Hol tanulnak tovább a romániai magyar érettségizők?
szerk 2010. október 25. 17:03, utolsó frissítés: 17:03A 2009-ben végzettek 51,3 százaléka jár egyetemre, a legnépszerűbb intézmény a BBTE, a városok közt Kolozsvár, Marosvásárhely és Nagyvárad
– tárta fel egy friss kutatás, amely rendhagyó módon nem a középiskolás diákok egyetemi preferenciáit mérte fel, hanem a valós bejutási adatokból indult ki. Az érettségizettek körében végzett adatgyűjtés egy majdani romániai magyar felsőoktatási stratégia kidolgozásához ad támpontokat, és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) megbízásából készült. A kutatás ötletgazdája és vezetője Papp Z. Attila volt, a kutatást a KAB megbízásából a gyergyószentmiklósi Omnibus Kft. végezte. A kutatás lebonyolítását Márton János koordinálta.
A végzős diákok utánkövetése leggyakrabban a végzett osztályok osztályfőnökein keresztül történik, ők tartják a kapcsolatot volt diákjaikkal - derül ki a rendelkezésünkre bocsátott, Márton János által jegyzett tanulmányból. Az iskolák többsége nem rendelkezik iskolaszintű, részletes és rendszeresen frissített adatbázissal volt diákjaira vonatkozóan, ezért az adatok hiányosak. Az adatfelvételt a kutatók rendszeresíteni szeretnék jelen kutatás tapasztalatai alapján, némileg eltérő módszertannal és más időszakra tervezve a lekérdezést, remélve, hogy ezzel sikerül az adathiány jelentős részét kiküszöbölni.
A 2010 május-júniusában zajlott kutatás a 2009-ben magyar tannyelvű osztályban végzett, már egyetemre járó, valamilyen szakképzésben résztvevő vagy tovább nem tanuló diákokat célozta meg. A kérdezőbiztosoknak 62 település 130 iskolájának 367 osztályában végzett 8218 diákról kellett volna információt összegyűjteniük. Végül összesen 6452 diákról sikerült részlegesen információkat szerezni, ez a 2008–2009-es évfolyam végzős diákjainak 78,51 százalékát teszi ki. A hiányzó 1766 diák 84,48 százaléka a három székelyföldi megyében végzett, így az adathiány következtében főként a magyar nyelven történő továbbtanulásra vonatkozó adatsorokban lehetnek eltérések – hívják fel a figyelmet a kutatók.
A kutatásba bevont 130 iskola közel fele önálló magyar iskolaként működik, további közel 15 százalékuk pedig magyar többségű iskolaként. A román többségű iskolák aránya 40 százalékot tesz ki. A felmért diákok
közel 10%-a román osztályba járt
még azokban az iskolákban is, ahol van magyar nyelvű oktatás. (Valójában a román nyelven tanuló magyarok száma ennél lényegesen magasabb lehet, hiszen a teljesen román tannyelvű iskolákban tanuló magyar nemzetiségű diákokról nincsenek naprakész, megbízható információk – jegyzik meg a kutatók.)
Az érettségin a speciális szakot végzők mentek át legnagyobb arányban (lásd a fenti ábrát). Az adatokból kiderül az is, a nappali oktatásban az átlagos értéknél magasabb a sikeresen érettségizők aránya (94,8%), ezzel szemben az esti és/vagy csökkentett látogatású szakokon végzetteknél 85,4%, és ők hajlamosabbak arra is, hogy ne jelenjenek meg a vizsgákon.
A 2008–2009-es évfolyam diákjainak továbbtanulásra vonatkozó adataiból kiderül,
az összesen 8218 diák 95,1 százaléka
(azaz 7814 diák) szerepelt sikeresen a 2009-ben szervezett érettségin. A bukási arány 3,7 százalék (302 diák), 1,2 százalék (102 diák) pedig nem jelent meg az érettségi vizsgákon.
A kutatás során kitöltött kérdőívek 7012 diákot, azaz 85,32 százalékukat fedik le. A 7814 sikeresen érettségiző diák 22,5 százalékáról így nincs adat. Mivel 62,34%-uk szakközépiskolai végzett, 26,33%-a pedig esti vagy csökkentett látogatású osztály végzettje, és mivel ezekben az oktatási típusokban eleve jóval alacsonyabb a továbbtanulás aránya, ez a hiány nagy mértékben nem befolyásolja az egyetemen tanulókra vonatkozó adatokat.
A rendelkezésre álló adatok alapján 4008-an, azaz
51,3% tanul egyetemen,
23,9 százalék (1866 diák) pedig nem tanult tovább. 182 diák (2,3 százalék) szakosító képzőkben (posztlíceumban) folytatja tanulmányait.
A továbbtanulás mértéke lényegesen alacsonyabbnak mondható, mint a 2005-ös adatokat elemző Cammogás – Minőségkoncepciók a romániai magyar középfokú oktatásban kötet kutatási eredményeiben szereplő 88 százalékos továbbtanulási arány. Ennek oka lehet többek közt, hogy 2004-től 10 osztályra emelkedett a kötelező oktatás, így olyanok is befejezik a középiskolát, akiknek nincs szándékukban tovább tanulni.
A felsőoktatásban való továbbtanulás a speciális szakmai osztályokban a legmagasabb (az itt végzett diákok 71,3%-a megy egyetemre), ettől kevéssel marad el az elméleti osztályokban végzettek továbbtanulási aránya (70,3%), míg a technológiai osztályokban végzettek kevesebb mint negyede (23,3%) tanult tovább egyetemen. A szakközépiskolai végzettek 34,4%-a, az elméleti líceumi végzettek 15,6%-a esetében nem rendelkeztek a kutatók a továbbtanulásra vonatkozó adatokkal, míg a speciális szakmai osztályokban végzett diákok esetében ez az arány 10 százalék alatt van.
A nappalis diákok 56,1%-a, az esti/csökkentett látogatású osztályokban végzett diákok mindössze 2,4%-a tanul tovább egyetemen. A sikeresen érettségiző nappalis diákok 18,3%-áról nem volt adat, az estisek esetében ez az arány lényegesen magasabb, 65,2%.
A legalacsonyabb továbbtanulási aránnyal valójában Bukarest áll az utolsó helyen, viszont ezek az adatok egyrészt a végzett diákok alacsony létszáma (13 diák), valamint a hiányzó információk magas aránya (69,2%) miatt nem tekinthető mérvadónak. A hiányzó információk magas aránya egyébként Kovásznát és Marost is jellemzi.
A helyenként viszonylag magas adathiány miatt a rangsort óvatosan kell kezelni, figyelmeztetnek a kutatók. Több város – Marosvásárhely, Szászrégen, Kézdivásárhely, Szatmárnémeti, Sepsiszentgyörgy, Temesvár, Csíkszereda és Nagykároly – esetében is 20 százalék körüli vagy akár jóval afölötti azon diákok aránya, akikről nincs információ.
Sikeres iskolák
A legsikeresebb 18 iskola között kizárólag elméleti vagy speciális szakmai profilú középiskolák szerepelnek.
A szakközépiskolák közt a legsikeresebb a Nemzeti Gázipari Iskolaközpont (Szászmedgyes) 83,3 százalékos aránnyal (6 sikeresen érettségiző diák), a Petru Maior Iskolaközpont (Szászrégen) 82,8 százalékos aránnyal (29 sikeresen érettségiző diák), a Cserey–Goga Iskolaközpont (Szilágysomlyó) 70,8 százalékos aránnyal (19 sikeresen érettségiző diák), a Sövér Elek Iskolaközpont (Gyergyóalfalu) 52,9 százalékos aránnyal (17 sikeresen érettségiző diák), valamint a Ștefan Octavian Iosif Szakközépiskola (Kőhalom) 50 százalékos aránnyal (14 sikeresen érettségiző diák).
Hol tanulnak tovább?
3964 felsőoktatásban és 177 szakosító képzőben továbbtanuló diákra vonatkozóan lehet tudni, melyik országban tanulnak tovább. Több mint 95 százalék Romániában folytatja tanulmányait.
Az egyetemen továbbtanulók közül 3954, a szakosító képzőkben továbbtanulók közül 177 diák esetében tudni, melyik városban tanul. Összesen 53 városban folytatják tanulmányaikat; a legnépszerűbb Kolozsvár, Marosvásárhely és Nagyvárad.
A 2005-ös kutatáshoz képest kisebbnek tűnik az érdeklődés a magyarországi egyetemek iránt, és Bukarest is kikerült az első 15 továbbtanulási helyszínből. A 2009-es évfolyamról továbbtanulók közül mindössze 18-an választottak bukaresti egyetemet, 16-an székelyföldiek.
Brassó a fiúk számára „vonzóbb”, 9,13 százalékuk tanul itt, szemben a lányok 4,59 százalékával. Székelyudvarhelyt a lányok választották nagyobb arányban, őnekik 3,87 százalékuk tanul itt, míg a fiúk esetében ez az arány csak 0,56 százalék. Egyébként Temesvár, Nagybánya, Arad és Budapest a fiúk számára, míg Szeben, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Debrecen, Gyergyószentmiklós és Kézdivásárhely a lányok számára bír nagyobb vonzerővel.
A komolyabb felsőoktatási múlttal rendelkező egyetemi városok esetében a helyben tanulás igen magas, a legmagasabb Kolozsvár (97%) és Temesvár (96,9%) esetében. A székelyföldi diákok gyakorlatilag az összes fontosabb egyetemi központban, valamint a „fiatalnak” mondható egyetemi városokban is megtalálhatók.
A szakosító képzőkben vagy technikumokban továbbtanulók közül a legtöbben Csíkszeredában (28,25%) végzik tanulmányaikat, ezt Székelyudvarhely (16,95%), Sepsiszentgyörgy (12,43%) és Marosvásárhely (11,3%) követi. A felsorolt 4 székelyföldi városban tanul tehát a diákok több mint kétharmada.
Milyen egyetemen?
A továbbtanulás intézményének nevét mindössze 3919 diák esetében jelölték be az adatszolgáltatók, közülük 3752-en felsőoktatásban, 167-en szakosító képzőben tanulnak tovább. 110 egyetem vagy kihelyezett tagozat neve szerepel a listán, köztük magasan kiemelkedik a Babeș–Bolyai Tudományegyetem kolozsvári székhelyű karaival és szakjaival. Ezeken a diákok kb. egyharmada tanul.
Ha a kihelyezett tagozatokat is beleszámítjuk, a BBTE-n tanul a diákok 42,11%-a, a második a MOGYE (9,59%), a harmadik a Sapientia EMTE (7,73%). 5,81% választotta a Nagyváradi Tudományegyetemet, 5,57% a brassói Transilvania Egyetemet, 5,57% a Kolozsvári Műszaki Egyetemet, 4,24% a Partiumi Keresztény Egyetemet.
A fiúk esetében egyébként a leggyakrabban választott egyetemek sorrendje: BBTE, Kolozsvári Műszaki Egyetem, Sapientia EMTE, Transilvania Egyetem és MOGYE (összesen 68,97%-uk jár ezeken az egyetemeken), a lányok esetében pedig BBTE, MOGYE, Sapientia EMTE, Nagyváradi Tudományegyetem és Partiumi Keresztény Egyetem (75,61%-uk tanul ezek valamelyikén).
Milyen szakon?
A továbbtanulás szakjára vonatkozó adat 3601 egyetemi hallgató és 168 szakosító képzős tanuló, azaz összesen 3769 diák esetében áll rendelkezésre. A fiúk számára az öt legnagyobb vonzerővel bíró szakterület sorrendben a műszaki/ipari, közgazdasági, informatikai, egészségügyi és bölcsész/társadalomtudományi (ezek valamelyikén tanul a fiúk 64,99%-a), a lányok számára pedig az egészségügyi, közgazdasági, bölcsész/ társadalomtudományi, pedagógusi és az idegen nyelvek (ezen az öt szakterületen a lányok 61,48 százaléka folytatja tanulmányait.)
A posztlíceumban tanulók körében az egészségügyi asszisztens szak a legnépszerűbb, 67,86 százalékuk választotta ezt. Lényegesen kevesebben járnak a következő három kihelyezett szakra: a kozmetikát a szakosító képzőbe járók 5,95%-a választotta, a ruhatervezést 4,76% és a gyógyszerész-asszisztensi szakot 4,17%.
Milyen nyelven?
A diákok majdnem fele-fele arányban tanulnak az egyetemen magyarul, illetve románul.
A lányok 53,42 százaléka magyarul tanul tovább, 35,88 százaléka pedig románul, a fiúk esetében ezek az arányok 41,74 százalék (magyar), illetve 51,65 százalék (román). Ez összefüggésben lehet a választott szakokkal: a fiúk körében a műszaki szakok a legnépszerűbbek, és ezek többsége román nyelven végezhető.
Elsősorban a székelyföldi települések – Székelykeresztúr, Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy – iskoláiban végzett diákok tanulnak tovább magyarul, ugyanakkor a Nagyváradhoz közeli települések – Margitta, Nagykároly, esetleg Szatmárnémeti – is megtalálhatók az első tíz között, feltehetően a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem vonzerejének köszönhetően, állapítják meg a kutatók. Marosvásárhelyen 49,4 százalék, Kolozsváron 48,2 százalék, Nagyváradon 40,3 százalék a magyarul továbbtanuló diákok aránya.