2019. október 16. szerdaGál
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A PSD válogat a választási sémák közül

Gy. A. összeállította:Gy. A. 2003. január 15. 16:03, utolsó frissítés: 15:48

A kormánypárt egyéni választókörzetes szavazást vezetne be, ami Markó Béla szerint rendkívül hátrányos lenne a magyarság számára. Az ellenérvek számosak. A vélemények többsége szerint az új választási törvény kizárólagos nyertese a PSD lenne.




Adrian Nastase kormányfõ hétfõn jelentette be, hogy a kormánypárt szerint a szenátust egyéni választókörzetes rendszer szerint kéne megválasztani. A PSD kissé populista olvasatában ez egyenlõ lenne a politikai osztály megújulásával, amihez a versenyszellem kialakulása és a parlamenti képviselõk számának 20%-os csökkenése vezethetne.

A tervezett módosítások bevezetésére a parlament idei elsõ ülésszakán kerülhetne sor, de a PSD-nek elõbb még egyeztetnie kell a többi parlamenti párttal, valamint Ion Iliescu elnökkel, akivel a kormánypárt képviselõi pénteken fognak találkozni. A szociáldemokrata pártnak addig viszont még saját tagjait meg kell gyõznie arról, hasznos dolog a honatyák számát 20%-kal csökkenteni. A parlamenti vita után május-júniusban írhatnák ki az alkotmánymódosításról szóló népszavazást.


Markó: az erdélyi magyarság rosszul járna


Az RMDSZ határozottan ellenzi a javaslatot. Amint azt Markó Béla szövetségi elnök a Krónika napilapnak kifejtette, a szövetség parlamenti helyeket veszítene, lévén, hogy a magyarság majdnem fele szórványban él, és az új, egyéni választókörzetes rendszerben nem tudna elég szavazatot biztosítani képviselõinek. Markó Béla szerint a megoldást a Magyarországon jelenleg érvényben levõ vegyes választási rendszer jelenthetné, mivel ebben az esetben a pártlistán összegyûjthetõk lennének az egyéni listán elvesztett szavazatok.

Az országban jelenleg a pártlistás szavazási rendszer van érvényben, amely nem teszi lehetõvé, hogy a választók személyre szabottan voksoljanak, és valóban az általuk legjobbnak tartott személyeket jutassák be a parlamentbe. Ehhez képest a módosítás valóban a rendszer demokratizálódását, az egyéni felelõsségvállalás növekedését jelenthetné. Viszont a kormánypárt által támogatott "többségi" egyéni választókörzetes rendszer esetében -- amelynek lényege, hogy az adott választási körzetbõl kizárólag egy, a legtöbb szavazatot megszerzõ jelölt jut be, a vesztesekre leadott voksok pedig egyszerûen elvesznek -- a kisebb közösségek számára elõnytelen feltételeket teremtene.

A választási reform szükségességének kérdése 12 éve foglalkoztatja román társadalmat, az egyéni választókörzetes szavazás bevezetését egyébként a Pro Democratia Egyesület még a kilencvenes években szorgalmazta, de akkor a civil kezdeményezésnek nem volt meg a szükséges ereje az alkotmánymódosításhoz. A 2000-es választások jelentették azt a fordulópontot, amikor több párt is beépítette a javaslatot választási kampányába.


Kétpárti szenátus?

Nem mindenki osztja az RMDSZ azon véleményét, hogy a szövetség egyértelmûen rosszul járna. A Román Akadémiai Társaság (SAR) 2001-es tanulmánya szerint, amelyet a 2000-es választási eredmények alapján készített el, megállapította, hogy az egyéni szavazás esetén az akkori választásokon három párt jutott volna be a szenátusba: a PSD, a PRM és az RMDSZ. A politikai spektrum közepe és a jobboldal parlamenti képviselet nélkül maradt volna.

A SAR által felállított séma szerint a viszonylagos többségi egyéni választókörzetes szavazás esetén (amely csak egyfordulós, és a legtöbb szavazatot kapó jelölt automatikusan bekerül a parlamentbe, függetlenül attól, hogy megszerzi-e a szavazatok 50%-át), akkor a szenátusban csak a PSD (113 mandátum), a PRM (15) és az RMDSZ (12) lett volna jelen. A PSD által is támogatott abszolút többségi rendszer esetében (amikor a szavazatok legalább 50%-át muszáj megszerezni, és ezért a választás többfordulós lehet), a SAR-elemzés szerint a szenátus kétpárti lett volna, PSD: 130 és RMDSZ: 10 hely felállásban.

Ilyen abszolút többségi választási rendszer mûködik jelenleg Franciaországban, és a kormánypárt szerint ez szélsõséges erõk kiküszöböléséhez vezetne. A tervek szerint a szenátusi helyek számával megegyezõ választási körzet születne meg, ahol a szavatoknak több mint a felét kell megszerezni a jelölteknek. Független jelöltek is indulhatnak, nekik viszont ahogy eddig is, támogató aláírásokra lesz szükségek.


Az egyéni választókörzetes szavazás elõnyei

ezek szerint: stabil parlamenti többség, a politikai spektrum szétdaraboltságának megszûnése, a szélsõséges pártok kiszorítása. Egyértelmû hátránya, hogy a választók viszonylag nagy hányadát (akik a vesztesnek bizonyuló jelöltekre szavaztak) egyszerûen senki nem fogja képviselni a parlamentben. A SAR véleménye szerint a negatívumok felé billen a mérleg nyelve, annál is inkább, hogy egy etnikai párt jelenik majd meg politikai alternatívaként a szenátusban.

Ezzel magyarázható a jelenség, hogy az ellenzéki pártok, akik korábban a módosítás mellett foglaltak állást, most visszatáncolni látszanak. Valószínûleg a SAR következtetetéseihez hasonló megfontolásokból ellenzi az egyéni választókörzetes szavazás bevezetését a PNL és a PD is, mivel úgy vélik, ez jelenleg egyedül a PSD-nek és PRM-nek kedvezne. A parasztpárti alelnök szerint szintén a PSD és az RMDSZ-en kívül azok a pártok járnának jól, akiknek van pénzük kampányolni.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS