2018. december 16. vasárnapEtelka, Aletta
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Betiltották a "legális" drogokat: börtön jár a légyölő galócáért

B. P. E.-F. N. 2010. február 10. 19:41, utolsó frissítés: 2010. február 11. 13:03

A fogyasztó szerint az intézkedés árzuhanáshoz vezet, a drogprevenciós szakember szerint ideje lenne a kriminalizálás helyett a prevencióval foglalkozni, a boltok pedig már csomagolnak. Ennyi volt?



Az ismerősöktől kaptam először, így próbáltam ki - rendszerint így kezdődnek az etnobotanikus szereket használók beszámolói. A 26 éves, Kolozsváron élő B. is ugyanígy kezdte, még akkor, amikor csak a neten lehetett hozzájutni a sajtó által legális drogoknak elnevezett készítményekhez.

Boltban csupán egyszer vásárolt, "egy Ninja fantázianevű dolgot, ami valami növénykeverék, vagy ki tudja, mi" - mondja. Persze tisztában van vele, hogy a városban hol lehet beszerezni a szereket. Kérdésünkre, hogy milyen a szer, elmondja: nem próbáltam ki mindent, amit ismerek, azok a "nem túl erős, de néha jó"-tól a "húha, ezt csak évente maximum kétszer" skálán mozognak.

>> Internetről rendelhető kábítószerek, latin megnevezések mögé bújva >>

B.-nek bevallása szerint soha nem volt veszélyérzete a fogyasztáskor, mert mindig vigyázott az adagolásra. Ismerősei közül soha senkinek nem származott gondja a fogyasztásból. Rákérdezek, de talán magától is rátérne:




a média nagyon felfújta az ügyet.


"A média azért van, hogy felfújja a dolgokat, mert csak a negatív hír számít hírnek. Az nem hír, hogy Józsika tegnapelőtt egy cigitől nagyon jól érezte magát, aztán lefeküdt, és reggel frissen ébredt."

Megemlíti, hogy épp most olvasta, hogy egy héthónapos terhes nő és egy 18 éves srác is meghalt, de esetükben sem bizonyított egyértelműen, hogy ez volt a halál kiváltó oka.

Elfogultság? "Lehet, hogy van káros hatása, mint mindennek. A víznek meg a konyhasónak is megvan a halálos dózisa. Ez a helyzet olyan, mint a H1N1-gyel, ha valaki meghalt, és történetesen fertőzött volt, rögtön az influenzának tulajdonították a halálát, aztán ha később kiderült, hogy cukorbetegségtől szívbajig mindene volt már azelőtt az áldozatnak, azt már ritkán közölték az újságok, vagy nem főoldalon" - fejti ki.


Hogy mi lenne a jó megoldás?

Ezt ő sem tudja, de szerinte a tiltásnak csak az lesz az eredménye, hogy le fog menni ezeknek a termékeknek az ára, mert "nem annyira jó, mint az igazi, az igazi meg olcsóbb". Ezek a cuccok ezentúl is elérhetőek lesznek, legfennebb egy kicsit jobban utána kell járni - véli.

És ha jobban szabályoznák a forgalmazásukat, ha 18 éven aluliak tényleg nem vásárolhatnának, és kötelezővé tennék a megfelelő tájékoztatást? Jogilag biztos szépen mutatna egy papíron, de nem érne semmit, egyébként elvileg eddig is csak 18 éven felülieknek árulták - kommentálja.

Neked szolgáltak valamiféle használati utasítással, amikor vásároltál? - kérdezek vissza. "Nem. Igaz, nem is kérdeztem. Viszont kérdeztem őket egy másik termékről, és annyit mondtak, hogy nagyon jó. 300 lejbe került 3 gramm, biztos jó lehet... De használati útmutatót nem adtak, és lehet, hogy ez volt a baj azoknál, akik túladagolták. Nem ismerik a hatékony dózist, oszt tesznek bele jó sokat" - mondja, majd felcsattan: "az is milyen már, szédüléssel és hányingerrel kerültek emberek kórházba? Én a buszon szoktam szédülni és hányingerrel küszködni. Tiltsák be!"


Amikor először megláttam, hogy a sajtó ennyire intenzíven kezeli a kérdést, először nem tudtam komolyan venni az egészet - mondja Dégi Csaba drogprevenciós szakember. Ugyanez a felállás - ugyanez az államfő, ugyanez a kormány - egy elnöki jelentésben most egy éve ezzel teljesen ellentétes dolgot javasolt a drogfogyasztással kapcsolatosan, a szabályozott fogyasztás, bizonyos fokú legalizáció mellett érvelt.

"A sajtó most is ugyanannyira intenzíven, bombasztikusan, mindenféle szakmai etikát és


távolságtartást mellőzve

harapott rá a témára. Rövid idő alatt egy olyan álláspontot akarnak megfogalmazni a médiumok többségében, ami ugyan konkrét esetekre alapszik, de az a hibája, hogy a valóságot, ezt a jelenséget önmagában nem ismerjük annyira, mint amennyire egyértelműen ezekben a sajtómegnyilvánulásokban bemutatják és az emberek értésére próbálják adni" - fejti ki.

A Babeş-Bolyai Tudományegyetem szociológia és szociális munkás karának doktorandusza szerint azért veszélyes ilyen bombasztikus, eltúlzott és mindenféle mázzal bekent történetekkel felvetni ezt a kérdést, mert a drogfogyasztók a legkevésbé tolerált társadalmi kategóriák közé tartoznak Romániában, és ez a hozzáállás csak árt a helyzetnek. Az elmúlt évtizedben a Soros Alapítvány különböző barométerei azt mutatták, hogy Romániában a lakosság 60-70 százaléka nem venné szívesen, ha a szomszédja egy drogfogyasztó lenne.

"Annak, hogy a társadalom ilyen nagy mértékben nem tolerálja a drogfogyasztást, valószínűleg pont az a magyarázata, hogy a társadalom nem találkozik a jelenséggel, nem ismeri a jelenséget, nem ismeri a fogyasztókat, és az alapján ítéli meg őket, amit a felszínen innen-onnan összegyűjt. Azért merem ezt állítani, merthogy a drogfogyasztók aránya tulajdonképpen nagyon kicsi, illetve bizonyos drogok esetében közepes.

Ha sokan fogyasztanának, és a társadalom nagy része elítélné őket, abban lenne logika, de itt ennek az ellenkezője történik. Ebből kiindulva veszélyesnek tartom az ilyen intenzív, abszolút


nem a megoldás irányába vezető

kampányokat" - részletezi Dégi Csaba, aki azt is sérelmezte, hogy az egészségügyi minisztérium sem biztosított kellő átláthatóságot a tervezet kidolgozása kapcsán. Egyébként a minisztérium honlapján nekünk sem sikerült rábukkannunk a tervezetre.

Dégi CsabaDégi Csaba
"Úgy gondolom, hogy ami ma történt, az egy elhamarkodott dolog. Nem azt mondom, hogy nem károsak ezek a szerek, határozottan állítom, akárcsak az orvosok többsége, hogy ezek a szerek valóban károsak lehetnek, és károsak is adott esetben. De a mai intézkedés nem hoz megoldást, mert a kérdés nem abban áll, hogy a törvény kezével erősítsük a kriminalizáló, elítélő tendenciát. A sajtóban a fiatalokról megjelent esetek, akik kipróbálták őket, és a sürgősségin kötöttek ki, pont azt igazolják, hogy olyan fiatalokról van szó, akik általában nem megfelelő információval kerültek ide, nincs megfelelő drogfogyasztási kultúrájuk.

Itt a kérdés elsősorban az kellene legyen, hogy a prevencióra milyen hangsúlyt fektetünk. Azzal nincs gond, hogy most azok a szerek, amelyek 2001-ben, a törvény megszületésekor nem kerültek be a szabályozás alá, most bekerültek. Ez egy természetes folyamat, és a legtöbb uniós országban szabályozás alatt vannak. Azzal van gond, ahogy erről kommunikálnak, és hogy milyen perspektívából világítják meg a szenvedélybetegeket, a fogyasztókat.

Nem gondolom, hogy itt a fogyasztót, az érintettet kellene a grillre rátenni, hanem egyszerűen azt kell megnézni, hogy


hogy került oda,

és hogy mit tehettünk volna meg, hogy ne kerüljön oda" - kommentálja Dégi Csaba drogprevenciós szakember.

Szerinte a valós megoldás a prevencióban és egy pszichoszociális-medikális megközelítésben áll. "Tekintsük úgy a drogfogasztást, mint egy társadalmi-lelki összefüggésekben előtűnő jelenséget, aminek van egy komoly egészségügyi része is a függőbetegek esetében. És amikor azt halljuk, hogy ezeket az etnobotanikus szereket fogyasztják, akkor tegyük fel azt a kérdést, hogy van-e prevenció, ami kimondottan erre vonatkozik - nyilván ez egy retorikus kérdés, még általános prevenció sincs.

A drogpiac, bár illegális, de ugyanúgy, mint minden más piac, nagyon dinamikusan változik. Az a kérdés, hogy mi, szakemberek, a szakpolitika, tartjuk-e a lépést, mert ha nem, akkor most voltak az etnobotanikus drogok, utána lesz más - például most a magyaroknál jelenség az úgynevezett Gina (GHB) nevű folyékony, szintetikus kábítószer. Mindig lesznek hullámok, amiket felkapnak, és amikhez szakmailag, politikailag, egészségügyileg, társadalmilag és lelki szempontból, a fogyasztó, az érintett szempontjából is viszonyulni kell" - vázolja a helyzetet.


Drogpolitika

Romániának van országos drogpolitikája, ami 2012-ig érvényes, és az Európai Unió elfogadta. De jelenleg nincs intézményes keret, illetve létezik egy intézmény, azonban átszervezés alatt áll: az Országos Drogellenes Ügynökség (ANA) 2009-ben megszűnt, és jelenleg egy átmeneti formájú intézmény létezik, amely még mindig a belügyminisztériumhoz tartozik.

"2001-ben került a belügyhöz ez az ügy, amikor az állam elkezdett foglalkozni a drogkérdéssel. Az, hogy nem az egészségügyi vagy a szociális minisztériumhoz került, egyértelműen jelzi, hogy a perspektíva egy kriminalizáló tendencia. A saját adataik szerint 2001-től az ANA utolsó jelentéséig Romániában a 143-as törvény értelmében elítéltek száma növekedett, miközben a lefoglalások aránya csökkent. Ebből azt lehet érteni, hogy a kriminalizáló tendencia nem igazán működik a kereskedelem szempontjából" - foglalja össze Dégi Csaba.

Az ANA alárendeltségébe tartozó Kábítószerprevenciós, felmérő és tanácsadási központ (Centrul de Prevenire, Evaluare si Consiliere Antidrog) Hargita megyei kirendeltségét azzal a kérdéssel kerestük meg, hogy mennyire számít akutnak a legális drogok problémája, hány felhasználóról van tudomásuk.

A ma reggel érkezett válasz eléggé meglepő: "mivel ezek a termékek mostanig nem tartoztak a kábítószerekre vonatkozó törvény hatáskörébe, ezen szerek fogyasztására


nem terjedtek ki

a felméréseink" - írják, megjegyezve: az európai szintű szervezet, az Európai Drogmonitorozó Központ (EMCCDA) jelentése szerint ezeket a termékeket már 2006 óta be lehet szerezni az interneten és az úgynevezett spice shopokban. Egyébként arról nincs tudomásuk, hogy Csíkszeredában ilyen üzlet működne, országos szinten viszont "néhány százra" teszik a számukat.

Az Európai Drogmonitorozó Központ éves jelentéseiben az utóbbi időben nem kapott központi jelentőséget az etnobotanikus szerek használata, bár említést tesz róluk - kommentál ezzel kapcsolatban Dégi Csaba. "A legutóbbi jelentésben az internetes illegális kábítószerkereskedelem a fő téma, ahol Anglia és Németország után Románia a harmadik helyen áll, az országban nagyon sok olyan honlap található, ahol hozzáférhetőek a különböző illegális kábítószerek vagy kábítószer hatású anyagok. Ez például egy komoly probléma, mit kezdünk velük? Amikor bemutatják ezeket a pórul járt fiatalokat, bombasztikusan ijesztő hang- és képhatásokkal, azt gondolom, hogy azért erről is kellene beszélni" - emeli ki.

Bolt Kolozsvár belvárosábanBolt Kolozsvár belvárosában

Annak ellenére, hogy eddig nem készült felmérés a "legális drogokat" fogyasztók számáról, a CPECA Hargita megyei kirendeltsége "figyelembe vette az ezen termékek fogyasztásában rejlő veszélyeket", és prevenciós tevékenysége erre is kiterjedt: projektjeik során a fiatalokat figyelmeztették a "legális drogok" fogyasztásának veszélyeire is - derül ki az intézmény hivatalos válaszleveléből.


Melyek a veszélyek?

A CPECA szerint ezen termékek fogyasztása ugyanazt a veszélyt hordozza magában, mint az illegális kábítószerek: heveny mérgezést, illetve függőséget okozhatnak, és "a gyakran kétes eredetű és tartalmú" pszichoaktív szerek fogyasztásának akár halálos kimenetele is lehet.

Az egészségügyi minisztérium mai közleménye egyébként két olyan hatóanyagot említ, amelyek már halálos áldozatot szedtek: ezek a két halásetet okozó ketamin (erős fájdalomcsillapító) és a mefedron (a fürdősóként árult Special Gold hatóanyaga).

A ma elfogadott sürgősségi rendelet 27 hatóanyaggal és 9 növénnyel bővítette a 143-as törvény mellékletében szereplő tiltott szerek listáját, illetve a kábítószerek és pszichotrop növények, hatóanyagok és készítmények jogi helyzetét szabályozó 2005/339. számú törvényt. A listán egyébként nem csak a spice shopokban megvásárolható termékek hatóanyagai, összetevői szerepelnek - erre jó példa a gyógyászatban használt ketamin.

"Ezeknek az anyagoknak a hatása a pszichotrop szerekéhez hasonló. Egyenesen az agykéregre hatnak, és zavarodottságot, személyiségtudat-vesztést, jelentős fejfájással, nyugtalansággal, szédüléssel, zavarodottsággal és pánikrohamokkal járó figyelemcsökkenést okoznak, valamint a szívritmus, a vérnyomás és a testhőmérséklet emelkedését idézik elő. 2009-ben több mint 1300 személy, többnyire fiatal kért orvosi segítséget etnobotanikus szerek használata okozta súlyos mérgezések miatt" - áll a minisztériumi közleményben.

"Szeretnénk megfékezni a hallucinogén szerek és növények fogyasztásának emelkedő tendenciáját. Négy héten keresztül megfeszítetten dolgoztak a szakértők a pszichoaktív szerek jegyzékének összeállításán" - nyilatkozta Cseke Attila.

A tervezet kidolgozásában egyébként az Országos Gyógyszerügynökség, a Drogellenes Ügynökség, az Országos Rendőrfőkapitányság és a Bukaresti Orvosi Egyetem Gyógyszerészeti Karának, a Toxikológiai és Botanikai Tanszéknek a képviselői vettek részt.

Szintén fontos módosítás, hogy leegyszerűsítették a két törvény mellékletében szereplő listák módosításának procedúráját: ezentúl ez kormányhatározattal is megtehető lesz.


Függőség?

A BBTE szociológia és szociális munka kara partnerintézménye az egyedüli romániai terápiás hálózatnak, a ROSAC hálózatnak, amelynek keretében terápiás otthonokban kezelnek kifejezettem függő betegeket. Dégi Csaba információi szerint Erdély-szinten nincs tudomásuk arról, hogy ilyen személyek hosszútávú terápiára kerültek volna függőbetegként.

"Nem lehet azonban teljes mértékben kizárni sem ennek a lehetőségét, hiszen tudjuk, hogy a drogkarrier egy progresszív folyamat - ez azt jelenti, hogy az esetek egész nagy részében az egyszerű kábítószerektől haladnak az egyre nagyobb hatású és erősebb hatóanyagú kábítószerek fogyasztása fele, mert a szervezet kondicionálódik, és már nem érzi ugyanazt a hatást, és akkor vagy erősebb szerekre váltanak, vagy pedig polidrog-használók lesznek" - teszi hozzá a drogprevenciós szakember.

Az etnobotanikus szereket árusító boltoknak a sürgősségi kormányrendelet megjelenésétől számítva tíz napon belül fel kell számolniuk készleteiket. Körülnéztünk Kolozsváron, és azt tapasztaltuk, hogy a legtöbbször Legal Herbs név alatt futó üzletek az utolsókat rúgják. Az egyik kolozsvári, központi kapualjban eldugott apró helyiségben leltároz a két, középkorú alkalmazott. A betérő klienst azzal fogadják: ma van az utolsó nyitvatartási nap, mindenki több, mint 50 százalékos árleszállítást kap.

Az árak (diszkont nélkül) 15-20 lejtől 115-120 lejig terjednek. Hamar kiderül azonban, az alkalmazottak nem tudják - vagy nem akarják elárulni - mit árulnak. Hiába kérdezzük, mit kell kezdeni a szerekkel, vagy azt, melyik milyen hatással van a fogyasztóra. Pedig a csomagolás nem sokat árul el - afrodiziákum, füstölő, sőt, növényoldat felirattal is találkozunk. Az egyik elárusító egyenesen azt tanácsolja: ha eddig nem próbáltuk ki a szereket, inkább ezután se tegyük.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS