2017. aug. 17. csütörtökJácint
18°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

2009 legjei – a leghitelesebb forrásból

szerk. 2009. december 31. 13:01, utolsó frissítés: 13:02

Az év politikai vicce, highlandere, bratyizása, bakija és fordítási hibája. Plusz a legjobb civil kezdeményezés, médiaesemény, könyv, film, előadás, dal és kaja.



POLITIKA


Az év kényszeresen visszatérő motívuma: a választások

Ha Romániában a politika többnyire olyan, mint a magnetofonos disco, az idén olyan volt mint az 5.1-es szamba. A június 7-i EP-választás megmutatta, milyen, amikor a magyarok úgy érzik, van tétje a választásnak, az elnökválasztás november 22-i első fordulója pedig azt, milyen, amikor úgy érzik, nincs tét. És aki nem értette volna elsőre, annak december 6-án ismét megmutatták ugyanezt.


Választási plakátok az elnökválasztás első fordulója előtt Csernátonban


Míg a nagy pártok számára az EP-választás csupán az elnökválasztás gyengécske előjátéka volt, az RMDSZ és az EMNT – illetve a rommagyarok – számára épp a közös lista miatt nőtt meg a tét. Az elnökválasztáson viszont pont fordított volt a helyzet: a román többség közül a vártnál többen mentek el szavazni, míg a magyar megyék a lista végén kullogtak részvételi arány tekintetében.


Az év Highlandere: Emil Boc

A Boc-kabinet megbuktatásának másnapján, a Traian Băsescuval tanácskozó PD-L küldöttség ismét Emil Bocot jelölte a miniszterelnöki tisztségre. Ekkor az államfő vehemensen reagált, azt kérdezvén a küldöttségtől, hogy ugyan megbolondultak vajon.



Mivel azonban a miniszterelnöki tisztségre Băsescu által javasolt Liviu Negoiţă és Lucian Croitoru sem nyerte el a parlament tetszését, Emil Boc az államelnöki választások lebonyolításáig a PD-L ügyvivő kormánya élén maradt. Az újraválasztott Băsescu pedig Boc-ot javasolta, akit a parlament már karácsony előtt megszavazott.


Az év politikai vicce

‒ Hogy kell visszatenni a dugót egy felbontott pezsgős üvegre? ‒ Kérdezd meg Geoanát.


Az év dominó kockája: Dan Nica menesztése

Az elemzők által régóta megjósolt PSD-PD-L szakítást egy nyilatkozat váltotta ki: Dan Nica PSD-s belügyminiszter ugyanis kijelentette, hogy az államelnöki választásokon csalásra lehet számítani. Emil Boc miniszterelnök megalapozatlannak nevezte a kormányfő-helyettesi tisztséget is betöltő Dan Nica vádjait, majd beindította a felfüggesztési procedúrát, Băsescu pedig aláírta a Nica menesztésérre vonatkozó rendeletet.

A PSD emiatt azzal vádolta Băsescut, hogy a választási csalások zavartalan lebonyolítása végett nevezné ki Vasile Blaga személyében saját emberét a belügy élére.

A Nica menesztési dekrétuma aláírását követően, október elsején, a PSD testületileg lemondott a kormányból, ezzel a kormánykoalíciónak is befellegzett. A PSD 281 képviselőre duzzasztotta az ellenzéket, míg a PD-L 170 képviselőjével maradt hatalmon.

Október 13-án vitatták meg az RMDSZ és a PNL által közösen benyújtott, 11-en Románia ellen című bizalmatlansági indítványt. A szükséges 236 helyett 258 szavazatot kapott az indítvány, így a Boc-kormány megbukott.


Az év bölcsessége: "mindenki másképp csinálná" kategória

Az elnökválasztás második fordulója előtt az RMDSZ kijelentette, Klaus Johannist támogatják, és megegyeztek a PNL-vel. Aki ezt le tudta fordítani magyarra, megértette, hogy Mircea Geoanára kell szavazni. Az MPP Băsescut támogatta (lásd Szász Jenő pártelnök december 1-jei bukaresti látogatását), az SZNT azt javasolta, hogy a harmadik négyzetbe üssük a pecsétet, amelyet mi rajzolunk, és még bele is írjuk, hogy Autonómia, az EMNT pedig a lelkiismeret szerinti szavazást támogatta, miközben elnökük, Tőkés László előre kijelentette, ő Băsescura szavaz.


Az év kétkapus finesze: az RMDSZ önpozicionálás

Csináld azt, hogy az egyik jelöltöt támogatod, de úgy, hogy az el is higgye, mindeközben mégse támogasd annyira, hogy abban az esetben, ha a másik jön ki nyertesnek, az ne invitáljon meg kormányozni.

Miután októberben az RMDSZ volt az egyik kezdeményezője annak a bizalmatlansági indítványnak, mely a Boc-kabinet felfüggesztését eredményezte és az elnökválasztások során végig Băsescu és a PD-L ellen kampányolt, az RMDSZ úgy döntött: részt vesz egy újabb Boc-kormányban.


Az év kampánybakija, “kacsa habbal” különdíj: a Norada-sajtótájékoztató

A székelyudvarhelyi előrehozott választásokkor, a kampány hevében az RMDSZ a Norada-készárugyárhoz invitálta a sajtó képviselőit: a meghívó szerint a választás azért esett a város egyik legnagyobb munkaadójára, mert bezárni készül, az RMDSZ pedig mindent megtesz a válság leküzdéséért, stb.

A bezárásról szóló infót Bíró Enikő városi elnök hallotta egy munkástól, de nem ellenőrizte le. A Norada közleményt adott ki az ügyről, melyben tisztázta: valóban technikai munkaszünet lesz, ám szó sincs bezárásról, tulajdonképpen terjeszkedni készülnek.


Az év “nekem miért nem mondta senki?” megosztott különdíja: László Attila és Szász Jenő csaholása Băsescunak

László Attila és Szász Jenő képes volt arra, amire mások nem: integrálták a romániai magyarságot. Hogyan? Politikai színezettől függetlenül, mindenki rajtuk röhögött.

Még véget sem ért az elnökjelöltek vitája Kolozsváron, máris állt a bál az RMDSZ-ben: a vitáról szóló élő adásban jól látszott, amint László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, egyben alpolgármester Traian Băsescu szurkolói között, konkrétan Elena Udrea mögött ül. László így magyarázta a bakit: őt oda ültették a szervezők.

Az élő televíziós közvetítés során többször is jól látszott László Attila; ezen a fotón épp Udrea mögé bújik


Egy, december 1-jei, a Cotroceni-i palotában rendezett fogadásról szóló televíziós közvetítésen nem más bukkant fel, mint Szász Jenő, két MPP-s polgármester társaságában. Az indoklás: ők a magyar érdeket mentek képviselni. A polgáriak jelenléte a román nemzeti ünnepen azért különös gesztus, mert 2002-ben, amikor Adrian Năstase, Medgyessy Péter és az RMDSZ képviselői a budapesti Kempinski hotelben ünnepelték december 1-jét, Szász Jenő volt az, aki a leghangosabban tiltakozott. Azóta is az RMDSZ-szidalmak egyik nagy klasszikusa a Kempinski-koccintás.

MPP-s különítmény a Cotroceni-ben szervezett fogadáson: Szász Jenő MPP-elnök Rácz Károly, Kézdivásárhely és Nagy István, Barót polgármestere társaságában



Az év bratyizása: Orbán-Băsescu találkozó Tusványoson

Az idei Tusványos meglepetés-programpontja volt, hogy a már hagyományos szombati Orbán Viktor-látogatásra Traian Băsescu államfő is leutazott. Az elnök – miután füttykoncert kísérte kijelentését, miszerint az alkotmány szellemében Székelyudvarhelynek is csupán annyi autonómiája lehet, mint Tulceának vagy Caracalnak – háromszor ismételte el az alaptörvény első cikkelyét, amely szerint Románia nemzetállam, szuverén és oszthatatlan. Ennek ellenére a hallgatóság egyik kérdésére Orbán Viktor kijelentette: az államelnöki választások második fordulójában Băsescura szavazna.

Băsescu zseniális húzása: felhívta a színpadra az egyik autonómia-plakátot szorongató nézőt, s megkérte, magyarázza el mit is ért autonómia alatt. A nézőről kiderült hogy magyarországi, angolul sem ért igazán, és hát azt sem igen tudja, mit is jelent az autonómia


Az év fordítási hibája: Sólyom nem szállhatott le

Nemkívánatosnak nyilvánította a román diplomácia Sólyom László, Magyarország államelnöke március 15-i székelyföldi látogatását: nem engedélyezte az elnöki repülőgép leszállását. A barátságtalan gesztusra az szolgáltatta az okot, hogy a Sólyom gépének leszállási engedélyét kérvényező levélben a magyar diplomácia „autoguvernare”-nak, tehát önrendelkezésnek nevezte a Hargita megyei tanácsot. Így felmerült, hogy a magyar fél valamiféle „önkormányzásra”, „autonómiára” utalt. Băsescu emiatt azzal vádolta Sólyom Lászlót, hogy nem tartja tiszteletben Románia alkotmányát. Sólyom László végül autóval érkezett meg Erdélybe.




Az év precedens értékű pere: az aranyosgyéresi helységnévtábla

Aranyosgyéresen a magyarság 9%-os arányának ellenére is példaértékű egyezség született a 19 román és csupán 2 magyar tanácsosból álló helyi tanácsban. Eldöntötték, hogy kétnyelvű, román és magyar feliratú táblákat helyeznek el a város kijáratainál, noha ez a törvény szerint 20%-os, vagy ennél magasabb arányú nemzeti kisebbséggel rendelkező települések esetén kötelező.

Kétnyelvű helységnévtábla Aranyosgyéres határában (fotomontázs)


A nyár folyamán a Kolozs megyei prefektus bírósági döntéssel felszólította az aranyosgyéresi városvezetést, vonja vissza a határozatot. A Kolozs megyei törvényszék június 19-én elrendelte az aranyosgyéresi tanácsi határozat megsemmisítését. E határozat ellen nyújtott be fellebbezést az aranyosgyéresi polgármesteri hivatal, és a perből nyertesen került ki: a kétnyelvű táblára vonatkozó tanácsi határozatot jogerősnek ítélte a törvényszék.

Az év elbukott vizsgája: magyar-cigány együttélés

Magyarországon szélsőjobb gyűlöletkeltés, megfélemlítés, tragikus sorozatgyilkosság; Európában erősödő rasszizmus, tétova kísérletek egy közös uniós stratégiára; Székelyföldön, Csíkszentmártonban és Csíkszentkirályon kollektív büntetés, önbíráskodás.

A csíkszentmártoni romatelepen
fotó: B.D.T.


A székelyföldi magyar-roma konfliktusok hátterében álló társadalmi, gazdasági körülményeket, a magyarországi közbeszéd esetleges befolyását a Kisebbségkutató Intézet által szervezett kerekasztal-beszélgetés kezdte körüljárni, a társadalomtudósok és jogvédő csoportok javaslatai, kérdései, szerencsés vagy kevésbé szerencsés akciói ellenére azonban a probléma kibeszéletlen maradt, a közszereplők és döntéshozók mindeddig látványosan hallgattak vagy egymásra mutogattak.


Az év újrajátszása, “cseberből vederbe” különdíj: előrehozott választások Székelyudvarhelyen

A 2007-es önkormányzati választásokkal úgy tűnt, Szász Jenő és az MPP pozíciója némileg megingott Székelyföldön. Csakhogy a székelyudvarhelyi városi tanácsi mandátumok eloszlása – meg az udvarhelyi politikai elit híres kompromisszumképtelensége – patthelyzetet eredményezett, az RMDSZ-es polgármester pedig úgy döntött, feloszlatja a tanácsot és előrehozott választásokat ír ki, arra számítva, az RMDSZ-nek ezúttal sikerül többséget szerezni a tanácsban.

Bunta Levente tévedett: a 2007-es eredmény szinte hajszálpontosan megismétlődött, azzal a különbséggel, hogy ezúttal a Zöld Pártnak nem 2, hanem csak 1 mandátum jutott. A felállás tehát: RMDSZ: 9, MPP: 9, Zöld Párt 1 tanácsos. És hogy Bunta Levente meg az RMDSZ öröme teljes legyen, a tanács alakuló ülésén Szász Jenőt választotta alpolgármesterré.


Az év kutyakomédiája, “Dacă voi nu mă vreţi, eu vă vreu” különdíj: MPP-kongresszus

Szabálytalanságok, indulatos felszólalások és a küldöttek egy részének a kivonulása jellemezte a Magyar Polgári Párt első kongresszusát, ahol az alapszabályzat-módosítás mellett az elnökség megválasztása volt a fő napirendi pont. A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium tornatermében a legfőbb vita arról zajlott, hogy ki szavazhat: a küldöttek (ezt írja elő az alapszabályzat), vagy pedig a meghívottak (ez Szász Jenő javaslata volt)?

Szász Jenő saját maga számolta a szavazatokat


Utóbbi verzió a szavazók számának láványos felduzzasztását eredményezte. Rossz nyelvek szerint Szász ezzel akarta elejét venni a küldöttek esetleges rakoncátlankodásának: ugyanis több területi szervezet és az MPP-ben hangadónak számító politikus jelezte, hogy nem hajlandó újból hűséget fogadni az MPP alapító elnökének. Nem éppen demokratikus körülmények között végül az a döntés született, hogy a meghívottak szavazhatnak. A késő estig húzódó munkálatok végén már senki nem lepődött meg azon, hogy Szász Jenőt nagy többséggel újraválasztották.


Az év avatása, “trei culori cunosc pe lume” különdíj: a kolozsvári Főtér átadása

November elején “Piaţa Unirii. Trecut, prezent, viitor” feliratú plakátok jelentek meg a kolozsvári tömbháznegyedekben, melyek a felújított Főtér átadására hívták meg a kolozsváriakat. Csakhogy a plaktáról valamint a programból is hiányzott bárminemű utalás arra, hogy a térhez a magyar közösségnek bármi köze lenne. A polgármesteri hivatal gesztusa tiltakozó akciót eredményezett, melyet Sorin Apostu polgármester az avatón így kommentált: az ott gyülekezők nem is kolozsváriak.

A tiltakozók a Mátyás-szobor mellett gyülekeztek


Az év politikai biznisze, “tömeggyilkost egy kollaboránsért” különdíj: a Guşă-szobor

Szeptemberben az RMDSZ marosvásárhelyi frakciója megszavazta azt a határozatot, miszerint a vársétányra felállítják Ştefan Guşă tábornok mellszobrát. A tábornok 1989-ben Temesváron a tüntetők közé lövetett, továbbá ő rendelte el a bukaresti repteret megszállt “terroristák” elleni támadást. Sajtónyilatkozatok szerint az RMDSZ-frakciónak nem volt tudomása arról, hogy kicsoda Ştefan Guşă, ugyanakkor a román tanácsosok felajánlották, hogy majd Sütő András is kaphat szobrot.


Az év civil kezdeményezése, kritikus tömeg szekció

Critical Mass Sepsiszentgyörgyön: a szervezők is megdöbbentek, hány biciklis gyűlt össze a felhívásra. Valószínűleg ez volt az eddigi legnagyobb méretű kerékpáros felvonulás Erdélyben, kb. 1 000 résztvevővel – ezt tessék überelni, vagy legalább megérinteni!

Biciklisek, ameddig a szem ellát


Az év civil kezdeményezése, állatvédő szekció

Októberben megnyílt a Sepsiszentgyörgy melletti szépmezői kutyamenhely – a Nez Perce Egyesület és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat partnerségében. Jó példa arra, hogy az elkötelezett állatvédő és a törvény által előírt kötelezettsége alól nem kibújni akaró, hanem erre a célra pénzt szánó önkormányzat együtt viheti valamire.


GAZDASÁG

Az év sikere és kudarca egyben: van IMF-hitel, de nincs kinek utalni

Márciusban megkötötték Románia történelmének legnagyobb, 19,95 milliárd euróról szóló hitelegyezményét. Mindenki meglepetésére az a döntés született, hogy a hitel második részletével ne a jegybank valutatartalékait gyarapítsák, hanem a kormány a költségvetési hiányt fedezze a pénzzel. Ez az első alkalom Románia történetében, hogy fizetéseket és nyugdíjakat finanszíroznak egy nemzetközi hitelből.

A pénzügyi válságot kormányválság követte, így mivel nem volt, aki ígéretet tegyen az elmulasztott válságkezelő intézkedések pótlására, az IMF úgy döntött, elhalasztja a harmadik hitelrészlet folyósítását. Az újabb részlet legközelebb februárban érkezhet meg.


Az év válságkezelő melléfogása: átalányadó

Egy kezünkön megszámolhatnánk a kormány idei válságkezelő intézkedéseit, melyekből egy sem mondható hatékonynak. A gazdaság egyre mélyebb recesszióba süllyedt, a hitelek befagyasztása miatt a vállalatok sorra dőltek be, a fogyasztás apadni, a munkanélküliség pedig növekedni kezdett.

Ekkor a Boc-kabinet előrukkolt az átalányadóval, amit árbevételük alapján kell fizessenek a cégek. Azok a vállalkozások, amelyek nem rendelkeznek árbevétellel, azaz gyakorlatilag inaktívak, évi 2200 lejt kötelesek fizetni, még ha veszteségesek is.

Ezzel épp a termelő, munkahelyteremtő rétegre került újabb nyomás, azokra, akiktől a gazdasági növekedés helyrebillentését várnánk. Băsescu sikeresnek ítélte az adót, mivel felszámolta a tevékenység nélküli, gyakran pénzmosásra használt vállalkozásokat, a számok ugyanakkor más eredményt mutatnak. Az átalányadóból az államnak 100 millió lej veszteség keletkezett, miután a cégbezárások okozta munkanélküliekből többletköltség, az elmulasztott adók behajtásából pedig bevételkiesés keletkezett.


Az év spirálja: cégek csődhulláma

A Világbank legfrissebb tanulmánya szerint a hazai cégek 5%-a zárt be, vagy vált fizetésképtelenné 2009-ben. A tavalyi év végén 534 000 aktív céget tartottak nyilván Romániában, a Világbank szerint ezek közül 26 000 szüntette be tevékenységét. A fizetésképtelenné váló, román tőkével működő cégek közül a legnagyobb a Flamingo, a Pic és a Leonardo.

A Flamingo a harmadik legnagyobb hazai elektronikai és elektrotechnikai cikkeket forgalmazó hálózat. A cég forgalma idén 55%-kal esett vissza, minek következtében több mint 32 millió euró adósságot halmozott fel. A nagyváradi székhelyű, az ország legnagyobb cipőforgalmazójának számító Leonardo adósságállománya még ennél is nagyobb: közel 100 millió euróval tartozik a beszállítóinak.

A csődhullám közvetlen áldozatai elsősorban az alkalmazottak, mivel a csődvédelem alatt álló cégek jogosan felbonthatnak minden munkaszerződést. A legnagyobb 14, nagyrészt román tőkével működő, fizetésképtelenné vált cég az év eleje óta több mint 5 000 alkalmazottól vált meg.


Az év befektetése: a szárnyaló tőzsde

Kevesen remélték az év elején, hogy idén még nyerhetnek némi pénzt a tőzsdén. Miután a befektetők már elsiratták elértéktelenedett értékpapírjaikat, szipogó orral görbült mosolyra a szájuk, amikor meglátták az újra életre kelt tőzsdét. Az év elején, miközben a gazdaság zsugorodott, a jegyzett részvények még 30%-ot zuhantak. Márciusban azonban a nemzetközi piacon eluralkodó optimista hullám magával ragadta és emelkedő trendre állította a részvényárfolyamokat. 2009-ben a BET index 66%-ot emelkedett, ami jelzi a jövő év lehetséges gazdasági visszazökkenését, a SIF részvények pedig ez idő alatt megduplázták a befektetők pénzét.


Az év 42 kilométere: az Észak-Erdélyi Autópálya Torda és Gyalu közötti szakasza

Az észak-erdélyi autópálya építése 2004-ben kezdődött, és a teljes 415 kilométeres útszakasznak a tervek szerint 2013-ra kell készülnie. Ennek ellenére ez év végére mindössze a 10%-át sikerült megépíteni: Kolozs megyében a Torda és Gyalu közötti 42 kilométeres szakaszt az elnökválasztási kampány finisében adták át december 1-jén.



Az év anyaga: polisztirén

Miután lecsengett a faragott fa-ajtók, a mosható festékek, a padlócsempe majd a vasajtók és a termopán ablakok őrülete, jelenleg polisztirénnel burkolja a tömbház-lakását boldog-boldogtalan. A tömbházak hőszigetelése, önmagában pozitív, hiszen így a fűtésre elhasznált energiamennyiséget látványosan csökkenteni lehet. A tömbház-szigetelést kormányprogram is támogatja, azonban a lakóközösségek nagy része nem a hőszigetelés szakszerű módját választja. Ehelyett ki-ki saját szakállára dolgozik: rosszul szerelt, leesőfélben levő polisztirén-lapok, az elégtelen szellőzés miatt penészedő lakások és csak kevéssel csökkenő fűtésszámla az új össznépi hajrá eredménye.

Egy foltokban szigetelt tömbház Kolozsváron


KULTÚRA, MÉDIA

Az év legjelentősebb eseménye a médiapiacon: a gazdasági válság

Az idei év a romániai média számára a gazdasági válság éve volt. Közel 40%-kal zsugorodott a médiás hirdetési piac, a nyomtatott sajtó esetében ez akár az 50%-ot is meghaladhatta. Több lap csak azért élte túl a válságot, mert 2009 a választások éve is volt, és a médiacsoportok aktív szerepet vállaltak a kampányokban.

Sorin Ovidiu Vântu trösztje, amely többek között magyarországi expanziót jelentett be, év végén megszünteti a Cotidianul és a Business Standard napilapokat. A Realitatea csoport egyébként az idén több helyi stúdiót nyitott, többek között Marosvásárhelyen is, ahol magyar nyelvű híradót is szolgáltat.


Az év legjelentősebb eseménye a rommagyar médiapiacon: mégsem szűnt meg semmi

Semmi nem szűnt meg, nem lett összevonva, nem krepált be. Ez a szenzációs az idén. Megmaradt a piacon a Krónika, ahol – mondják a szerkesztők – az a jó hír, ha nincs hír. Minden prognózis ellenére, az idén nem szűnt meg az Új Magyar Szó sem. Verestóy Attila kiszállt a lap finanszírozásából, az orgánum kiadót váltott, és sikerült az ambiciózusnak indult vállalatot annyira karcsúsítani, hogy finanszírozható maradhasson. A bukaresti szerkesztésű Új Magyar Szó néhány ezer előfizetővel rendelkezik, és vélhetően a legdrágább rommagyar print média, ha azt nézzük, mennyibe kerülhet náluk egy olvasó elérése.

Marosvásárhelyen kilépett frekvenciára a korábban rádióprodukciós irodaként működő Erdély FM, amely jövőre Maroshévízen és Borszéken is sugározni fog. A lendületes start ellenére a Vásárhelyi Hírlapnak nem sikerült lenyomnia a Népújságot, ami miatt idén főszerkesztőt menesztett. Ugyancsak Vásárhelyen továbbra sem sikerült kilépnie önmaga árnyékából a virtuálisan létező Erdélyi Magyar Televíziónak.

Csíkszeredában a Hargita Népe új vezetése erősített, de nem tudta lenyomni a jobban terjesztett és jelentősen poposabb Csíki Hírlapot. Kézdivásárhelyen megvette a Profi rádiót a politikában és bizniszben utazó Olosz testvérpár. Ugyanitt jövőre saját frekvenciája lesz a Tamás Sándor és Antal Árpád lokális nagyhatalmak tulajdonában lévő Régió Rádiónak. Zilahon pedig elindult a szatmárnémeti központú City Rádió.


Az év médiaborzongása: a kenyeres zacsi

Ebben viszik haza a kenyeret a marosvásárhelyiek. Mindössze 2 mondat magyarul, egy szudoku, egy ismerd fel a különbséget a két kép között típusú fejtörő, és rengeteg reklám. Ez lenne a jövő médiája? Állítólag a hirdetési újság-kenyereszacsi 30 ezer példányban jelenik meg.




Az év könyve

Mivel a megismételt szavazás sem hozott döntést, úgy határoztunk, hogy idén két könyv lesz az év könyve.

Máté Angi: Mamó. Koinónia, Kolozsvár.

Szabó Róbert Csaba: Kutyák birodalma. Bookart, Csíkszereda.

Régóta nem jelentkezett senki a magyar irodalomban, akinek ennyire kiforrott hangja, ennyire gazdag írói nyelve lett volna, aki ilyen színvonalon írt volna, és aki ekkora biztonsággal közlekedett volna saját művészetében. Igazi művészek mindketten. Megírnak, nem leírnak. Teremtenek. A nyelv anyagából teremtik meg világukat. Azt a világot, ami az olvasó számára is otthonos. Saját gyerekkorunkra ismerhetünk, saját ábrándjainkra, félelmeinkre, emlékeinkre, még akkor is, ha teljesen más környezetben nőttünk fel. Fantasztikus ereje van a nyelvnek. Akik ezt a két magával ragadó könyvet elolvassák, borzonganak majd a szépségtől, amit ez a nyelvi erő felfakaszt.

És bár nem szoktunk külföldi szerzőket díjazni, most mégis szólnunk kell egy kiemelkedő fordításkötetről: Flann O’Brian Úszikkétmadáron című regényéről, Mihálycsa Erika és Csizmadia Gábor fordításában (Koinónia, Kolozsvár). Azért kell szólnunk róla, mert a fordítóknak hála, egy elképesztően nagy modern magyar regény született.


20/20
Az év színházi előadása: 20/20, a marosvásárhelyi Yorick Stúdió előadása

"A 20/20 a román-magyar társadalmi együttélést, a kétnyelvűséget és az ezekből adódó emberi helyzeteket és konfliktusokat, konkrétan az 1990 márciusában Marosvásárhelyen lezajlott etnikai zavargásokat a színház eszközeivel tematizálja. A kommunista diktatúra és a ’89-es forradalom az elmúlt években számos romániai írót, rendezőt és filmest megihletett, az 1990 utáni társadalmi és politikai valóság viszont érintetlen maradt. Elővehető színdarab híján a Yorick csapata mintegy a várost kérte fel társszerzőnek: több mint ötven, az eseményekben részt vevő, vagy azok hatását közvetve megélő vásárhelyi személyes elbeszélése adja a kiindulópontját Gianina Cărbunariu anti-történelmi drámájának" – így az előadás ismertetője. Az előadás adatlapja itt érhető el, fotók és részletek itt tekinthetők meg.


Az év showbiz csomagja: Lady Gaga – Pokerface

Köztudott, hogy az amerikaiaknak, a briteknek, az európaiaknak és a románoknak nem ugyanaz a zenei ízlése, és ha ugyanazt is szeretik, akkor nem egyszerre. Az, hogy egy előadó egyszerre vezesse mind a négy toplistát, ritkaságszámba megy, de Lady Gagának összejött.

Igen, választhattunk volna valami kevésbé kézenfekvőt és szofisztikáltabbat is, de ha őszinték akarunk lenni magunkhoz, be kell vallanunk, ez az a dal, amit egész évben képtelenek voltunk kiverni a fejünkből. Igazi dögös pop, őrületes glam ruhák és a 23 éves Stefani Joanne Angelina Germanotta, akinek jóval több van a fejében, mint hinnétek: ő a popzene új Marylin Mansonja, Lady Gaga.



Mennyire lehet népszerű az a dal, amelynek a paródiáját is 14 millióan látták?




Az év legjobb filmje: Quentin Tarantino – Inglourious Basterds

A náciskalpoló alakulatról szóló film remek, izgalmas, akcióban bővelkedő. Tarantinonak sikerült bebizonyítania, hogy tud még meglepetéssel szolgálni.

Inglourious Basterds


Az év legjobb hazai filmje: Emlékek az aranykorból 1-2

A film olyan kommunizmusbeli városi legendákat dolgoz fel, melyeket nem csak az idősebbek ismerhetnek, hanem szüleik elbeszélései révén a fiatalok is.

Igaz, hogy a Poliţist, adjectiv sikere a Cannes-i filmfesztiválon (két díjat is nyert) nagy elismerésnek számít, de a film kevesebb emberhez jutott el, mint Cristian Mungiu és rendezőtársainak a kommunizmusról szóló történetei.


Amintiri din Epoca de Aur


Az év legjobban várt filmje: James Cameron – Avatar

A kitűnő marketingstratégiának köszönhetően a filmről már jóval a bemutató előtt azt lehetett hallani, hogy forradalmasítja a filmgyártást. A látványvilágáról csak dicsérő kritikák láttak napvilágot, a történetet viszont sokan gagyinak tartják.

Avatar


A bevételi adatok magukért beszélnek: a film kb. 500 millió dollárból készült, bemutatását követő második hétvégén is 75 millió dollárt hozott, így már csak az Egyesült Államokban 212 milló dollár az összbevétele. A szakértők globálisan 1 milliárd dollár bevételre számítanak.


Az év nyertesei a filmiparban: a hollywoodi filmstúdiók

Melyek a válság ellenére is kb. 10 milliárd dollár bevételre tettek szert.


Az év videóklipje: Oren Lavie – Her morning elegance

Az izraeli énekes neve nem mond semmit, de videóklipjének linkjét legalább egyszer elküldte neked valaki messengeren, mailen, Facebookon vagy Twitteren.




Az év kulturális híre: lett román irodalmi Nobel

Az első romániai irodalmi Nobel-díjas Herta Müller, aki sváb nemzetiségű, Németországban él, és regényeit is németül írta arról, amit a kommunizmus alatt Romániában elszenvedett. Akárcsak Kertész Imrét Magyarországon, Herta Müllert sem ismerték túl sokan Romániában, mielőtt megkapta volna a Nobel-díjat.

Herta Müller


Az év koncertje

Azóta sem jön, hogy higgyük, hogy a the Prodigy a Félszigeten, Marosvásárhelyen zenélt. Pedig ott voltunk.


Az év összebútorozása

Öt galéria, hét civil szervezet és 18 egyéni vagy közös műterem költözött be a kolozsvári Ecsetgyár négy emeletére. A kulturális központban azóta is egymást követik a kiállításmegnyitók, konferenciák, kortárs tánc-, színházi- és táncszínházi előadások, és időnként persze bulit is szerveznek. Műsor itt.

Az Ecsetgyár, kívülről


Az év post mortem-je

Michael Jacksont életében kikiáltották homoszexuálisnak, vádolták pedofíliával; talán a leggyöngédebb pletyka róla még az volt, hogy időnként lepottyan az orra hegye. Júniusban az 51 éves sztár azóta is ismeretlen körülmények között elhunyt, azóta pedig híresebb, mint életében volt. A Los Angelesben megszervezett emlékkoncert alatt 33 százalékkal nőtt az internet forgalma világszerte, és több mint egymilliárd néző követte a rendezvényt a tévében.


Az év legbuggyantabb kiegészítői

Alexander McQueen a szakértők szerint azt próbálta megjeleníteni 2010 tavaszi kollekciójával, ahogy a globális felmelegedést követő olvadás hüllőszerű lényekké változtatja az emberiséget. Van, aki szerint a rákolló-cipők gyönyörűek (bár hordhatatlanok), mások szerint szörnyűek (és hordhatatlanok). A kifutón kívül eddig két nő viselte őket bizonyíthatóan: Lady Gaga és Daphne Guinness, a neves család örökösnője.



VILÁG

Az év Háború és béke-díja

Az első fekete amerikai elnök – akinek eufórikus beiktatása óta lassan, de folyamatosan csökkent a népszerűségi indexe, de mi azért még szeretjük – hosszan fontolgatta az afganisztáni csapaterősítést, míg végül elhatározta, 30 ezerrel növeli a kontingens számát. Nem volt könnyű döntés, de sokan ítélik meg úgy a helyzetet, hogy a kivonulás kockázata nagyobb, mint a háború folytatásáé, és az elnök végül rájuk hallgatott.

Obama a díjátadáson
forrás: nobelprize.org


A csapaterősítésnek sok ellenzője volt, többek közt az alelnök, Joe Biden sem támogatta. A megosztó döntés előtt nem sokkal ugyanakkor Barack Obama megkapta a Nobel-békedíjat “a nemzetközi diplomácia megerősítéséért és a népek közti együttműködésért tett rendkívüli erőfeszítéseiért”.


Az év nemzetközi mulasztása

a koppenhágai klímakonferencia, ahol a többéves előkészületek ellenére sem sikerült új klímavédelmi szerződést elfogadni. A kiotói egyezmény 2012-ben jár le, az azutáni időszakra új kibocsátás-csökkentési célszámokat kellene meghatározni.

A majdnem kéthetes tanácskozás egy jogi értelemben nem kötelező politikai nyilatkozat “tudomásul vételével” zárult; a nemzetközi politikai elit a környezetvédőkkel ellentétben továbbra is nagyrészt optimista, és a következő, mexikóvárosi klímakonferenciára hárítja a feladatot. Az utolsó utáni esély sikerének 2010 novemberében szurkolhatunk.


Az év folytatásos szappanoperája

a magyarországi kormányválság. Az előző évadok (őszödi beszéd, zavargások, tévéostrom, koalíciószakadás) folyományaként 2009 márciusában lemondott – konstruktív bizalmatlansági indítvány útján – a 2004 szeptemberétől hivatalban lévő Gyurcsány Ferenc kormányfő, “a demokratikus Magyarország valaha volt legnépszerűtlenebb miniszterelnöke” (18%-os, negatív rekordnak számító népszerűségi indexszel).

Hosszas huzavona után végül Bajnai Gordon jelölésében egyezett ki a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a volt koalíciós társ, de már ellenzékben lévő Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ). A párton kívüliként számon tartott technokrata azt ígérte: fájni fog, mármint a válságkezelés.

Bár úgy tűnik, hatékony volt (Magyarország kifelé lábal a gazdasági válságból), a magyar baloldal közben szétesett, az EP-választásokon történelmi vereséget szenvedett. Hogyan tovább? Bajnai lelép, a Fidesz a csúcson, választások 2010 áprilisában, addig spoilerkarantén.


Az év megkönnyebülése, jobb későn, mint soha kategória: a lisszaboni szerződés

A nyolc évig húzott-halasztott uniós reformszerződés ratifikálását 2008-ban Írország népszavazáson utasította el, mire mindenki az Európai Unió válságát kezdte emlegetni. Idén a népszavazást megismételték, és az írek mindenki nagy megkönnyebbülésére többségben igennel voksoltak – de korai volt az öröm, mert miután London is beadta a derekát, és a 27 országból 26 ratifikálta a lisszaboni szerződést, Csehország euroszkeptikus elnöke gyorsan kihasználta az alkalmat.

Zsarolni kezdte az EU-t azzal, hogy csak akkor írja alá országa a dokumentumot, ha mentességet kap az európai emberi jogi charta hatálya alól. Václav Klaus szerint ugyanis a chartára hivatkozva a Benes-dekrétumok alapján elűzöttek leszármazottai kártérítési igényekkel léphetnének fel. Megkapta, amit akart, de hogy a káposzta is megmaradjon, a Benes-dekrétumokra még közvetett utalás sem történik a szövegben – ez magyar értelmezésben azt jelenti, nem igazolja utólag a Benes-dekrétumok vitatott pontjait.


Az év leggyanúsabb “terrorista leleplezése”: a Rózsa-Flores ügy

Egy úgynevezett kommandósakció során április 16-án, lelőtték – független vizsgálat szerint szabályszerűen kivégezték – Rózsa-Flores Eduardo bolíviai-magyar-horvát állampolgárt, a romániai magyar Magyarosi Árpádot és az ír Michael Dwyert Bolíviában.

Eduardo Rózsa-Flores


A szintén romániai magyar származású Tóásó Elődöt és a horvát Mario Tadicot elfogták és bebörtönözték. A vád: Evo Morales elnök életére törtek egy szakadár Santa Cruz-i politikai és pénzügyi csoport megbízásából. A hivatalos bolíviai verzióban számos gyanús elem van.

Az ellenzék szerint az elnök ezzel az állítólagos merénylet-sztorival akarta növelni saját népszerűségét és lejáratni ellenfeleit, az időközben visszaválasztott Morales ezt az érvet kampányfogásnak minősíti. A bolíviai ellenzék, Magyarország, Írország és az Európai Unió egyaránt nemzetközi vizsgálatot sürget, kérdés, lesz-e belőle valami, és mi lesz a sorsa a magát ártatlannak valló Tóásó Elődnek.


Az év legdurvább törvénybe iktatott diszkriminációja: a szlovákiai nyelvtörvény

A szlovák kormány sorozatosan és következetesen a saját szája íze szerint értelmezi a nemzetközi fórumok, szervezetek figyelmeztetéseit a diszkriminatív államnyelv-törvénnyel kapcsolatban. December 16-án jóváhagyta a törvény végrehajtási rendeletét, ez azt jelenti, hogy január elsejétől hatályba lép. A törvényt egyébként június 30-án még meg is szigorították (a teljes törvényszöveg itt elérhető .pdf-ben magyar nyelven); még a magánjellegű kommunikáció nyelvhasználatát is szabályozza, többek között az orvos és a beteg közöttit; akik nem tartják be az előírásokat, súlyos bírságokra számíthatnak.


TECH, TUDOMÁNY

Az év legnagyobb hatású webkettes alkalmazása: a Twitter

Az oldal hatalmas növekedésen ment keresztül ebben az évben: míg 2009 januárjában még csak kb. 13 millió látogatója volt, novemberre már 60 millió egyedi felhasználó látogatta meg az oldalt. Fontosságát az is mutatja, hogy az iráni és a moldvai forradalomról a Twitteren szivárogtak az információk a külvilág felé.


Az év szoftvere, “a legstabilabb Microsoft-termék az MS-DOS óta” különdíj: a Windows 7

A Microsoft legjobb operációs rendszerének talán sikerül feledtetni a Vista kudarcát. A Microsoft megígérte: soha többet nem fog kelleni 5 évet várni két Windows megjelenése közt (Xp - Vista) és háromévenként fog új operációs rendszerrel jelentkezni.


Az év restartja: a nagy hadronütköztető

A berendezés segítségével az anyag tulajdonságait és a világegyetem keletkezésének titkát akarják megfejteni a tudósok. Indulása idején (2008 szeptemberében) egyesek azt állították: ha a kísérlet rosszul sül el, az egész Föld megsemmisülhet.

Hadronütköztető belülről


Azonban a hadronütköztetőt indítása után 9 nappal le kellett állítani, mert nagy mennyiségű hélium szivárgott el a hűtőrendszerből. A berendezést novemberben újraindították és a tudósok újra kísérleteznek a 27 km hosszú alagútban.


Az év legjobb vírusmarketingje: H1N1

Május 27-én Ion Bazac egészségügyi miniszter bejelentette, fertőzés-gyanús az a New Yorkban lakó 30 éves nő, aki május 23-án érkezett Bukarestbe. A miniszter akkor közölte, hogy a járványriasztó rendszer beindult, így folyamatban van azoknak a személyeknek az azonosítása, akik fizikai kapcsolatba léptek a nővel. A nő valóban fertőzöttnek bizonyult, az esetet követően kezdett terjedni a kór, eleinte az országba repülővel érkezők miatt, majd Iaşi-t és Bukarestet gócpontként tartották számon az egészségügyi hatóságok. Mostanra már 52 halálos áldozata van az új típusú influenzának.


___

Az év itala

REDD'S: az első hazai citromízű sör nem idén jelent meg, de idén keveredett botrányba: egy egészségre káros adalékanyag miatt egy időre kivonták a forgalomból, de a kis ABC-kben továbbra is be lehetett szerezni, majd egy idő után visszatért.

Magasabb alkoholtartalma miatt ízben lazán übereli az import citromízű söröket, és valószínűleg az egyetlen hazai gyártmányú alkoholféleség, amelyről mindenkinek van véleménye, aki már kóstolta: a Redd'set csak szeretni vagy utálni lehet.


Az év kajája

Erről ti döntöttetek: a brassói aprópecsenye receptje idén rekord olvasottságú volt a Transindexen. Az ételnek semmi köze nincs Brassóhoz, közöljük csak a miheztartás végett. Kiválóan alkalmas a maradék hús és krumpli felhasználására, nem kell bele semmi olyasmi, amit ne árulnának a sarki élelmiszerüzletben, és elkészítése nem igényel sokéves konyhai gyakorlatot.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS