A Kolozs Megyei Ítélőtábla dönt az aranyosgyéresi helységnévtábla ügyében
szerk. 2010. november 18. 12:59, utolsó frissítés: 14:14A helyi tanács ma nyújtotta be felfolyamodványát, amely cáfolja a háromnyelvű tábla kihelyezése elleni érveket. A tábla nem távolítható el a döntésig.
2010. november 18-án 11 órakor az aranyosgyéresi városháza jogásza iktatta az aranyosgyéresi helyi tanács felfolyamodványát a Kolozs Megyei Törvényszéken a háromnyelvű helységnévtáblák ügyében - tudtuk meg Czika Tihamér blogbejegyzéséből. Ezzel az ügy felkerül a Kolozs Megyei Ítélőtábla szintjére, ahol végérvényes döntés fog születni a kérdésben.
Az előzmény
A háromnyelvű (román, magyar és német feliratos) helységnévtáblák 2010. márciusi kihelyezése után 3 héttel Mircea Crişan aranyosgyéresi lakos indított pert a helyi tanács ellen. 2010 október 1-i döntésében a Kolozs Megyei Törvényszék jogosnak tartotta Crişan érveit, és helyet adott keresetének, amelyben kérte mind a magyar nyelvű felirat elhelyezését előíró 144/2008-as helyi tanácsi határozat, mint a német nyelvű feliratozást előíró 11/2010-es helyi tanácsi határozat érvénytelenítését.
Crişan keresete elsősorban arra alapoz, hogy nem tehető ki kisebbségi nyelveken a helységnévtábla ott, ahol az illető kisebbség nem éri el a 20%-ot, hisz szerinte sem lehet úgy értelmezni a törvényt, hogy ami nincs megtiltva, az szabad. Az érvelését ugyanarra a gondolatra alapozza, miszerint egy közhatóság nem dönthet olyan kérdésben, amire ő nincs egyértelműen felhatalmazva.
A kereset szerint az aranyosgyéresi tábla kihelyezésével megváltoztatta a helyi tanács a város nevét, annak ellenére, hogy a helységek átnevezését vagy elnevezését kimondottan kormányhatározattal lehet végezni, a parlament hozzájárulásával. Továbbá arra alapoz, hogy sem az úti táblákat szabályozó KRESZ, sem a közutak jogi státusát szabályozó törvény nem engedélyezi a helyi tanácsok számára a helységnévtáblázást más nyelven, mint az ország hivatalos nyelvén. Keresetében ugyanakkor 10.000 lej erkölcsi kártérítést kér az aranyosgyéresi helyi tanácstól, mivel az a többnyelvű táblázással, illetve az ő panaszai kezelésével, „megsértette őt nemzeti érzéseiben és állampolgári jogai gyakorlásában” - foglalja össze a jogász az előzményeket.
A folyamodvány
A mostani felfolyamodvány megírásában a gyéresi városházának Bogdán Andrea, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet jogtanácsosa, Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ alelnöke, Dr. Veress Emőd ügyvéd, egyetemi tanár és Czika Tihamér jogász, a Szabadelvű Kör alelnöke segítettek.
A dokumentum megcáfolja Mircea Crişan minden egyes jogi érvét, arra helyezve újra a hangsúlyt, hogy a román közigazgatási törvény és a Románia által is ratifikált Helyi Önkormányzatok Európai Chartája is megengedi a helyi tanácsnak, hogy döntést hozzon minden olyan a helyi közösséget érdeklő kérdésben, amelyet a törvények nem helyeznek más közintézmények hatáskörébe - írja a jogász.
"Crişan érvei nem állnak a lábukon a többi kérdésben sem, hisz azzal, hogy kihelyeződött a kisebbségek nyelvén is a város neve, nem lett a város átnevezve, nem változott meg a hivatalos neve. Ugyanakkor sem a KRESZ-nek, sem a közutak törvényének nem kell tartalmaznia külön rendelkezéseket a kihelyezett helységnévtáblák nyelvének kérdésről, hisz ezek a törvények csak általánosan szabályozzák a táblák kihelyezésének a jogkörét (a helyi tanács hatáskörébe utalva azt), a nyelvi kérdéseket más jogszabályokra bízva" - fejtik ki érveiket.
További érvük, hogy ebben a kérdésben már született egy végérvényes döntés, hiszen 2009. november 11-i döntésével a Kolozs Megyei Ítélőtábla már kimondta, hogy a magyar nyelvű feliratozást elrendelő helyi tanácsi határozat törvényes. Így ha most azt mondaná ki ugyanez a testület, hogy a határozat mégsem volt jogszerű, akkor jogi abszurdum következne be, hisz a polgármesteri hivatal abban a lehetetlen helyzetben lenne, hogy két egymással teljesen ellentétes határozatot kellene végrehajtania - fűzi hozzá Czika Tihamér.
A felfolyamodványt a törvényi előírásoknak megfelelően aláírta a polgármester, a város jegyzője és jogtanácsosa, és ma reggel iktatták. A tárgyalás dátumát egyelőre még nem lehet tudni, de ez várhatóan néhány hónap múlva lesz, 2011. január – március környékén - vélekedik blogjában Czika. Addig a táblák mindenképp helyükön maradhatnak, hiszen a közigazgatási bíráskodásban a felfolyamodás felfüggeszti az alapfokú döntés végrehajtását - mutat rá.