2019. március 20. szerdaKlaudia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Tõkés László válaszai

kérdeztek a disputázók 2002. november 07. 16:52, utolsó frissítés: 15:32

A királyhágómelléki püspök többek között a Disputáról, a Communitas Alapítványról, az RMDSZ elleni perrõl és a szövetségen belüli szerepérõl, a Markó-vonalról, Verestóyról, politika és egyház viszonyáról, 1989-rõl.





Sanyi úr

1. Mi a véleménye a Disputáról, mint közösségrõl, jelentõségérõl és a nyilvánosság szférájában elfoglalt helyérõl?

Nem igazán tudom megítélni, hogy milyen kiterjedési köre van és milyen hatást vált ki, amúgy divat mûfajnak és fórumnak tartom. Nagyon tetszetõs és érdekes benyomást kelt, de zavar, hogy nem tudom kikkel állok szóba, nem ismerik az emberek egymást. Ez a fajta személytelenség némelykor zavar, különösképpen, ha az ismeretlenség tiszteletlenségre ad lehetõséget a benne résztvevõk némelyikének.


2. Ön szerint legitim-e a Communitas Alapítvány tevékenységének átláthatóvá tételével kapcsolatos igény?

Teljes mértékben, azt hiszem párját ritkítja ez az eset.


olvaso

1. Minek hatására döntött úgy 1990-ben, hogy a püspöki funkció mellett nagyon aktív politikai szerepet is vállal? Nem gondolja úgy az elmúlt tizenkét évre visszatekintve, hogy a kisebb médiajelenlét nagyobb eredménnyel járt volna, és akkor ma nem születnének Önrõl ennyire ellentmondásos vélekedések?

Mesterséges jellegû a kérdés, ugyanis ezt a szerepvállalást nem én választottam, hanem az 1989-es események és az azokban játszott szerepem folytán sorsszerûen adatott nekem, tehát nem nagyon lehetett válogatni és dönteni, hogy milyen médiajelenlétet kívánok magamnak. Amúgy is elég tartózkodó vagyok, és ennek ellenére a médiajelenlét megvan.


Norbi

Tisztelt Tõkés László Úr!
Ön tisztában van azzal, mennyire csökkent a népszerûsége az utóbbi kb.10 év alatt? Mivel magyarázza ezt? És egyáltalán, hogyan lehet ezt elviselni az elsõ évek sikerei után?


Egyáltalán nem jelent sikertelenséget. Nekem semmi közöm a sikerhez. Ne felejtse el a kérdezõ, hogy én vert helyzetben vállaltam a politikai nyilvánosságot, és eszem ágában sem volt sem püspökséget, sem médiajelenlétet, sem temesvári hõsi szerepkört kívánni magamnak. Ezek gondviselésszerûen adódtak, az ember nem tudja a sorsát megválasztani. Hangsúlyozom a siker az teljesen harmadrangú, lehetnék én sikeresebb a mostaninál, de nekem nem célom.


forward

1. Egyértelmû, hogy az RMDSZ vízválasztóhoz érkezett. Ön legutóbbi lépésével döntéskényszerbe hozta Verestóy Attilát és az általa bábuként mozgatott Markó Bélát. Az RMDSZ-gépezet most teljes gõzzel dolgozik azon, hogy az Ön hitelét rontsa és megmagyarázza a gyér tagságnak, hogy miért nem szervezte meg a belsõ választásokat. Foszlóban az egységmítosz, a gazemberségeket leplezõ szemfedõ; a megrettent vádlók az RMDSZ felrobbantásának "rémképével" keltenek hisztériát.

Sajnos nem Verestóy mozgatja Markót, hanem együtt mozdulnak. Az a riadalom, hisztéria és gyalázkodás, amit az én szerény törvényességi keresetem idézett elõ, az jól szemlélteti, hogy mennyire sárosak ezek az urak, nem tudják elviselni azt a legitim követelményt, hogy saját határozataik, törvényeik szerint sor kerüljön a magyarság önkormányzatának szerves részét képezõ belsõ választásra.

