként tüntetik fel a kisebbség nyelvének ismeretét. Példaként említette a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Kovászna megyei könyvtár igazgatói álláshirdetés esetét: mint ismeretes, Tamás Sándor megyei tanácselnököt figyelmeztetésben részesítette a Diszkrimináció-ellenes Tanács, amiért az igazgatói tisztségre kiírt versenyvizsgán a jelentkezési feltételek között szerepelt a magyar nyelv ismerete.

Felvetésünkre, mely szerint a törvény végső sorban nem gátolja a magyar rendőrök alkalmazását, sokkal inkább a román nyelv ismeretének hiánya és a szakmához tapadó negatív kicsengés rettenti el a magyar jelentkezőket, Cseke elmondta, az idegenkedés sokkal inkább az állami rendőrséggel szemben lehetne jellemző, viszont 2006-ban egy állományfrissítő kampány során 26 poszt kimondottan valamely kisebbséghez tartozó jelentkező számára volt fenntartva. Ekkor ezekre a helyekre többszörös túljelentkezést jegyeztek.

Hozzátette, nem gondolja azt, hogy ez a 26 hely elégséges lett volna, de elindított egy folyamatot, amelyet 2009-ben megszüntettek.

Kérdésünkre Cseke elmondta, az RMDSZ szenátorain kívül a liberálisok voltak azok, akik a módosító indítványát megszavazták, s bár a PSD-ből és a PNL-ből is páran támogatták, mégis e két utóbbi párt szenátorainak szavazatai miatt bukott el a javaslat. Cseke elmondta, a javaslat óriási vitát váltott ki a plénumban, az egyik szenátor odáig ment el, hogy az alkotmány 13. cikkelyére hivatkozott, amely szerint


az állam nyelve a román,

és ezt a magyar kollégák jól véssék a fejükbe. A módosító indítvány nem nevesített egyetlen kisebbséget sem, hiszen az elv a fontos – mondta el Cseke azt firtató kérdésünkre, hogy a roma közösség számára – a magyar kisebbségénél hátrányosabb helyzetét figyelembe véve – nem lett volna szerencsésebb egy különálló módosító indítványban kérni a számarányos képviseletet. „Ezt az általános elvet sem fogadták el, a roma képviselettel még egy lapáttal tettünk volna a tűzre” - így Cseke.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS