2018. november 18. vasárnapJenő
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mit kell megoldjanak sürgősen az új miniszterek? 2.

Kertész Melinda Kertész Melinda 2010. szeptember 09. 17:09, utolsó frissítés: 17:09

A mezőgazdasági államtitkár nem enne GMO-termékeket, az autópályák helyzetéről eposzokat lehetne írni, a digitális tévézéssel még legalább 2015-ig várhatunk.


Az új miniszterek teendőiről szóló cikkünk második részében azt vettük górcső alá, hogy a mezőgazdasági, a távközlési és a szállításügyi tárcavezetők milyen problémákat örököltek múlt héten leváltott elődeiktől, illetve mivel kellene sürgősen foglalkozniuk hivatalba lépésüket követően.

Valeriu Tabără alig került hivatalába, máris leváltását kérik a környezetvédők, mivel a világ legnagyobb, génmódosított növényeket termesztő mamutvállalatával, a Monsantóval tart fenn kapcsolatokat, így az érdekkonfliktus ténye merül fel. Így nincs arra garancia, hogy Valeriu Tabără objektíven képviselheti a román állampolgárok érdekeit.

A miniszter leváltását kérő petíciót 73 zöld civil szervezet írta alá, közöttük a Zöld Erdély Egyesület is. Elnöke, Kovács Csongor kérdésünkre elmondta, a GMO-k termesztése kockázatos vállalkozás, ami számos egészségügyi, környezetvédelmi és gazdasági veszélyt rejt. „A termőföldekre kijuttatott génmódosított növények elterjedhetnek, illetve a beültetett gének átkerülhetnek más élő szervezetekbe, beláthatatlan láncreakciókat indítva el. A génmódosított szervezetek fogyasztása májelváltozást, immunrendszeri rendellenességeket és akár rákos megbetegedéseket is okozhat. Gazdasági mérlege – a gyártók, forgalmazók kivételével – inkább negatív, mint pozitív, hiszen a vetőmagok drágák, minden évben meg kell vásárolni, és fokozott vegyszerhasználatot igényelnek” – mondta el a környezetvédő aktivista.

Elmondása szerint a GMO-k megítélése mind a közvélemény, mind a független szakmai fórumok részéről igen negatív. Elfogadhatatlannak tartja, hogy a romániai mezőgazdaságra ennyire nyíltan befolyásolja a „kétes hírű” Monsanto. Továbbá kifejtette, a GMO-kal szennyezett termőföldek GMO mentesítése és a visszaállás a hagyományos mezőgazdaságra idő- és pénzigényes. „Ördögi kör: ha teret engedünk a GMO-knak, hosszú távon elkötelezzük magunkat és



nehéz lesz kiszállni”

– vélekedik. Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkár kérdésünkre elmondta, a miniszter álláspontja szerint olyan szakmai háttérrel rendelkezik kutatóként és egyetemi tanárként, hogy bármikor meg tudja megmagyarázni, hogy miért támogatja a GMO-növénytermesztést. Tánczos hozzátette, noha nem szakértője a GMO-termesztés kapcsán felmerülő kockázatoknak, ő maga nem fogyasztana génmódosított növényekből készült termékeket.

Tabără miniszter célkitűzéseiről elmondta, nem létezik egy prioritáslista, ám több alkalommal is beszéltek az újonnan beiktatott miniszterrel a megoldásra váró kérdésekről.

A Ziarul Financiar gazdasági lap egy listát állított össze a minisztérium teendőiről. A listán dobogós helyen szerepel a földműveseknek az európai alapokhoz való hozzáférésének megkönnyítése. A lap szerint elsősorban azokhoz a támogatásokhoz kellene hozzáférést biztosítani, amelyeket a mezőgazdaság terén tevékenykedők állattenyésztésre, zöldség- és gyümölcstermesztésre, raktárak létrehozására fordíthatnának. Az Európai Unió új tagállamai között


Románia áll a legrosszabbul,

ami a mezőgazdaságra vonatkozó alapok lehívását illeti. Emellett égető probléma a kataszteri nyilvántartás pontosítása, hogy a szaktárca hatékonyabban követhesse a területalapú szubvenciók kiosztását, illetve a meg nem munkált földterületek utáni többletadó begyűjtését, a szomszédos parcellatulajdonosok társulását. Sokszor elhangzott már a földtulajdonosi társulás ötlete, azonban konkrét lépéseket még nem tettek ennek gyakorlatba ültetésére.

Továbbá a 2007 és 2013 között zajló Halászati Operatív Program keretében eddig nem adhattak le pályázatokat a finanszírozást igénylők. Az év végéig 13 millió eurót kell lehívniuk az érdeklődőknek, ellenkező esetben Románia elveszíti az összeget.

„A kifizetések a Halászati Operatív Program keretében elindultak, két héttel ezelőtt fizettük ki az első összegeket. A pályázatokat folyamatosan kapjuk és folyamatosan bíráljuk el, ezért meggyőződésem, hogy nem lesznek pénzügyi korrekciók a halászati program keretén belül” – mondta Tánczos. Hozzátette, van tartalék megoldás is a hitelgarancia kifizetésére, így valószínűleg a programot akadálymentesen bonyolíthatják majd le, annak ellenére, hogy későn indult: a támogatást igénylők 2010-ben tették le az első pályázatokat, ahhoz képest, hogy 2008-ban a vidékfejlesztési program keretén belül lehetett már pályázni. Egyébként a program keretében


9 millió eurót kell elkölteni

az év végéig. Tánczos rámutatott, a rendezetlen birtokviszonyok, a kataszteri felmérés nélküli földek a mezőgazdaság rákfenéje.

„Sajnos az elmúlt 20 évben sikerült teljes mértékben tönkretenni a birtokviszony-rendszert. Ezt nagy valószínűleg csak komoly pénzügyi állami támogatással lehetne megoldani, én egyrészt nem látom, hogy honnan lehetne ekkora nagyságrendű összegeket erre a célra előteremteni. Másrészt olyan jogi és adminisztrációs problémák fognak felmerülni, hogy rettenetesen nehéz lesz a birtokviszonyokat úgy rendezni, hogy azt ne eredményezzen több millió peres ügyet” – fogalmazott.

Elmondta, nem ritka, hogy olyan földeket használnak 10-20 éve a tulajdonosok, amelyek soha nem voltak felmérve, birtoklevélen egy bizonyos terület szerepel, valóságban másikat használnak. Ha a kimérés megtörténne, akkor valószínűleg a területeket át kellene rendezni, ami óriási elégedetlenséget szülne. „Olyan status quo alakult ki, amely egy


méhkaptárhoz hasonlít”

– fogalmazott az államtitkár. Ennek ellenére valamilyen formában meg kell ezt a problémát oldani. A legnagyobb gond, hogy a kataszteri felmérést magáncégek végzik, az állam ezt nem végezheti. Tehát a felmérést vagy az államnak, vagy pedig a földbirtokosoknak kell kifizetnie.

A parcellaszomszédok társulását segítő programok kapcsán Tánczos elmondta, léteznek uniós támogatások szövetkezetek számára, amelyek próbálják segíteni a föld közös megművelését, de szerinte nem ez a legműködőképesebb megoldás, sokkal több fantáziát lát a földbérlésben. „Arra kellene ösztönözni a nem mezőgazdaságból élő földtulajdonosokat, hogy ne földalapú támogatásra áhítozzanak, hanem a földalapú támogatással arányos bért kérjenek földjükért, tulajdonosként lépjenek fel ezen a piacon, aki pedig mezőgazdasággal foglalkozik, az éljen meg a tevékenységéből. A területalapú támogatások nagyon nagy része folyik úgy ki a mezőgazdaságból, hogy olyan magán- vagy jogi személyekhez kerül, akik gyakorlatilag nem foglalkoznak mezőgazdasággal, vagy azt, amit végeznek, nem nevezhető mezőgazdasági tevékenységnek” – mutatott rá Tánczos.

A szállításügyi minisztérium megvalósításainak terén Radu Berceanu nem remekelt, ugyanis a kabineten belül


ez a szaktárca áll az utolsó helyen,

ami az európai alapok lehívását illeti. A tárca két milliárd eurót hívhatott volna le 2007 és 2010 között, azonban csupán az összeg felére nyújtottak be versenyképes pályázatokat, illetve 2010 júliusáig mindössze 41 millió euró futott be ebből a keretből a szaktárca számlájára. Anca Boagiunak, Berceanu örökébe lépve elsősorban ezeken a mutatókon kell javítania: 2013-ig összesen 2,5 milliárd eurót hívhat le. Feledata nem meglepő módon az ország úthálózatának korszerűsítése: autópályákat kell építeni, hidakat kell rendbe tenni.

Vajda Zsombor, az Országos Útügyi és Autópálya Társaság (C.N.A.D.N.R) jogi aligazgatója szerint a minisztériumnak kereteket kellene biztosítania az útrehabilitációs programok számára, mivel jelenleg több, az Európai Fejlesztési Bank által finanszírozott projekt is stagnál. A hatóságnak ugyanis nincs pénze az önrésszel beszállni ezek lebonyolításába.

„Minél nagyobb összeget kellene kiutalniuk számunkra a jövő évi költségvetésből, mivel nagyon sok útrehabilitációs programunk fut, éppen pénzünk nincs a folytatásra. Útrehabilitációra az Európai Fejlesztési Banktól több kölcsönt is felvettünk, a BEI 6 az utolsó, összege 1 milliárd euró, ebből 600 millió az önrész, a többit az Európai Fejlesztési Bank finanszírozza. Nagyon sok versenytárgyalást kellett felfüggesztenünk a pénzhiány miatt. Például a 14-ös országút Nagyszeben-Marosvásárhely-Szászrégen szakaszra és a 15-os országútra kiírt versenytárgyalást le kellene zárni, mert már megnyitottuk az ajánlatokat tartalmazó borítékokat. De mivel nem volt finanszírozás, ebben a stádiumban maradt a versenytárgyalás. A miniszter asszonynak mindenekelőtt meg kellene erősítenie az EU-s alapok abszorbcióját” – vélekedik a szakember. Vajda még elmondta, a


Csíkszereda és Gyergyószentmiklós terelőútja

megépítésére kellene koncentrálni. „Mindkét terv eléggé előrehaladott fázisban van: a tervek már majdnem megvannak, azonban a miniszter nem tekintette ezeket a projekteket jó szemmel, ezért nem haladt előre ez a két terelőút ügye. Tánczos Barna államtitkársága idején harcolta ki, hogy ez a két terelőút megépülhessen – hiszen a tervezett terelőutak listáján korábban nem szerepelt egyetlen magyarlakta város körgyűrűjének a megvalósítása sem. Ez a két projekt viszont nagyon jól ment, és próbáljuk sürgetni a probléma megoldását” – jelentette ki Vajda.

Az autópályákról elmondta, a legtöbb nehézség a kisajátítások kapcsán merül fel. Például a 4-es korridor déli részén, tehát Cernavoda-Medgidia-Konstanca szakaszon a sok per miatt elhúzódott közbeszerzési procedúra. „A volt ISPA-alapokból nagyon sokat elveszítettünk, ebből közel 200 millió euró maradt, amit a Déva-Szászváros autópályára tudunk fordítani” – számolt be.

Még elmondta, a 4-es páneurópai korridor romániai szakaszára is fokozottan figyeli kellene. Az észak-erdélyi autópálya pedig örökzöld téma. „Az észak-erdélyi autópálya esetében a Berettyószéplak és Zilah közötti szakaszon már megtörténtek a kisajátítások, ki kell fizessük az összegeket. 200-250 millió euróba kerülne, hogy itt befejezzük a munkálatokat, mert nagyon sok nyersanyag már az építőtelepen van, most már csak dolgozni kell.” A 300 kilométeres


Marosvásárhely-Iasi autópálya

nagyon fontos projekt az erdélyi magyarság számára: a megvalósíthatósági terv elkészítését is Tánczos harcolta ki. Végül elkészült egy elő-megvalósíthatósági terv, most a megvalósíthatósági terv és a mennyiséglistán dolgoznak. Ez az év végére kész lesz, jövőtől már koncesszióban ki lehetne adni a három részre felosztott útszakaszt.

Valerian Vremenek, a frissen kinevezett távközlési miniszternek nem kell gondolkodnia azon, hogy mitévő legyen hivatalba lépését követően: a korábbi tárcavezető, Gabriel Sandu által kidolgozott eRománia projektet kell megvalósítania. Az állami ügynökségek és a miniszterek többségének már létezik saját on-line rendszere, azonban nem állnak kapcsolatban egymással, így a kormánynak nincs lehetősége a társadalmi-gazdasági változások nyomon követésére. Tehát a minisztériumnak fel kellene vállalnia az összes állami on-line rendszer összekapcsolását, amely eRománia terv gerincét képezi.

A Román Posta és a Radiocom két olyan állami vállalat, amelynek jövedelme folyamatosan csökken és veszteséges. Vreme tárcájának továbbá az internet és a digitális televízió kapcsán kell kidolgozni egy stratégiát.

„Az új távközlési tárcavezető az eRománia portál annak a részének a beindítására törekszik, amely lehetővé tenné az egyablakos kiszolgálást” – mondta el megkeresésünkre Moldován József, a távközlési tárca államtitkára. Beszámolt arról is, hogy a hivatalba lépését követő pár napban a minisztérium működésének áttekintése kötötte le a minisztert, de ugyanakkor tárgyaltak arról is, hogy melyek azok a problémák, amelyeket nem oldottak meg az elmúlt időszakban. A strukturális alapok lehívásának elindítása is a minisztérium prioritásai közé tartozik.

Mivel az analóg földi sugárzású televíziós műsorszórásról a digitális technológiára való átállás kitolódik – egy kormányhatározat értelmében 2015-re halasztják –, ez a projekt most nem tartozik a tárca prioritásai közé. Van logikai alapja a halasztásnak, mivel az átállás egy igen nagy mértékű beruházást igényelt volna. Ha hamarább történik meg, az egy dicséretes dolog, de a 2015-ös egy tartható határidő” – vélekedett Moldován.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS