2018. január 20. szombatFábián, Sebestyén
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kelemen Hunor válaszai 2.

kérdeztek a disputázók 2002. szeptember 04. 13:57, utolsó frissítés: 13:57



Demény Péter

18. Az utóbbi időben visszafogottabb és közismerten nem jobboldali személyiségek is megfogalmaztak néhány elég kemény bírálatot azokkal a politikusokkal kapcsolatban, akiket "az RMDSZ csúcsvezetése" gyűjtőnévvel szoktak illetni. Én is írtam egyszer egy ilyen kritikus cikket. (Mai napig úgy érzem, hogy például Frunda György, akit nagyon nagyra tartottam, megállt az úton: mintha már nem ugyanaz a rendkívül tehetséges, okos, jó causeur lenne, aki volt.)

Így távolról úgy néz ki, a megbíráltak nemcsak hogy nem értenek egyet ezekkel a megjegyzésekkel - nem is elemzik őket. A kérdésem az lenne, hogy tényleg ilyen erős a bírálatok visszautasításának ösztöne, amilyennek tűnik, vagy ez puszta tévedés?


Kedves Péter, mutass nekem egyetlen olyan embert, nem föltétlenül politikust, aki lelkesedik, örül a bírálatnak. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a közéleti szereplőknek el kell fogadniuk a nyilvános és korrekt, ha akarjuk, az építő jellegű bírálatot. El kell fogadniuk és el kell viselniük, s meg vagyok győződve, hogy az okosabbak tanulnak is belőle. Az ilyen jellegű bírálatokat én elemezni szoktam, megbeszélem a barátaimmal és levonom a következtetéseket. Gondolom ezzel mások is így vannak.


Nagyobb bajnak azt tartom, hogy a közbeszédet egy olyan retorika uralja, aminek az elvét csak az "üsd, vágd, mert nem apád, nem anyád" felkiáltásban tudnám megfogalmazni. Mihelyt beindul ez a fajta beszéd, már olyan, mint az örökmozgó: önmagát gerjeszti. Mintha valami kiveszett volna belőlünk. Talán a szeretet, a szolidaritás, az egymás iránt érzett felelősség. Nemrégiben újraolvastam Szent Ágostont és...jaj, mindjárt messzire kalandozok.


Busongó Ámor

19. A népszámlálási adatok előzetes eredményei szerint riasztó módon fogy a magyarság. Mi az, amit az RMDSZ másként fog tenni, mint eddig tett, hogy a folyamatot enyhítse, megakadályozza. Konkrétumokat kérek, olyan szerűeket, hogy ennyi és ennyi ilyet és ilyet tervezünk. Ezzel ez és ez fog foglalkozni.

A különböző felmérésekből arra a következtetésre jutottunk, hogy a romániai magyar nemzeti közösséget nagyon nagymértékben érdeklik a gazdasági, szociális problémák. A fiataloknak decens életkörülményekre, tudásuknak megfelelő kereseti, érvényesülési lehetőségekre van szükségük, ezek bővítését is várják a politikai és érdekképviseleti szervezettől. A nyár elején tanácskozást szerveztünk szociológusokkal, demográfusokkal, más társadalomkutatókkal, augusztusban pedig a gazdasági szakemberek folytattak megbeszélést. Ezekből a konzultációkból arra a következtetésre jutottunk, hogy az eddiginél sokkal hangsúlyosabb szerepet kell szánnunk a gazdasági, szociális kérdéseknek, de közben nem szabad elhanyagolni a kisebbségi, nyelvi jogok érvényesítését sem.

A romániai magyarság vagyoni, anyagi helyzetének a javítását szolgálja a tulajdonjog rendezése, amihez a jogi keretek már adottak. A következő időszakban ezek alkalmazására és a gazdasági, szociális programpontjaink érvényesítésére fogunk nagyobb hangsúlyt fektetni. Tervezzük többek között az iskolai ösztöndíjak hazai kibővítését, a szövetkezeti társulási forma törvényes rendezését, mert ennek az erdélyi magyarság történelmében komoly hagyományai vannak. Mivel az erdélyi magyarságnak közel fele vidéken, falvakon él, a falusi emberek életkörülményeinek a javítását is a közeljövő prioritásai közé iktattuk. Ezeknek a megvalósításához szükségünk lesz politikai eszközökre és olyan társadalmi légkör megteremtésére, amelyben a romániai magyart nem ellenségnek, hanem egyenjogú állampolgárnak tekintik. Újra kellett és újra kell fogalmaznunk a prioritásokat, mert közben a világ is változik körülöttünk.

20. Beszélhetünk-e baráti viszonyról Ön között és Verestoy Attila között?

Baráti viszonyról túlzás lenne beszélni. Kollégák vagyunk, akik egymás nézeteit tiszteletben tartják.

21. Ön szerint mi az udvarhelyi helyzetrendezés kulcsa?

Bevallom őszintén, hogy nem tudom. Nincs pontos receptem. Csík, Gyergyó és Udvarhely között létezik egy olyan egyesség, hogy egymás dolgaiba nem szólunk bele. Mivel nem élek Udvarhelyen, s talán nem is vagyok minden információ birtokában, a helyzetrendezés kulcsát sem én tartom a zsebemben.


szokelaci

22. Miért hat természetellenesnek az Önök (RMDSZ) számára, hogy mi - akár mint egyszerű választók és RMDSZ-tagok - kíváncsiak vagyunk arra, hogy pl. a Communitas Alapítvány hogyan és kinek ad támogatásokat? Függetlenül attól, hogy éppen milyen politikai nézeteim irányultsága, miért ódzkodnak a nyilvános elszámoltatástól/elszámolástól, ha már egyszer én/mi is adófizetők és választók vagyunk (tehát közünk van ahhoz, amit az állítólagos érdekvédelmi szervezetünk utánunk/belőlünk kap, és osztogat)? (Az Illyés Közalapítványt most ne keverjük ide, mert az teljesen más kérdéseket vet fel.)


Meg kell ismételnem azt, amit már többször és több helyen elmondtam: nem ódzkodunk, és nem tartjuk természetellenesnek a közpénzekkel való elszámolást. A nyilvános elszámolás minden évben megtörtént. Ennek több formája van, kezdve az SZKT nyilvánosságától, az állami ellenőrző szerveken keresztül egészen a sajtónyilvánosságig. Mind a pályázatok meghirdetése, mind az eredmények ismertetése a sajtó nyilvánosság előtt történt. Ami a konkrét összegeket illeti: ez sem volt soha titok, bár létezett egy hallgatólagos egyesség, ami arról szólt, hogy magukat az összegeket nem közöljük a sajtóban. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem megtekinthetőek, nem ellenőrizhetőek. Ezt az egyességet fel lehet rúgni, ahogy már fel is rúgták, és attól a pillanattól kezdve dönthetünk úgy, hogy minden összeg napvilágot lát. Én ezt is el tudom fogadni, azzal a kiegészítéssel, hogy akkor minden közpénzből nyújtott támogatás összege nyilvános és ez érvényes mindenki számára.

23. Hol és hogyan sikkad el az az ellenőrző/kontroll szerep, melyet a szervezetnek gyakorolnia kell(ene) az olyanokkal szemben, mint Verestóy Attila szenátor? Kérem, ne beszéljen mellé, mindketten tudjuk, hogy Verestóy hogyan érvényesíti politikai (hatalmi) gátlástalanságát...

A Szövetség az Alapszabályzat értelmében gyakorolt ellenőrző szerepben, munkában nem tehet különbséget Verestóy Attila és más politikusok között. Ezt az ellenőrző szerepet a különböző testületek végzik, végezhetik. Mondjon egy példát arra, hogy Verestóy más bánásmódban részesült, mint bárki más. És fogadja el ezt válaszként, mert erre a kérdésre, ilyen formában föltéve nehezen lehetne más választ adni.

24. Ön rendelkezik újságírói végzettséggel/tapasztalattal is... Miként magyarázza azt, hogy 'pártunk és kormányunk' (a mai RMDSZ-csúcs) mindent megtesz azért, hogy a kritikus(abb) újságírókat ellehetetlenítse (Boros Zoltán esete pl.)?

Nem tudok egyetérteni önnel. Az RMDSZ vezetői nem foglalkoznak azzal, hogy újságírókat "ellehetetlenítsenek". Boros Zoltánt az RMDSZ vezetői nem hogy ellehetetlenítették volna, hanem a bizalom jeleként őt javasolták a közszolgálati rádió igazgató tanácsába, ahol négy éven keresztül képviselte az RMDSZ-t és a romániai magyar közszolgálati rádióadásokat. Egy adott pillanatban mindenkinek nyugdíjba kell mennie, ami nem jelenti azt, hogy a szakmából is ki kell vonulnia.

25. Ön filozófus is, hogyan békül meg azzal a gondolattal, hogy az RMDSZ-en belüli másként gondolkodókat 'ellenségként' kezeli a mai csúcs(vezetés), holott, mint ernyőszervezetnek, a különböző nézeteket és ideológiai álláspontokat kellene integrálnia? Kérem, értelmezze a 'maiak' hatalomhoz való viszonyulását..., ha kérhetek ilyet.

Ismét ellent kell mondanom önnek. Az RMDSZ-en belül a különböző politikai nézeteket képviselő személyek egymást nem tekintették "ellenségként", amint azt Ön sugallni próbálja. Ez lenne a legnagyobb tévedés. Ellenfél és ellenség között a különbség óriási. Az ellenfelek a közös cél érdekében tudnak együtt, egy szervezetben dolgozni, míg az ellenségek egymás megsemmisítésére törekszenek. Az RMDSZ pedig azt bizonyítja, hogy a különböző politikai, ideológiai nézeteket valló személyek, csoportok képesek a közös cél érdekében együtt cselekedni.

Végzetes hiba lenne a romániai magyar nemzeti közösséget egyik vagy másik ideológia mellett elkötelezni. A másfélmilliónyi romániai magyarság ideológiailag természetesen megosztott, s nem is lehet elvárni, hogy ekkora közösség egyetlen ideológiát képviseljen. Azt is kell látni, hogy ez a közösség a politikai képviseletben két vagy három, ideológiák mentén szerveződő párttal nem menne semmire, hisz minden valószínűség szerint egyik párt sem jutna be a parlamentbe. Tizenkét éven keresztül a különböző politikai nézeteket képviselő csoportok az ernyősszervezeten belül mindig megtalálták az együttműködés koordinátáit, s nagyon remélem, hogy ez a jövőben is így lesz. A többi nem egyéb, mint a szervezeten belüli hatalmi harc. A politika perspektívájából ez teljesen természetes. Ez a belső küzdelem több szinten zajlik. Több területi, megyei szervezetet, hogy csak egyetlen példát mondjak, az RT tagjai vezetnek. Kézdivásárhelyen például az RT jelöltje RMDSZ színekben lett a város polgármestere. Én nagyon komolyan és őszintén hiszem, meg vagyok győződve arról, hogy a romániai magyar nemzeti közösség most és a közeljövőben is csak egységes szervezeten keresztül lesz képes az érdekképviseletre.

A hatalomhoz való viszony a klasszikus séma mentén irható le: minden politikai alakulat, s ez alól az RMDSZ sem kivétel, a hatalom megszerzésére, vagy az abból való részesülésre törekszik. Tessék egy olyan politikai alakulatot mutatni, amely eldöntötte, hogy mindig ellenzékben lesz. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy mindig és bármi áron hatalmon kell lenni, vagy a hatalomból részesülni kell. Az RMDSZ és annak platformjai ez alól az általános szabály alól nem képeznek kivételt. Ezt nagyon határozottan merem állítani, mert ismerem a különböző platformokat képviselő kollégáim álláspontját.

26. Ön feltehetően olvasott román és magyar népmeséket is... Így tud(hat)ja, hogy - különösen erkölcsi tekintetben - mennyire eltérnek e két nép kulturális gyökerei. Ilyen megközelítésben: az erdélyi magyarság megmaradása/fejlődése céljából a tartalmi vagy a formai beolvadás az eredményesebb e balkáni 'hazában'?

E "balkáni" hazát ebben a formában nem az erdélyi magyarság választotta. Az erdélyi magyarság, de inkább azt mondanám, hogy az egyes személyek arról dönthetnek, hogy szülőföldjükön akarnak élni, vagy nem. Én azt gondolom, hogy ezer év után nincs jogunk feladni ezt a földet. Az erdélyi magyarság megmaradása és fejlődése céljából sem a tartalmi, sem a formai beolvadás nem eredményes. Bár a népmesék jelentős mértékben leképezik egy közösség érték és gondolatvilágát, a mindennapi élet azért mégis csak bonyolultabb, mint a népmese. Képzelje el, ha a török megszállás alatt elődeink csak ebben a két kategóriában gondolkodtak volna...


kisjancsi

27. Mennyiben terheli az RMDSZ-t a felelősség a magyar népesség fogyása miatt?
Volt-e az RMDSZ-nek népesség-megtartó programja? Ha igen miért vallott kudarcot?


Hajlamosak vagyunk a bűnbakkeresésre, de nagy tévedés lenne a magyar népesség fogyásáért az RMDSZ-t tenni felelőssé. Ennek a fogyásnak az okai nagyon összetettek, s nem hiszem, hogy meg lehet állapítani valakinek vagy valakiknek a kizárólagos felelősségét. Ha akarja, akkor mindannyian felelősek vagyunk. Az RMDSZ már megalakulása pillanatában azt tűzte ki célul, hogy a romániai magyar nemzeti közösség szülőföldjén való boldogulásáért fog cselekedni. És ezt tette több mint egy évtizeden keresztül. Ha objektíven közelítünk ehhez a kérdéshez, akkor látnunk kell: az RMDSZ a társadalmi élet színterén nem volt és nem lesz egyedül. Népesség-megtartó programként értékelném a kisebbségi és nyelvi jogokért folytatott küzdelmet, hisz ezeket az alapvető jogokat más általános emberi jogokkal összevetve a kommunizmus bukása és a rendszerváltás nem hozta meg automatikusan. De a teljes emberi létnek más feltételei is vannak: ha csak a gazdasági és szociális problémákra utalok, abból már látni lehet, hogy ezen a téren Románia még keveset teljesített.


piskoták

28. Ha Ön nem is tagja a Communitas kuratóriumának, azért megkérhetem hogy ismertese kik a tagjai?

A Communitas Alapítványt az 1995-ben alapította az RMDSZ. Tagjai az akkori ügyvezető elnökség. Eltekintek a felsorolástól, mert nem szeretnék senkit kifelejteni az akkori csapatból.

29. És a "teljes transzparencia" szellemében válaszoljon az alábbi kérdésekre:
- a sajtószaktestület kinek és mennyit adott ,ugyanis az összegeket sehol sem találom
- mennyi pénzből gazdálkodott a sajtószaktestület?
- tételesen melyik mediaorganumoknak nem nyert a pályázata?
- hogyan állt össze a sajtó szaktestület? és a többi ha esetleg van erről informació?
- kik döntöttek el és milyen alapon, hogy az EMKE-től a Communitas átveszi a pénzosztás jogát?
- meg milyen szaktestületei vannak és azok tagjai? pl. ifjúsági, ...
- milyen egyéb közszolgalatot ellátó alapítványnak tagja Ön?


