2017. november 20. hétfőJolán
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mit szólnak a politológusok a kormányváltás lehetőségéhez?

kérdezett:Kertész Melinda 2010. augusztus 30. 19:34, utolsó frissítés: 19:38

A PSD és a PNL úgy készül a kormányzati szerepvállalásra, mintha napok kérdése lenne a kormány bukása. De vajon akarnak a mostani válságos helyzetben kormányozni?


Egyre többet hallani az utóbbi időben arról, hogy az ellenzék a kormány leváltását tervezi. A mai nap folyamán a PSD egy bizalmatlansági indítvány szövegéről és egy kormányzási stratégiáról tárgyal, illetve a PNL elnöke múlt héten arról beszélt, hogy néhány héten belül bemutatja az árnyékkormányát. Viszont mind a két ellenzéki párt külön-külön dolgozik saját stratégiáin, egyikük sem jelezte, hogy együttműködne a másikkal.

Kormányzati tényezőként az RMDSZ határozottan kijelentette, nem kíván társulni egy, a kormány megbuktatását célzó kezdeményezéshez. A két ellenzéki párt


még együttes erővel sem tudná megbuktatni

a jelenlegi kormánykoalíciót. Ilyen körülmények között nem tűnik túlságosan valószínűnek, hogy valamely ellenzéki párt komolyan fontolgatná a kormányzati szerepvállalást.



A kormány leváltását szorgalmazó kezdeményezések valós okairól három politológust kérdeztünk.

Székely István: – A helyzet a következő: egyetlenegy dologtól függ az, hogy lesz vagy nem lesz kormányváltás, éspedig attól, hogy elveszíti-e parlamenti többségét a mostani kormánykoalíció, vagy pedig nem. Az eddigi szavazásoknál azt láttuk, hogy mindig sikerült összeszedni azt a szükséges számú szavazatot, ami megakadályozta tulajdonképpen a bizalmatlansági indítványoknak az átvitelét. Ellenben azt is kell látni, hogy a közvéleménykutatásokban a szociális csomag miatt a PDL és Traian Băsescu államfő megítélése mélyrepülésben van, és a PSD-é pedig közelít az 50%-hoz.

Amikor ilyen jelentős tömegtámogatottsággal bír a szociáldemokrata, akkor annak ellenére, hogy még két év van a parlamenti választásokig, célszerűnek tűnik, hogy a kormányzóképességét is felmutassa. A kormányzóképesség nagyon fontos egy párt megítélésénél, hiszen a választások is arról szólnak, hogy ki fog kormányt alakítani. A kormányképesség időbeli felmutatása már egy jó pozíciót jelent egy következő parlamenti választásokra. Én azt gondolom, hogy most már a parlamenti ciklus feléhez érkeztünk,


legkésőbb 2012 őszén parlamenti választás lesz.

Azzal, hogy két ellenzéki párt árnyékkormányt állít fel, azt jelenti, hogy innentől kezdve szakpolitikusokat is bevon az eddiginél nagyobb mértékben a kormány bírálatába és ilyen szempontból egy kormányzati struktúrában mutatja fel az alternatívát. Kinevez egy árnyékkormányt ilyen-olyan miniszternek, akik innentől kezdve a következő két évben konkrétan, célzottan mutatja azt az alternatívát, amelyről két év múlva az emberek döntenek.

Én nem hiszem, hogy előrehozott választásokra kerül sor. Ha a kormány egy bizalmatlansági indítvány elfogadása következtében bukik, akkor inkább arra tippelek, hogy kiegészül a mostani kormánykoalíció, mondjuk a liberálisokkal – ez is abban az esetben, ha függetlenek köréből verbuvált párt nem elégséges a többséghez. Én kizárok egy előrehozott választást, és ilyen szempontból csak úgy tudom értékelni az árnyékkormányok felépítését, hogy a parlamenti ciklus feléhez érve az ellenzéki pártok egy szakpolitikák tekintetében egy pontosabb, precízebb alternatívát kívánnak felmutatni a következő két évben.

Szász Alpár Zoltán: – Az egyik motiváció az, hogy az ellenzéki pártok ezzel nyílt kritikát fogalmaznak meg a kormánnyal szemben, amelynek lehet, hogy közjogi, alkotmányjogi vonzatai nincsenek. Amíg tételesen be nem nyújtatik egy bizalmatlansági indítvány, addig a kritika csak kritika marad. A történéseket inkább


a nagyközönségnek szánt üzenetekként

kell értelmezni. Tehát elsősorban a választóközönségnek, és csak másodsorban a kormánypártoknak szólnak.

A világszintű gazdasági recesszió nem fejeződött be, Romániában mostanság kerültünk a lejtő aljára, de lehet, hogy lennebb is van, nem biztos, hogy innentől kezdve felfelé haladunk. Ilyen körülmények között egy normális ellenzéki párt elhatárolódik a kormány politikájától valamilyen módon. Az intézkedéseik ennek az elhatárolódásnak, a bírálatnak a kifejeződései.

Az, hogy egy párt bemutat egy árnyékkormányt, bizonyos demokráciákban akár szokványosnak is tekinthető. Az Egyesült Királyság politikai gyakorlatának, szokásjogának mindig is része volt az árnyékkormány, amely azt jelenti, hogy a pártelit megnevezi azokat a politikusokat a párton belül, akik elvben bizonyos közpolitikai területeken a szakpolitikákért felelnek. Nyilván nem abban a minőségben, mint a miniszterek, de ezeken a területeken ők tájékozottak kell legyenek, hogy adott esetben, ha kormányváltás van, akkor tudjanak a szakminiszterek helyébe lépni.

Pillanatnyilag ennél többet nem jelent, de nyilván ez egy nagyon erős jelzés. De azt is tudnunk kell, hogy Romániában csak akkor van esélye egy bizalmatlansági indítványnak, hogyha az ellenzéknek sikerül a kormányoldalról politikusokat elcsábítania. Egyelőre nem azt látjuk, hogy a képviselő és szenátor urak tömegesen lépnének ki a demokrata-liberális pártból és ülnének át az ellenzék soraiba, vagy válnának függetlenekké. Minden bizonnyal ilyen vagy olyan csatornákon, kötelékek segítségével csak kötődnek mind a pártjukhoz, mind pedig a kormányhoz, tehát ez inkább uborkaszezon végi ráhangolódást jelenthet a kezdődő parlamenti ülésszakra. A parlamenti ülésszakban fog kiderülni, hogy és mint lesznek a dolgok, ezért úgy gondolom, túl sok találgatásba bocsátkozni nem szerencsés.


Akkor nem kérdezem meg, hogy ön szerint lesznek-e előrehozott parlamenti választások...

SzAZ: – A bizalmatlansági indítvány megszavazása nélkül nem lesznek előrehozott választások. Bár elég butaság ilyenkor kormányozni, mert a válság miatti balhét el kell vinni. Ilyenkor csak akkor érdemes kormányozni, ha egyértelműen tiszta és tényleg a sikerrel, de legalább pozitív eredményekkel kecsegtető stratégiával, vagy kormányprogrammal rendelkezik egy párt. Azt nemigen hiszem, hogy „bár ilyen nagy baj van, azért mégis kérezkedjünk be a kormányba” alapon teszi az ellenzék, amit tesz. Inkább bírálatpolitikai próbálkozásként jellemezhető, erőpróbálkozás. Nem hiszem, hogy nagyon komolyan mondják és gondolják, hogy kormányra akarnak kerülni.

Bakk Miklós: – A bizalmatlansági indítvány egy menetrendszerű dolog az ellenzék részéről, hiszen az ellenzéki tevékenységnek az egyik eszköze, hogy rendre nyújtanak be bizalmatlansági indítványt. Igazából ennek nem a konkrét finalitása a lényeg, sokkal inkább egy ellenzéki népszerűség-növelési stratégia finalitása rejlik az intézkedések mögött.

Én is úgy gondolom, hogy az ellenzék igazából nincs felkészülve és nem is számol azzal, hogy kormányozni fog, de úgy is gondolják, hogy a közvélemény váltást vár, és ezt a várakozást érdemes kiszolgálni. A politika logikája szerint


egy rossz helyzetben levő kormányt ütni,

hajtani kell. Nyilván ebben benne van az a nem közvetlen perspektívának szóló, de mindenképpen nem kihagyható számítás, hogy azért megtörténhet, hogy előrehozott választások is lesznek. Jelen pillanatban azonban nem hiszem, hogy erre sor kerül.

Azonban nem zárhatjuk ki, hogy jövőre kialakul egy ilyen politikai kontextus, főleg akkor, ha a PDL megkezdődött eróziója – hiszen látjuk, hogy vannak kilépők – folytatódik. Azt láttuk, hogy válsághelyzetben össze tud zárni ez a kormányoldal. Valószínűbbnek tartom azt, hogy ez most sem változik.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS