2018. június 18. hétfőArnold, Levente
19°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Hargita megye: alig akad mozgássérültek számára akadálymentesített középület

B. D. T. 2010. január 19. 16:07, utolsó frissítés: 2010. január 20. 09:43

Sokszor megépítik a rámpát, azonban az túl csúszós, vagy az ajtó kifelé nyílik. A mozgássérültek monitorizálnák az akadálymentesítést.



Alig akad mozgássérültek számára akadálymentesen bejárható középület Hargita megyében; sok esetben az ok nem is a pénzhiány, hanem a mozgássérült személyek szükségleteinek nem ismerése – derült ki azon a csíkszeredai fókuszcsoport-beszélgetésen, amelyet a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesülete és a Soros Oktatási Központ szervezett.

A mozgássérültek érdekképviseleti szervezete tavaly év végén indította el az akadálymentesítés monitorizálását célzó projektjét. A cél felhívni az önkormányzatok, közintézmények és az egész közvélemény figyelmét arra, milyen problémákkal szembesülnek a mozgáskorlátozottak, akiknek egyébként a jogait immár tövények garantálják, azokat mégsem alkalmazzák, vagy ha mégis tesznek bizonyos lépéseket az akadálymentesítés érdekében, véleményüket, szükségleteiket nem veszik figyelembe.

Jó példa erre az a gyakori eset, hogy nagy befektetéssel megépül a rámpa, ám burkolata annyira csúszós, hogy emiatt teljesen használhatatlan; de akad olyan, tökéletesen megépített rámpa is, aminek a végében olyan bejárati ajtóval találja szembe magát a kerekes székes, amely kifelé nyílik, tehát használhatatlan.

Számtalan példa van arra, hogy a törvényi előírásoknak akarván megfelelni, nevetséges méretű rámpákat készítenek, ami már első látásra is nyilvánvalóan használhatatlan – derül ki a mintegy 30 fogyatékkal élő személy és kísérőik által felvázolt problémaleltárból. Az iskolák, sőt a Sapientia egyetem csíkszeredai épülete sem teljesen akadálymentesített; volt olyan eset, hogy




a tolószékes fiatal azért hagyta abba az iskolát,

mert röstellkedett amiatt, hogy a kollégái naponta fel kellett hogy cipeljék az emeletre. A Sapientia csíkszeredai épületében akadálymentes lift működik ugyan, de a bejárathoz vezető néhány lépcsőfokon nem lehet kerekes székkel feljutni. Az intézményben dolgozó kapusok segítőkészek, de egy motoros kerekesszék súlya nem teszi lehetővé, hogy két ember felcipelje. Nem beszélve arról, hogy az ilyen improvizált megoldások csak növelik a fogyatékkel élők függőségi érzését – áll a Lázár Csilla projektfelelős által összefoglalt problémaleltárban.

Pillanatkép a csíkszeredai találkozónPillanatkép a csíkszeredai találkozón


Az ilyen problémák elkerülhetők lennének, ha az építtető a kivitelezést jóváhagyó recepciós bizottságba meghívna fogyatékkal élő személyeket, amire amúgy a 448-as törvény 62. cikkelyének 4. pontja is kötelezné őket.

A projekt két részből áll, jelenleg annak felmérése folyik, a Hargita megyében élő mozgáskorlátozottaknak milyen problémáik vannak, illetve hogyan állnak az önkormányzatok a különböző településeken az akadálymentesítés megvalósításával. A szervezők minden önkormányzathoz, illetve tömegközlekedést biztosító vállalathoz eljuttatnak egy-egy kérdőívet, amelyben részletesen rákérdeznek a különböző intézkedésekre.


"Tudatában vagyunk annak, hogy nem túl népszerű a téma,

ezért is fordultunk egyenesen a megyei tanácshoz, amely támogatásáról biztosította a projektet" – magyarázza Lázár Csilla. A kérdőíveket január végén-február elején osztják ki, a polgármester-találkozók jó alkalmat adnak erre. A megyei főépítészt is bevonják, tehát nemcsak civil kezdeményezés marad a jelenlegi állapotok felmérése, hanem hivatali kötelességgé válik.

Amelyik településen nagyobb ellenállást tapasztalnak, oda személyesen szállnak ki a mozgássérültek érdekvédői, és vizsgálják meg a helyzetet. A csíkszeredaihoz hasonló fókuszcsoportos beszélgetés a helyi problémákról lesz még Gyergyószentmiklóson február 22-én, illetve márciusban Székelyudvarhelyen is – tudtuk meg a Soros Oktatási Központ munkatársától.

A projekt második része az informálás, a párbeszéd beindítása a közhivatalok és a mozgássérültek között. Megkeresnek minden önkormányzatot, tájékoztatják őket, mire kötelez a törvény, illetve olyan tanácsi határozat-tervezeteket dolgoznak ki, amelyek értelmében a közcélú építkezések engedélyeztetéséhez


fogyatékkal élőkkel is kell konzultálni,

továbbá például kedvezmény adható azoknak a cégeknek, vállalkozóknak, akik megfelelően akadálymentesítik ingatlanukat.

Mi történik azokkal a közcélú épületekkel, ahol nincs vagy nem megfelelő a feljáró, hogyan akarnak a jelenlegi helyzeten változtatni? Bár van jogi megoldás, ha közintézményről van szó, az illető fogyatékkal élő például panasszal élhet, ám nem szeretnénk konfliktusos zónába elvinni a projektet, maradnánk a dialógus útján – fogalmazott Lázár Csilla.

A cél az, hogy az elkövetkezőkben az építkezési és felújítási engedélyek kiadásánál legyen fogyatékkal élő személy is a recepciós bizottságban, aki ellenőrzi az akadálymentesítő elemek meglétét, használhatóságát. A tömegközlekedési eszközök esetében az akadálymentesítés határideje 2010 vége – és semmi realitása nincs annak, hogy ez megvalósuljon. Ám lényeges bevinni a köztudatba és benntartani ezt a problémát, és lehetőséget adni arra, hogy a fogyatékkal élők is hallathassák a hangjukat – tette hozzá.

A csíkszeredai beszélgetésen felmerült, hogy az "egészséges" társadalom kellő információk hiányában nem tud mit kezdeni a fogyatékkal élőkkel. A "megbámulás", alkalmankénti rosszízű megjegyzések szinte általánosak, a súlyosabb sértésekről nem is beszélve. A közvélemény hozzáállásán neveléssel lehet változtatni; a továbbiakban a projekt szervezői szorgalmazzák, hogy hívjanak meg adott esetben valakit a fogyatékkal élők közül, és az iskolákban, osztályfőnöki órákon beszéljenek erről.

>> Bővebben a projektről >>

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS