2017. június 29. csütörtökPéter
21°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Egyszerűsített honosítás: nem akarják ránk tukmálni

B. P. E. 2010. október 12. 14:54, utolsó frissítés: 15:17

A felmenők magyar állampolgárságát elég valószínűsíteni, ha bizonyítani nem lehet. Wetzel Tamás kormánybiztos szerint csak a német jóspolip tudhatja, hányan fogják igényelni. De sokan.


Az egyszerűsített honosítási eljárásról tartott tájékoztatót hétfőn délután Kolozsváron Wetzel Tamás kormánybiztos, Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul társaságában.

18 óra előtt pár perccel egy hetvenedik életévén jócskán túllévő, mankós bácsi igyekszik fel egy öltönyös fiatalember segítségével a második emeletre, ahol már száznál többen várják a kedvezményes honosításért felelős magyar kormánybiztos előadásának kezdetét.

Az idősebb korosztály túlsúlyban van, többségüknek nem azt kell igazolniuk 2011. januárjától a magyar állampolgárság megszerzéséhez, hogy felmenőik magyar állampolgárok voltak, hanem azt, hogy ők azok voltak (az 1940-1945. között Erdélyben élőkre ez automatikusan érvényes). Wetzel tájékoztatójából kiderül: a benyújtandó iratoknak


nem bizonyítaniuk, hanem valószínűsíteniük kell



az igénylő vagy felmenői egykori magyar állampolgárságát. A biztos kifejti: a közigazgatásban rendet kell rakni a fejekben, és korábbi negatív példákból kiindulva közli: vége a gáncsoskodásnak, a bürokratikus köröknek, a politikum elvárása a könnyített honosítási kérelmek minél gördülékenyebb ügyintézése.

Wetzel Tamás és Szilágyi Mátyás

A biztos beszédéből nem hiányzott a jól adagolt pátosz sem: szerinte a könnyített honosításról szóló törvény elfogadásával beköszöntött az Újvilág, és Semjén Zsoltot idézi, aki szerint "rendeleteket lehet írni, egyik olyan, mint a másik, de


most történelmet írunk."

A magyar állampolgárság könnyített megszerzéséhez a már említett egykori állampolgárságon kívül személyazonosságot, a magyar nyelvtudást (ezt a kérelmet átvevő szerv ellenőrzi egy beszélgetés keretében) és a büntetlen előéletűséget kell igazolnia a kérelmezőnek.

A kérelmet a magyarországi anyakönyvvezetőknél, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságainál, illetve a magyar külképviseleteken a magyar konzuli tisztviselőknél lehet benyújtani - Erdélyben tehát Kolozsváron és Csíkszeredában is igényelni lehet. A részleteket az innen letölthető tájékoztatóból lehet megtudni.

Eljárási díj nincs, az elbírálási folyamat 3 hónapig fog tartani – persze itt közbeszólhatnak külső tényezők, például az, hogy az állampolgárságot igazoló iratot Schmitt Pál köztársasági elnök írja alá, és Navracsics Tibor ellenjegyzi – így ha valamelyikük épp külföldön tartózkodik, az késleltetheti az eljárás menetét. Wetzel szerint


Schmittnek elég erős a csuklója,

volt vívóként meg fog birkózni a rengeteg aláírással. Hogy mennyivel is? A miniszteri biztos a németországi jós-polipra hárítaná annak megválaszolását, hogy hányan fogják igényelni a magyar állampolgárságot, de annyit azért valószínűsít, hogy az első évben az erdélyi magyarság 10%-ánál jóval több lesz az igénylő. A nagyszámú igénylés miatt ez lesz a magyar közigazgatás versenyvizsgája – állítja.


Annak ellenére, hogy 2004-ben jóval több előnnyel járt volna a magyar állampolgárság megszerzése egy romániai állampolgár számára, mint most, de az utazás, az ösztöndíjak és a külföldi munkavállalás terén így is előnyt jelent az, még akkor is, ha


a legtöbb jog magyarországi lakhelyhez kötött

– így például a szavazati jog is. Egy hallgatói kérdés kapcsán kiderült, a szolgáltatások szabad áramlásának uniós irányelvének köszönhetően az egyéni vállalkozók számára lehetőség nyílik majd arra, hogy vállalkozásuk székhelyét áttegyék Magyarországra, és ott adózzanak, de továbbra is Romániában fejtsék ki tevékenységüket. Wetzelnek arra még nincs határozott válasza, hogy lehetőség lesz-e magyarországi egészségbiztosítás megkötésére, ez ugyanis egyelőre lakhelyhez kötött.

A magyar állampolgárság megszerzése nem jár a státusztörvényben garantált jogok elveszítésével, igyekezett Wetzel megnyugtatni a kedélyeket, elmagyarázva: most készül a státusztörvény módosítása, amelyben gondoskodni fognak arról, hogy a kettő ne zárja ki egymást: aki nem költözik Magyarországra, annak


megmaradnak a státuszjogai.

Szintén hallgatói kérdésre válaszolva Wetzel azt sugallta: a törvény elég rugalmas ahhoz, hogy lehetővé tegye az állampolgárság megszerzését azon csángók számára is, akik nem rendelkeznek olyan felmenőkkel, akik magyar állampolgárok lettek volna.

A kormánybiztos kihangsúlyozta: tájékoztatni, és nem kampányolni akarnak a könnyített honosítás kapcsán, nem próbálnak rátukmálni semmit az emberekre.





ItthonRSS