2. Milyen az Ön jövõképe a Romániában élõ magyarok tényleges és önzetlen érdekképviseletével kapcsolatban? Háborút indít a gyalázat ellen. Kikre támaszkodik? Reform Tömörülés, Szász Jenõ stb.: Hol tévednek? Hol van igazuk?

A jövõképem nem prekoncipiált, ugyanis nagyon bizonytalan, hogy milyen jövõ vár ránk. Úgy gondolom, hogy a beteg felgyógyulhat, de bele is pusztulhat a betegségbe. Azt szeretném, hogy megéljen és felgyógyuljon, ezért mindent megteszek. Fõképpen azokra a becsületes emberekre támaszkodom, akikre Temesváron is számíthattam. Bennük sohasem kell csalatkoznunk, legfeljebb akkor, ha önhibájukon kívül manipulálják, vagy félrevezetik õket.

Amúgy számítok a Reform Tömörülésre, a Polgári Szárnyra, a Polgári Együttmûködési Tanácsra, a Polgári Együttmûködési Mozgalomra, Kolozs megyére, Temes megyére, egyes személyiségekre. Nem utolsó sorban az egyházra, habár a református egyház is rendkívüli mértékben befertõzõdött a politikai viszonyok miatt, de mégis a legkomolyabb közösségi alapot jelentheti a politikai közélet szempontjából. Az a kérdés, hogy hogyan sikerül majd ezeket a felsorolt és fel nem sorolt erõket összefogni, közös politikai akaratukat megjeleníteni és cselekvõ erõvé változtatni.

aaarpi

Tisztelt Püspök úr!
Mennyi az esélye, Ön szerint, hogy kettészakad az RMDSZ? Az autonómia tervezetbõl, Ön szerint, lesz valami?


Az RMDSZ vezetõinek a térfelén van a labda. Én a mostani helyzetet a reformáció korabeli helyzethez hasonlítom. Nem Luther Márton akart kiszakadni a katolikus egyházból, hanem X. Leó pápa átkozta ki a római egyházból. Én semmiképpen nem akarok kiszakadni az RMDSZ-bõl, ezt bizonyítja, hogy mégsem mondtam le tiszteletbeli elnökségemrõl.


bea2

1. Hogyha Ön politizálni akar, miért nem indult szenátornak vagy képviselõnek, miért nem vállalta ezt a megbízatást? (Tudomásom szerint ezt Önnek többször is felajánlották.)

Soha nem akartam felváltani az egyházi szolgálatot a politikusi szereppel. Számomra a politizálás erkölcsi kérdés, vagyis -- ahogyan a szentírás is mondja -- nem tehetjük, hogy amit látunk, arról ne szóljunk. Tehát minden öntudatos embernek erkölcsi kötelessége politizálni lelkiismerete és legjobb meggyõzõdése szerint.

2. Mennyibe került az Ön könyvének a kiadása? Mert sok mindenrõl beszélt az 1 millió dollár kapcsán, de errõl mélyen hallgatott?

Nem tudom, mire gondol a kérdezõ.


3. Papp László, az Ön elõdje, a román igazságszolgáltatáshoz fordult a temesvári fiatal lelkész ellen. Ön, több mint egy évtizeddel késõbb a román igazságszolgáltatáshoz fordul az RMDSZ ellen. Senki sem hiszi, hogy az RMDSZ tökéletes. Emberi alkotás tökéletes nem lehet. De Ön mégis ennek a szervezetnek az egyik vezetõje. Hogyan helyezi egymás mellé ezt a két jelenséget.

Számomra nem így tevõdik fel a kérdés. Van egy jogrend, és vannak a jogrend által nyújtott lehetõségek. Ha elõ lehet segíteni a törvényességet az egyesületi törvény szerint, akkor miért ne segítenénk elõ. Pláne, ha az RMDSZ belsõ demokráciáját és az autonómia elõsegítését jelenti. Egyébként régen is indítottam pert, éppen az engem nyomorgató püspökök ellen, ugyanis ez nem szégyen. Éppen Frunda vagy Tokay úr ügyvédek mondják, akik a romániai igazságszolgáltatás kenyerét eszik? Akkor miért vállalják az ügyvédi funkciót?

4. Miért nem kérte, hogy a brassói kongresszus után tiszteletbeli elnöki minõségérõl szavazzanak?

Ez egy mondvacsinált, probléma, amit gonoszkodó szándékkal Markó Béla elnök vetett fel, ugyanis nem is merült fel, hogy formális szavazás történjék. Nem kevésbé meggyõzõ volt az a közfelkiáltásos mód, amivel Brassóban megválasztottak. A pejoratív értelemben használt tapssal való megválasztás kifejezése egészen rosszul hangzik Markó Béla szájából, akinek a javára visszaléptem Brassóban a jelöltetéstõl, ahol nem kis eséllyel indultam volna. De nem akarok pártelnök, nem akarok politikus lenni, mindig is az volt az álláspontom, hogy csak akkor vetem bele magam a napi és pártpolitikába, ha tõlem kifejezetten ezt kívánja a nemzet vagy a haza sajátos helyzete. Ehhez az elvemhez tizenkét éven keresztül következetes maradtam.

5. Hogyan magyarázza, hogy régi harcostársa Patrubány Miklós is Ön ellen fordult? Igaz-e az a hír, miszerint annak idején Ön kérte Patrubányt, hogy lépjen vissza a jelöléstõl Boros Péter javára, mert így kívánja Orbán Viktor?

Nem igaz, és nem nyilatkozom, mert nem akarom nehezíteni Patrubány Miklós amúgy is rendkívül nehéz helyzetét.

6. Ha Ön valóban azt hiszi, hogy az RMDSZ vezetõi árulók és gazemberek, hisz ezt többször nyilatkozta, s nem egyszer a papi szószékrõl, ami önmagában is elfogadhatatlan, miért nem mond le tiszteletbeli elnöki funkciójáról?

Nem igaz, hogy így nyilatkoztam volna, ez elnagyolt állítás. Tiszteletben tartom minden felebarátomnak a becsületét, ilyen globális minõsítgetésekre soha nem vállalkoztam. Hosszú ideje próbálkozások történnek tisztségembõl való eltávolításomra, az álkeresztény magyar kereszténydemokrata mozgalom jeleskedett ebben, azonban nem akarom megszerezni az RMDSZ elvtelen kisajátítóinak azt a kényelmet és örömet, hogy tisztogató munkájukat az én elkotródásommal tetézzék be. Tudom, hogy ezt akarnák, de kár volna megkönnyíteni ebbéli szándékukban. Alig vannak már az RMDSZ-ben, azok közül, aki forradalmi vagy meghatározó szerepet játszottak akkoriban.

7. Indul-e Ön a februári kongresszuson elnökjelöltként? Hogyha nem, akkor kit látna az RMDSZ elnöki tisztségében a leginkább alkalmas személynek?

Ez a kérdés nagymértékben elvesztette érvényét azáltal, hogy bírósági úton kértem a törvénytelenül kitûzött kongresszus belsõ választások megejtése utáni idõre való elhalasztását. Nincsenek konkrét opcióim a következõ elnök személyét illetõen.


tango

Püspök úr
Szerettek volna sokan hinni a TISZTASÁGBAN de mikor körbe veszi magát Csapó Iosiffal akit sokan az Elõrében írt szocialista mezõgazdaság dicsõítésérõl írt cikkeibõl ismernek. Mit lehet mondani a sajtós Barabás Zoltánról, aki nagy ünnepi verseket írt a szocializmusról. Hogy tud ilyenekkel egy gyékényen árulni? Ugyanakkor ez idõ alatt olyanokat, akik kiálltak Ön mellett 89 elõtt, pl. Balogh Barna tiszteletest, holtvágányra tenni.
Amióta ön a Püspök hányan álltak be különbözõ szektákba?
Egy szomorú volt rajongó


Az említett személyekrõl utóbb hallottam mindenféle kedvezõtlen véleményt. Amikor elkezdtem velük együttmûködni a cselekedeteikbõl ítéltem meg õket, és nem csalódtam. Mindkét, rossz értelemben említett személy megállja a helyét, ezzel szemben például az RMDSZ elnöke Hajdu Victornak volt a helyettese, és jólszituált, pártvonalon is menõ újságíró. Az ilyeneknek a cselekedeteibõl úgy ítélem, hogy azelõtt is rossz oldalon álltak és most is rossz oldalon állnak.


matyas_kiraly

1. Én hiszek az Ön emberi tartásában amelyet erdélyi magyar népünk érdekében tesz. Mit gondol van-e esélyünk újra visszanyerni számbeli fölényünket nagyvárosainkban mint Kolozsvár, Várad vagy Vásárhely?

Nem lehet hinni, mert a számok könyörtelen adatok. Azonban, ha megállítanánk a további apadást, beolvadást és kivándorlást akkor a jelenlegi számokból kiindulva, újból gyarapodásnak indulhatnánk, és veszteség mellett a természetes asszimiláció szintjén megerõsödnénk.

2. Ha felkérnék, hogy legyen Románia elnöke elvállalná-e?

Ennek a kérdésnek nincs valóságalapja, de semmiképpen sem vállalnám el úgy, mint Frunda György, aki tulajdonképpen egyebet nem tett, mint jelöltetésével legitimálta az elnyomó román hatalmat. Sokkal nagyobb szüksége volt a román hatalomnak Frunda Györgyre a jelöltek között, mint a magyarságnak.



Borbély Zsolt Attila

Elnök Úr, egyetért ama, sok helyen leírott megállapításommal, hogy Markó Béla, miután felmérte a Neptun lobby erejét, élére állt ennek a csapatnak és ma politikai vonalvezetés tekintetében õt tulajdonképpen semmi nem különbözteti meg tõlük?

Egyetértek.

rettenetes

Püspök úr!
Mennyire igaz az a hír, amely szerint Ön szexuális kapcsolatot létesített egyik fiatalabb "hívével" még 1989 elõtt és ezért Önt még be is idézték.
Az értesülésemrõl még annyit, hogy egyik református tiszteletes/pap-tól hallottam, tehát van benne valószínûleg igazság tartalom is.
Hogy is volt ez?


Hasonló kérdésekre mondtam, hogy a disputa mûfaj bizonyos mértékig nem kívánatos, mert ilyen pofátlan kérdéseket normális emberi viszonyok között nem szokás feltenni.


Fazakas Zs.,

Tisztelt Tõkés úr!
Ön püspök, miért politizál, vagyis miért politizál annyit? Miért nem határozza el, hogy melyiket akarja: a politizálást vagy a püspöki rangot. Nem fér valami jól össze a kettõ.


Simon András

Igen Tisztelt Püspök Úr! Tisztelem Önt mint forradalmárt. Tisztelem Kossuthot is. De tudom azt is, hogy a forradalom után eljött a Deák Ferencz ideje. Engedje magát tisztelni mint forradalmár. Kérem hagyja a mai Deákkokat dolgozni. Olyan elképzelhetetlen ez a felállás Önnek? Tisztelettel

taltos

1-2. Ön miért nem képes vagy nem akar a politika és az egyház között választani? Miért nem ismeri be, hogy mint forradalmi típusú személyiség, önnek nem sok jövõje van a mindennapi, unalmas, kis lépések politikai korszakában?

Nem tartom magam forradalmi személyiségnek, prekoncepció azt gondolni, hogy a politika és az egyház közé éles határvonalat kellene húzni. Éppen ez a sajátos jellemzõje az erdélyi egyházi életnek, hogy mindig erõteljesen elkötelezett volt a politika iránt. A jelenben is körülnézve, Tempfli atya is politikailag nem kevésbé elkötelezett a politika irányába, noha ritkábban nyilvánul meg mint jómagam. Ez egy Közép-Kelet-Európai sajátosság általában véve, és nem én választottam a politikumot, hanem mondhatni: õ választott engem. 89-es ellenállásomnak egyenes következménye volt a politikai szerepvállalás.


taltos

3. Azt mindenki tudja, hogy a "Markó vonal" ellentétben áll a "Tõkés vonallal", de a konkrétumokat kevesen ismerik. Kérem szépen, röviden vázolja fel, miben különböznek az ön politikai céljai Markóétól, és azt is vázolja fel hogy a Tõkés vonal céljait milyen politikai lépések sorozatával látja elérhetõnek? Konkrétan.

A Markó-vonal az önfeladás vonala, a hagyományos kisebbségi politizálás hagyományát folytatja, amelynek a vége elõre látható: a kisebbségi sors hatalom akaratával megegyezõ alakulása. A Markó-féle politikával legfeljebb meghosszabbítani lehet az agóniát. Fájdalomcsillapító hatása van, de a magyarság sorsát nem orvosolja, és a jövõjét nem biztosítja. Nincs jövõképe, hanem csak alkalmazkodik a jelenlegi helyzethez. A realizmusa és pragmatizmusa tulajdonképpen kicsinyhitûséget fed, és amit kompromisszumnak neveznek az egyenlõ a megalkuvással.

Véleményem szerint egy olyan autonóm politikára kell törekedni, amelynek alanya a romániai magyar nemzeti közösség. Természetesen nehezebben vívható ki e politikának a célkitûzései, távlatilag mindenképpen ezek lesznek nyereségesek. Nem tudom elképzelni, hogy a romániai magyarság puszta megmaradását is biztosítani lehet, ha nem vívjuk ki az önrendelkezésünket a legfontosabb nemzeti életterületeken: az oktatásban, a médiában, a gazdasági életben, önkormányzati, kisebb nagyobb területi szinteken. Ez komplex kérdés, megérdemelne egy tanulmányt.

4. Ön szerint Csurka István és pártja, a MIÉP, szélsõséges nacionalisták-e vagy nem?

Szerintem õk átestek a ló másik oldalára, ugyanis sok legitim követelésük van, de a lenini elv szerint egy elgörbült pálcát túl kell görbíteni a másik oldalra, hogy egyenesbe ugorjon. Annyira túlhajtották politikai irányvonalukat, hogy átestek a ló másik oldalára.

5. Soros György szélsõséges nacionalistának bélyegezte önt. Ön mit szól egy ilyen kaliberû személyiség véleményéhez?

Most hallom elõször, most jutott el elõször hozzám ez a minõsítés, úgy hogy nem tudok nyilatkozni róla.

6. Sokszor hallani, hogy a történelmi egyházak rossz szemmel nézik a szekták térnyerését. Ez nevetséges, hiszen maguk a történelmi egyházak is szektákként kezdték pályafutásukat. A reformátusok és unitáriusok is szektások voltak. Végül Szent István is szektás volt, amikor sutba dobta az õsi magyar vallást, és megkeresztelkedett. Önnek mi a véleménye ezekrõl a szektákról?

Nagyon elnagyolt a kérdés, mert a szónak a mai értelmében nem tekinthetjük a reformáció korabeli elszakadó egyházakat szektáknak. Ez pont olyan mintha a nemzet fogalmát visszavetítenénk a középkorba. A szekta kifejezetten egy modernkori vallástörténeti kifejezés. Régen a szektásokat eretnekeknek aposztrofálták.

7. Kertész Imre nemrég azt állította, hogy Magyarországon még mindig nagy az antiszemitizmus. Tekintettel arra, hogy az erdélyi magyarság az anyaországot követi szokásaiban és kultúrájában, Ön mit gondol: az erdélyi magyarok is antiszemiták?

Gyakran beszélgettünk errõl az elmúlt idõben: nem tudom kellõképpen megítélni, hogy Magyarországon milyen mértékû az antiszemitizmus. Erdély ebbõl a szempontból áldott terület, visszaemlékszem gyermekkoromra, zsidó szomszédainkra, együttélésünkre, a felnõttek szavaira, magatartására, és örömmel emlékezem, hogy nem tapasztaltam az antiszemitizmus jelenlétét, sõt, életemben fontos szerepet töltöttek be zsidó tanárok, osztálytársak, szomszédok. Azt hiszem, ez is bele tartozik abba a bizonyos transzszilván szellembe, vagy az erdélyi tolerancia örökségébe.

8. A magyar zsidókkal szemben egyfajta hipokrita, tudathasadásos magatartás észlelhetõ a magyarság részérõl. Politikailag és vallásilag gyanakvással figyeljük õket. A közvélemény valahogy nem fogadja el õket igaz magyaroknak, mert ugyebár bennük van "a zsidó"... Aztán ha a magyar kultúra és tudomány nagyjairól kell beszélni akkor döngetjük a mellünket, elfeledve, hogy olyan sokan közülük ZSIDÓK.
Önnek mi a véleménye, csak keresztény ember lehet igaz magyar?


Erdélyben ez a kérdés nem így tevõdik fel, valószínûleg magyarországi fertõzés érte a kérdezõt, ugyanis Erdélyben sohasem éreztem azt a fajta zsidókérdést, amelyet megfogalmazott a kérdezõ. Szomszédaimra, osztálytársaimra, barátaimra, Erdély történetére gondolok, ez meg sem fordult a fejemben. Erdélyi emberként nincs mit kezdjek a magyarországi antiszemitizmus kérdésével. Sajnálattal látom, hogy ez ilyen fontos és torz kérdéssé nõtte ki magát különféle okokból.

9. Nyugaton nagy politikai téma az abortusz. Ön szerint megengedhetõ-e vagy sem az abortusz, és ha igen, akkor milyen körülmények között?

Mivel köztudott, hogy a katolikus egyház abortusz-ellenes, ezért a protestáns egyházaknak nagy adóssága határozottan állástfoglalni ebben a kérdésben. Nehéz válaszolni a kérdésre, ha errõl kérdeznek, akkor általában azt mondom, hogy ellene vagyok. De egy ilyen nemleges válasszal nem lehet elintézni ezt a sokféle társadalmi, emberi, teológiai, politikai kérdések tömkelegébe beágyazódott ügyet.

10. A demokráciában nem fogadják el, hogy egy politikai párt belügyeibe az állami bíróság beleszóljon. Ön miért próbálja a román bíróságot bevonni az RMDSZ politikai belügyeinek rendezésébe. Ezzel mennyei mannát adott a román nacionalisták számára. Az ön által teremtett precedens következtében, majd Funar György és VC Tudor is a bíróságokhoz fognak fordulni hogy belekössenek az RMDSZ belügyeibe. Nem gondolja, hogy Ön egy nagy politikai baklövést követett el azáltal, hogy a bíróságon jelentette fel az RMDSZ-t?

pkg

Püspök Úr,
mi a véleménye az ön perérõl ha annak a végkifejlete az lesz, hogy ön megnyeri, és ennek következtében a párt törvény szerint az RMDSz-t feloszlatják és a parlamenti és helyi tanácsi képviseletet feloszlatják? Nem gondolja, hogy az ön kísérlete, ha sikerrel jár, akkor több száz faluban és városban képviselet nélkül maradunk? Van önben önbecsület és mérlegelõképesség? Gondolom ön is tudja, hogy a román bírák arra várnak, hogy feloszlassak az RMDSz-t.



Fazakas Zs.,

Mit akar elérni a pereskedéssel. Saját szövetségét pereli. Akkor miért nem lép ki, hiszen ha a román bírósághoz fordult, akkor biztos megbízik a román pártokban is. Nem véletlenül ott a helye? És mégis mit akar elérni a pereskedéssel, vagyis ha nyer mi lesz a következõ lépés?
Köszönöm,
Fazakas Zs, Marosvásárhely




Egyfelõl egy jogállamban minden állampolgárnak alkotmányos joga a bírósághoz fordulni, másodsorban pedig, ha már semmilyen eszköz nem mutatkozik, akkor utolsó eszközként kényszerültem arra, hogy a bírósághoz forduljak a strasbourgi elv szerint: ha már minden lehetõséget kimerít valaki a hazai igazságszolgáltatás terén, akkor fordulhat a strasbourgi emberjogi bírósághoz. Mindent megpróbáltam, amit csak lehet az RMDSZ-en belül, ezért nem maradt más lehetõség a belsõ demokrácia érvényesítéséért, mint a bíróság megkeresése.

Harmadsorban nemes és jó ügy az RMDSZ belsõ törvényességének és demokráciájának helyreállítása, a belsõ választások kikényszerítése, jó a politikai üzenete. Ugyanakkor durva hamisításnak tartom az én perem összehasonlítását a román szélsõnacionalista NRP perével. Míg õk az RMDSZ betiltásáért fordultak a bírósághoz, én az önrendelkezés érvényre juttatásáért cselekedtem hasonlóképpen. Az egyesületi törvény értelmében törvényes útra lehet kényszeríteni az RMDSZ-t.

Színtiszta demagógia, amit rám hordanak ellenségeim, hiszen számtalan esetben fordulta õk a román a bírósághoz, gondoljunk csak a székelyudvarhelyi önkormányzati perekre. Kincses Elõdöt is peres úton távolították el a képviselõjelölt listáról. Seres Dénes szenátor felesége szintén peres úton távolította el a zilahi református Wesselényi kollégium egyházi alkalmazottját. Azok kárhoztatnak a bírósághoz fordulás miatt, akik a lehetõ legszorosabb kapcsolatban állnak a politikai szférával, amelynek befolyása a román igazságszolgáltatásra olyannyira közismert, hogy az országjelentések mindmáig az igazságszolgáltatás befolyásolhatóságával vádolják a román igazságszolgáltatást.


taltos

11. A múlt század a magyar történelem egyik legrosszabb fejezete volt: Trianon (úgyis ledöntjük!), két világháború elvesztése, nácizmus, holokauszt, kommunizmus, szovjet megszállás és végül a demokráciába való visszatántorgás egy húsz milliárd dolláros adósságszámlával tetézve...
Ön szerint milyen lesz az új század a magyarság számára?


Azt hiszem, hogy 89 után páratlan lehetõség nyílt a magyarság számára, hogy több évszázadra terjedõ kudarcos politikáján változtasson, és ebbõl kilábaljon. Sok jel arra mutat, hogy ez sikerülni is fog. A kommunista visszarendezõdés burkolt formái e kibontakozás ellen dolgoznak. Mindazáltal bizakodó vagyok, és úgy ítélem, hogy felszálló ágban vagyunk.

12. Az EU jövõjérõl két ellentétes politikai vonal körvonalazódik. A kevésbe nacionalista nemetek egy európai szuperállamot szeretnének, ahol a nemzetállamoknak kis szerep jut, míg a másik oldalon a nacionalista Franciaország és sok kis állam az európai szuperállam ellen van. Õk az EU-t független nemzetállamok laza szövetségének szeretnék látni.
Magyarország kis ország, tehát lehetséges hogy a francia oldalra áll, függetlenségének megõrzése érdekében. Viszont a határontúli magyarságnak az európai szuperállam jobb lenne, mert a szlovák és román nacionalisták kezébõl kivenne a hatalmat. Brüsszelben mindenkit egyenlõkent kezelnek majd, míg Bukarestben és Pozsonyban tudjuk hogyan...

Nem gondolja, hogy ez a két ellentétes politikai áramlat majd veszélyes politikai szakadást okoz az anyaország és a határonkívüli nemzetrészek között? A magyar politikai elitnek van-e erre víziója? Vagy majd amikor jó kesõ lesz, fogunk megoldások után kapálózni?


A kérdésfeltevését egyrészt túl spekulatívnak tartom, másrészt nem vagyok elmélyült ismerõje a kérdéskörnek, hogy egyetérthetnék ezzel a két alternatívával. Inkább azt mondanám, hogy az európai integráció pompás lehetõséget nyújt a határon túli magyarság számára, hogy az anyaországgal együtt az általános, össznemzeti integráció útján egyesüljön. De ezt a lehetõséget is el lehet szalasztani. Az elõzõ magyar kormány azon volt, hogy az össznemzeti integráció politikája révén az európai integráció lehetõségeit maximálisan kihasználja. Az új kormány tevékenységét látva, errõl nem vagyok meggyõzõdve. Kétségek között várom, hogyan alakul a magyar politika, és megmarad-e az össznemzeti integráció politikájának bár a szerény folytonossága.

13. Kb. 10 evvel ezelõtt, a nacionalista románok Marosvásárhelyen magyarellenes pogromot rendeztek a román államapparátus cinkos "semlegessége" mellett. Egyetlen románt sem bûntettek meg, csak magyarokat és magyar cigányokat. A pogrom egyik elindító szikraja az volt hogy magyarul is kiírtak egy patikára: "Gyógyszertár".
Tíz év után nagy a változás. Magyar feliratok sok helyen vannak Erdélyben, és bizonyara meg több is lesz idõvel. A magyar tanügy is sokat javult. Meg a csángóknál is megkezdõdött a magyar nyelv tanítása. Az elkobzott tulajdonok egy része mar visszakerült magyar kézbe. Ez egy folyamat, ami Románia európai integrációja közben folytatódni fog. Tõkes László hogyan latja: a pohár meg mindig felig üres, vagy felig tele van már?


Nem vagyok elragadtatva ezektõl az eredményektõl azon oknál fogva, hogy a román hatalom nagyszerû érzékkel adagolta az engedményeket. Elõször leszedette a táblákat, hogy aztán legyen mit visszaadnia, betiltotta a himnuszt, hogy aztán megengedhesse, hasonlóképpen tett az iskolákkal is. Itt egy politikai játék folyik. Azt állítani, hogy újból van magyar nyelvû oktatás a csángóknál az egyenesen szemfényvesztés, hiszen tíz-húsz-harminc gyermeknek a fakultatív magyar nyelvû oktatása nem azonos a csángók magyar nyelvû oktatáshoz való jogával. Ezek mind olyan felemás eredmények, amelyek jelen pillanatban inkább integrációs, politikai, taktikai elemeknek számítanak, és nem jogaink kivívásával azonosak. Éppen ezért nagyon törékenyek ezek az engedmények. Természetesen nagyon örvendek minden kis eredménynek, azonban a fától még látni akarom az erdõt.

14. Tõkés László nagyon karizmatikus egyéniség, és nem csoda hogy nagyon sokan kritikátlan imádattal néznek fel rá. Sokszor az az érzésem, hogy ez mar személyi kultuszba csap át. Vannak olyanok, akik mitikus jelzõkkel jellemzik ont: "sziklaember", "az új Kossuth", "nemzeti hõs", "jellemóriás" stb. A személyi kultusz lehet hogy az ön politikai javára van, de nem gondolja hogy ez az emberi hiuság tetõfoka, és ez Isten szemében bûn? Ön mit tesz hogy megfékezze ezeket a kritikátlan követõket? Ez ugyanakkor rávilágít egy ellentmondásra: a népvezérnek szüksége van a személyi kultuszra, de egy melyen vallásos ember szamara ez visszataszító. Az ön számára ez nem jelent problémát?

Ez álságos kérdés, mert soha nem kerestem a személyi kultuszt. A körülmények folytán magasra emelt a népszerûség, aztán nagyot ejtett rajtam. Se ennek nem örvendtem, se annak nem örvendtem. Én magam nem keresem a személyi kiemelkedés öncélúságát, mint látják, ugyanaz az ember küzd a magyarság jogaiért, mint aki 89 elõtt, csak a kispapnak jobban állt a jogokért küzdeni, mint a püspöknek. Ez optikai csalódást okoz.

További válaszok >>

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS