Ma délután a Kolozs megyei táblabíróság jogszerűnek ítélte az aranyosgyéresi tanács december 18-i határozatát (az eredetileg publikált anyagban téves dátum szerepelt, javítottuk - a szerk, 16:49, 9.11.2009), mely arról szólt, hogy a település bejáratához kétnyelvű helységnévtáblát helyezzenek el.

A döntés azért fontos, mert a településen a magyarság aránya 9 százalékos. Bár a törvény csak 20 százalék fölötti arány esetén kötelezi az önkormányzatot a kétnyelvű feliratok elhelyezésére, egy politikai alku eredményeképp a helyi tanács


megszavazta, hogy a feliratok mégis kikerüljenek.

A határozatot azonban megtámadta a Kolozs megyei prefektus, úgy érvelve, hogy „ami nem tiltott, az szabad” elve nem tartható: a tanácsosok nem tehetnek hozzá a törvényhez olyan dolgokat, amelyet ez nem tartalmaz. A Kolozs megyei törvényszék június 19-én elrendelte az aranyosgyéresi tanácsi határozat megsemmisítését. E határozat ellen nyújtott be fellebbezést az aranyosgyéresi polgármesteri hivatal. Kiemelendő, hogy a folyamodványt a város PD-L-s polgármestere aláírta, annak ellenére, hogy akár annyiban is hagyhatta volna (az előbbi mondat az eredeti cikkben félreérthető volt, ezért pontosítást eszközöltünk - a szerk. 16:48, 9.11.2009) . A Kolozs megyei táblabíróság mai döntése, mellyel elrendelték a korábbi törvényszéki határozat módosítását, végleges.

	Kétnyelvű helységnévtábla Aranyosgyéres határában (fotomontázs)

A helyi RMDSZ elnöke, Németi András szerint normális hangulatban zajlott a tárgyalás, a döntés pedig megerősíti a helyi tanács határozatát. „Minek döntünk mi a helyi tanácsban a különféle ügyekben, ha aztán jön a prefektus és megmondja, hogy ez jó, az pedig nem jó?” – így Németi, aki ugyanakkor


nem bocsátkozott jóslatokba

arra vonatkozóan, hogy mikor lesz kitéve a kétnyelvű tábla Aranyosgyéres határába. Ez a döntés nemcsak nemcsak Aranyosgyéresnek fontos, hanem precedenst jelenthet minden olyan helységben, ahol a magyar kisebbség nem éri el a 20 százalékot, de politikai alkuk árán, vagy csak egyszerűen jóérzésből a többségi tanácsosok kisebbségbarátok ebben a kérdésben. Különösen jól jön Kolozsvár szempontjából is – kommentált az fellebbezés egyik megfogalmazója, Czika Tihamér.

A Szabadelvű Kör alelnöke hozzátette, precedens alatt nem az angolszász gyakorlatot kell érteni, éspedig azt, hogy a bírósági határozatokat a korábbi döntések szigorú figyelembe vételével hozzák meg. A romániai törvénykezésben a korábbi, hasonló döntések hivatkozási alapként működhetnek ugyan, s bár a bírók sok esetben követik a korábbi végleges ítéleteket – ez számukra nem kötelező, és arra is volt már példa, hogy a korábbihoz képest ellenkező döntést hoztak.

Csoma Botond kolozsvári városi tanácsos szerint a bírósági döntések Romániában nem számítanak jogforrásnak, azonban a mai eredmény


mindenképpen érv lehet

hasonló ügyekben. Csoma szerint erre a döntésre mind a többnyelvű turisztikai feliratok, mind a minapi, magyarokról „megfeledkező” Főtér-avatás elleni tiltakozáskor lehet hivatkozni.

Az RMDSZ-es tanácsos kérdésünkre, hogy meglátása szerint mennyire sikerülhet befolyásolni Sorin Apostu polgármester további döntéseit, így nyilatkozott: nem lehet tudni, hogyan fog reagálni a tiltakozó akciókra a polgármester. Csak remélni lehet, hogy az az út, melyen elindult, nem egyirányú. Csoma szerint a Kolozs megyei RMDSZ sokkal határozottabb fellépésére lesz szükség ahhoz, hogy változást idézzenek elő a városvezetés gondolkodásában.