-a sajtóbizottság 1 milliárd 410 millió lejt osztott szét.

-A Hét 150 milliót, a Bányavidéki Új Szó 20 milliót, a Bemondó 10 milliót, a Besztercei magyar elektronikus média 20 milliót, a Besztercei Híradó 60 milliót, a Brassói Lapok 10 milliót, A bukaresti Magyar Közlöny 30 milliót, a Cimbora 15 milliót, a Csernátoni Füzetek 10 milliót, a Csigalépcső 10 milliót, a Dalbimbó 7 milliót, az Erdélyi Gyopár 20 milliót, az Erdélyi Gazda 20 milliót, az Erdélyi Hiradó_Szabadság 15 milliót, az Erdélyi Kórus 15 milliót, az Erdővidék 10 milliót, az Erdővidéki Lapok 10 milliót, a Filmtett 15 milliót, a Firka 12 milliót, a Függöny 10 milliót, a Helikon 80 milliót, a Hirhordó_Kovászna 10 milliót, a Hunyad Megyei Hirvivő 20 milliót, a Kalotaszeg 10 milliót, a Kellék 10 milliót, a Keresztmetszet_Temesvári Új Szó 15 milliót, a Kis Küküllő 10 milliót, a Korunk 100 milliót, a Közbirtokossági Hírvivő 5 milliót, a Kraszna 5 milliót, a Látó 60 milliót, az Lkkt 10 milliót, a Lugosi Hirmondó 10 milliót, a Matlap 30 milliót, a Moldvai Magyarság 15 milliót, a Művelődés 40 milliót, a Nagykároly és Vidéke 25 milliót, a Napsugár/Szivárvány 70 milliót, a Népújság_Múzsa 40 milliót, a Nyugati Jelen 20 milliót, a Perspektiva 8 milliót, a Pont 15 milliót, a Pulzus 10 milliót, a Református Szemle 15 milliót, a Hirlevél 10 milliót, a sepsiszentgyörgyi Egyházi Tudósító 10 milliót, Szászrégen és Vidéke 10 milliót, Szatmári Figyelő 15 milliót, Székelyföld 50 milliót, Szigeti Turmix 20 milliót, Szikulusz Rádió 30 milliót, Szilágyság 60 milliót, Tálentum 3 milliót, Tasnádi Tükör 5 milliót, Törvénytár 80 milliót, Udvarhelyszéki Tájékoztató 10 milliót, Unitárius Közlöny 10 milliót, Várad 15 milliót kapott. Remélem senkit sem felejtettem ki.

-a sajtószakbizottság tagjait erre a feladatra a Kuratórium elnöke kérte fel. Gondolom a többi szakbizottság esetében is így történt.

-a párttörvény megjelenéséig az RMDSZ volt a román állami költségvetésből leosztott támogatások kezelője. A párttörvény hatályba lépése után ez a helyzet megváltozott. Tudomásom szerint volt az EMKE és az RMDSZ között egy régi megegyezés arról, hogy addig, amíg nem lesz más megoldás, a Kisebbségi Tanács pénzeinek a kezelésével az RMDSZ az EMKÉ-t bízza meg. Ez így is történt. Az EMKE közben ellátott és ellát más feladatokat is, pédául kezeli a Nemzeti Kulturális Örökség minisztériuma által nyújtott támogatásokat. A Kisebbségi Tanács alapjaiból kapott támogatások felhasználása sokkal szélesebb körű, mint az EMKE tevékenységi területe, és az RMDSZ vezetősége az EMKE vezetőségével együtt arra a megállapodásra jutott, hogy a pénzek kezelését, a pályázatok lebonyolítását átveszi a Communitas Alapítvány. Az EMKE továbbra is megkapja a működéséhez szükséges támogatás jelentős részét, hisz az egyik legátfogóbb közművelődési egyesületünk. Azt, hogy ki bonyolítja le a pályázatokat, és ki kezeli a támogatásokat, mely kezelés egyszerű pénzátutalást jelent, azt 2ooo előtt is, és ma is az RMDSZ dönti el és javasolja a kormánynak. Ez minden bizonnyal ezután is így fog történni. Más nemzeti kisebbségi szervezetek hasonlóképpen járnak el. Eldöntik és javasolják, hogy az ő közösségüket megillető támogatást milyen egyesület vagy alapítvány kezeli. Ez a romániai gyakorlat, és ez alól egyetlen szervezet sem kivétel.

-sajtó, könyvkiadási, kulturális-művelődési és ifjúsági szakbizottságokról működnek. Mivel nem vagyok a Kuratórium tagja, nem is tudom, hogy kik különböző szaktestületek tagjai. Én ebben az évben, a Kuratórium elnökének, Markó Bélának a felkérésére tagja voltam a sajtó és könyvkuratóriumnak.

-az RMDSZ-en belüli tisztségemből kifolyólag tagja vagyok az IKA romániai Alkuratóriumának és az Iskola Alapítványnak.


Borbely Zsolt Attila

30. Miért kellett menni Kincses Elemérnek? (1997-es sztori, de azért megéri a megtárgyalást.) Úgy véled, hogy bárki komolyan vette, hogy menesztése nem volt összefüggésben Szőcs Géza darabjának bemutatásával? Milyen érzés politikai komisszárként kirúgni egy olyan embert, aki letett valamit az asztalra, messzemenően alkalmas arra posztra ahonnan éppen kirúgod s akivel (feltételezem) egyébként semmi bajod nincs?


Öt év távlatából is azt tudom csak mondani, hogy Kincsesnek nem a Szőcs-darab bemutatása végett kellett mennie. Egyiknek a másikhoz semmi köze. Ne keress olyan összefüggéseket, amelyek nem léteznek. Ha jól emlékszem, akkor Kincses a Szőcs drámát a menesztése után rendezte meg. Sőt, a következő évadot is az ő rendezésével kezdték. Kincsesnek a művészi munkájával semmi bajom nincs, nem is volt. Ezt neki személyesen is elmondtam, ezt a mai napig fenntartom. Politikusként a művészi munkába nem is lehetett beleszólásom, ezt soha nem tettem és nem is fogom tenni. Már többször bebizonyosodott, hogy a művészi teljesítmény nem föltétlenül garancia a jó, hatékony, sikeres intézményvezetésre. A Kincses esetében is erről volt szó. Sajnálom, hogy ezt sokan nem így értelmezték. És még valamit elmondhatok: nem vagyok alkalmas a politikai komisszár szerepre, mert meggyőződésem ellenébe nem szoktam cselekedni.


forward

31. Kedves Hunor, miért vagy te mindig olyan bánatos? Ahányszor nyilvános helyeken megfordulsz, majdnem mindig balladai bú fedezhető fel az arcodon, mintha valaki egy életre szólóan megbántott volna.

Nem vagyok bánatos, csak ilyenre sikeredett a fizimiskám, és nincs mit kezdenem vele. Lehet, hogy a Kőműves Kelemen balladájából ragadt rám valami. Egyébként jól érzem magam a bőrömben. Tényleg nem bánatról van szó.

32. Honnan vásárolod a nyakkendőidet?

Nincs erre külön kijelölt helyem. Ha látok egy olyan nyakkendőt, ami tetszik, amiről úgy gondolom, hogy megerőltetés nélkül viselhető, akkor megvásárolom.


Dexter

33. Reinkarnalodnak-e a madarijesztok?

A valóságban nem, a fikcióban viszont bármi elképzelhető, még a madárijesztők reinkarnálódása is.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS