2014. november 24. hétfőEmma
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Gyakori kérdések a magyar állampolgárság igényléséről

B.D.T. -K. M. utolsó frissítés: 17:49 GMT +2, 2011. március 1.

A határmenti településeken élőknek inkább megéri egy magyarországi anyakönyvvezetőnél kérni a kedvezményes honosítást. Attól sem kell félniük, hogy több iratot követelnek tőlük.


Naponta átlag 300-an jelentkeznek be személyesen vagy telefonon a Magyar Köztársaság Kolozsvári Főkonzulátusán a kedvezményes honosításról érdeklődve, illetve iratkoznak fel a januártól kezdődő ügyfélfogadási várólistára – tudtuk meg Szűcs Zoltán kolozsvári konzultól. Aki a napokban szeretne bejelentkezni, már csak márciusban kaphat időpontot.


Milyen dokumentumokat kell az iratcsomónak tartalmaznia?

Szűcs Zoltán: – Az állampolgársági kérelemhez mellékelni kell a kérelmező születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentum stb.). Mellékelni kell még a magyar nyelven, saját kézzel írt önéletrajzot és két darab arcfényképet.

>> Letölthető formanyomtatványok >>


>> Gyakori kérdések a magyar állampolgárság igényléséről 2. >>

Gyakorlatilag ha megvannak ezek a formanyomtatványok és kötelező mellékletek, akkor ezután történik a származás igazolása. Tehát ha visszahonosításról beszélünk, akkor a kérelmező hoz egy eredeti királyi okiratot, amit bemutat azt bizonyítandó, hogy magyar állampolgár volt. Ez lehet 1921 előtti és 1940-1945 közötti irat. Gyakorlatilag a második időszakból elfogadunk a kérelmező nevével ellátott katonakönyvet, MÁV-igazolványt, iskolai értesítőt, amiből egyértelműen kiderül, hogy ez egy magyar királyi hivatalos okirat. Ezekről az iratokról fénymásolatot készítünk, és visszaadjuk, mert ez egy olyan emlék, amelynek a kérelmezőnél kell maradnia.

Ezenkívül aki a felmenőit szeretné igazolni, jellemzően születési és halotti, illetve házassági anyakönyvi kivonatokkal teheti ezt meg. Hölgyek esetében nagyon fontos kiemelni, hogy házassággal változik a név: például erre akkor kell figyelni, ha valaki női ágon igazolja felmenőit. Arra is felhívnám a figyelmet, hogy csak egyik ágon kell igazolni a származást, nem kérünk teljes családfákat. Megpróbáljuk a lehető legegyszerűbb módon felvilágosítani az ügyfeleket, hogy ne kelljen nagyon sok iratot begyűjteniük. Nagyon sokan kérdezik, hogy kell-e az egyházi keresztlevél, az iskolai végzettségre vonatkozó iratok – ezek nem kellenek.

Amit még fontos tudni, hogy az eljárás ingyenes, legkevesebb 3, legtöbb 5 hónapot tart. A 3 hónap a törvényi határidő, ebbe nem tartoznak bele a különböző közbiztonsági ellenőrzések, illetve a hiánypótlás. Tehát ha akár az ügyintéző, akár az átvett iratcsomó esetében az eljáró hatóság Magyarországon hiányosságokat észlel, akkor kérhet még be pótló iratokat – ez esetben a határidő kitolódik.

A kérelmező megjelölheti, hogy hol szeretne esküt tenni. Gyakorlatilag majdnem minden körzetnél van lehetőség az eskütételre. Állampolgársági eskütételeket fogunk szervezni.

Fontos hangsúlyozni, hogy nem útlevelet, hanem állampolgársági bizonyítványt kap mindenki, ez alapján válik teljes jogú magyar állampolgárrá, ami azt jelenti, hogy élhet azokkal a jogokkal és kötelezettségekkel, amelyek minden magyar állampolgárt megilletnek.


Mikor kaphat útlevelet az, aki megkapja a magyar állampolgárságot?

– Az utazáshoz való jog alkotmányos alapjog Magyarországon, gyakorlatilag aki magyar állampolgár, a megfelelő brosúra kitöltésével, fotókkal, biometrikus adatok – ujjlenyomat vagy íriszmásolat – levételével, illetve a megfelelő illeték lerovása mellett akár itt a kolozsvári főkonzulátuson is igényelheti az útlevelet. Automatikusan az állampolgársággal sehol nem jár útlevél, mint ahogy nem jár együtt sok minden más sem. Bár nagyon sok ember azt hiszi, hogy amint leteszi az esküt, egyből útlevelet fog kapni, ezt minden fórumon cáfolnunk kell. Állampolgársági bizonyítványt kap az esküje után, és utána kérhet útlevelet, de az egy új eljárás.


KÖNNYÍTETT HONOSÍTÁS
további közviták »
A könnyített honosítás egyik alapfeltétele, hogy az igénylő ne legyen büntetett előéletű. Ez az jelenti, hogy a rendőrségtől kért erkölcsi bizonyítványt is mellékelni kell az iratcsomóhoz?

– Büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkoztatjuk az ügyfeleket a formanyomtatvány alapján. Mivel a rendőrségi erkölcsi bizonyítvány még egy fordítási pluszköltség, illetve további utánajárás, a jogalkotó úgy döntött, hogy ezt az iratot nem kéri. Gyakorlatilag az adott kérelmező saját bevallására bízza, hogy nyilatkozik-e arról, ha valamilyen folt van a becsületén.


Hogy szűrik ki azokat, akik esetleg valamilyen veszélyt jelentenek a társadalomra nézve?

– Erről a magyarországi döntéshozókat kell megkérdezni, és azon belül is az illetékeseket. A konzulátus gyakorlatilag nem foglalkozik ezzel, a kérelemnek ezeket a részeit automatikusan továbbítja. Tehát ezt nem tudom megmondani.


Hogy zajlik le egy meghallgatás?

– Jelen pillanatban még nem beszélgetünk meghallgatásokról, egyelőre csak időpont-regisztráció folyik. Mi jelenleg nemcsak az ügyfél kérdéseire válaszolunk, hanem azt is elmondjuk, hogy mit kell benyújtania.

A meghallgatásra vonatkozóan a módszertan kitér minden, a törvényben és a végrehajtási rendeletben részletezett feltétel ellenőrzésére. A meghallgatáson a kötelező benyújtandókat ellenőrizzük: azt, hogy a kérelmező hiánytalanul kitöltötte-e a kérelmet, nyilatkozott-e házastársáról, családi állapotáról. Megbizonyosodunk, hogy az ül velünk szemben, akinek az adatait éppen ellenőrizzük.

A kérelmezőnek első lépésként a személyazonosságát kell igazolnia, és innen megyünk végig egészen a kötelező mellékletekig. Ha ezek mind hiánytalanul szerepelnek, akkor az ügyintéző átveszi az ügyféltől az iratcsomagot. Kiállít egy elismervényt is arról, hogy milyen dokumentumokat, milyen kérelmet vett át, illetve hány fő részére. Ezzel tulajdonképpen már iktatja is az ügyiratot, így ezentúl már nyomon követhető, hogy mi történt az átvett iratokkal, hogy mind az ügyfél, mind az ügyintéző számára világos lehessen.

Ami a meghallgatásban még érdekes lehet, az a nyelvtudás ellenőrzése, ami az önéletrajz alapján történik. Ha esetleg azt nem a kérelmező készítette, akkor a magyar nyelven zajló párbeszédből kiderül, hogy tud-e magyarul az illető.

Régi iratok: többek között árvaszéki, gyámsági irat, adóív, gazdák biztosító szövetkezeti iratok, tájékoztatók. Forrás: profila.hu


A csángók, főleg a fiatalabbak, nem tudják feltétlenül helyesen beszélni a magyar nyelvet...

– Nem nyelvhelyességi verseny lesz, nem kérünk szavalatot, vagy irodalmi magyart.


Azonban lehet, hogy egy magyarországi percepciójában úgy jön le, hogy az ügyfél nem tud magyarul, miközben egy olyan regionális nyelvváltozatot beszél, amivel mondjuk a nagyszüleivel tökéletesen megértik egymást, de nehézkesen kommunikál egy magyarországival.

– Arra szolgál az ügyintézők képzése, hogy ezekre az esetekre mind felkészítést kapjanak. A csángókérdésre a jogalkotó is gondolt, és ha jogalkotáskor gondolt erre, akkor a képzés során is gondolni fog ugyanerre a problémára. Nem hiszem, hogy ez akadályt jelentene egy csángó számára, hogy benyújthassa a kérelmét. Ezekben a helyi sajátosságokban és viszonyokban az évek óta itt dolgozó, tapasztalattal rendelkező kollégák tudnak segíteni – gondolok itt például a konzulokra.


Mi a helyzet azon fogyatékkal élők esetében, akik nem tudnak beszélni?

– Ők esetleg írásban tehetnek nyilatkozatot, illetve több olyan kérdés van, amiben értelmezést várunk mi is. Ilyenek az értelmi fogyatékosok, a mozgásukban fogyatékosok, illetve a helyhez kötött idős emberek. Kezdeményeztük, hogy amikor az első nagy ügyfélfogadási hullám lejár, legyen lehetőség arra, hogy a konzuladminisztrátorok – mondjuk havonta egy alkalommal – ügyfélfogadási napot tartsanak nagyvárosokban, idősek vagy fogyatékkal élők otthonában.

A fogyatékkal élők esetében még azt kell tudni, hogy akik gondnokság vagy gyámság alatt vannak, azok helyett a törvényes képviselő megteheti a nyilatkozatokat. A felnőtt, nagykorú, de cselekvőképtelen egyén törvényes képviselője jár el helyette. Ugyanígy a kiskorúak helyett is a törvényes képviselők nyilatkoznak – tehát a 14 év alatti gyermekeknél sem aláírás, sem önéletrajz, sem személyes megjelenés nem szükséges, hanem a szüleik döntenek ebben a kérdésben.


Aki most szeretne időpontot egyeztetni, annak már akár fél évet is várnia kell, hogy az itt működő konzulátusokon sorra kerüljön. Milyen alternatívák léteznek?

– A kérelmezést nemcsak Kolozsváron, Csíkszeredában és Bukarestben, hanem Magyarországon is le lehet bonyolítani. Magyarországon közel 2200 anyakönyvvezető működik, a kérelem bármely anyakönyvvezetőnél beadható. Elsősorban az emberek döntése, hogy hol szeretnék kérelmezni a honosítást, mi a lehetőséget biztosítjuk. A papírok továbbá beadhatók a Magyarországi Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal minden megyében működő ügyfélfogadási irodájában is.

Bár Románia területén az ügyintézési határidő ugyanaz, az érdeklődés nagy foka miatt a konzulátusokon egyre később kapnak időpontot az ügyfelek. Noha szabadon dönthetik el, hogy hova fordulnak, a határmenti településeken lakók figyelmét fel szeretnénk hívni, hogy jobban járnak, ha valamely határ menti magyarországi településen választanak maguknak ügyfélpontot. A magyarországi anyakönyvvezetők ugyanúgy ismerik a szabályokat: ugyanazt a tájékoztatást, felvilágosítást, bánásmódot kaphatja meg tőlük az ügyfél.


Azt rebesgetik az emberek, hogy azok, akik magyarországi anyakönyvvezetőnél kérnek időpontot, szigorúbb bánásmódban részesülnek, például több irat felmutatását igénylik tőlük és a dokumentumokat is gondosabban szemügyre veszik.

– El kell oszlatnom többféle tévhitet. A Hágai Apostille Egyezmény előírja, hogy milyen esetben kell konzuli felülhitelesítés. Téves az a tájékoztatás, amely szerint konzuli felülhitelesítéssel ellátott fordításokra van szükség a magyarországi ügyintézésnél. A hivatalos formában lefordított romániai iratok elfogadhatók konzuli felülhitelesítés nélkül is mind Magyarországon, mind a Hágai Apostille Egyezményben részes államok mindegyikében. Ilyen probléma Románia és Magyarország viszonylatában nem lehet.

Amennyiben ilyen konkrét esetről szerez tudomást a konzulátus, megpróbálja felhívni a magyarországi döntéshozók figyelmét arra, hassanak oda, hogy mind a kolozsvári konzulátushoz, mind pedig egy magyarországi kis falu anyakönyvvezetőjéhez fordulva ugyanabban a tájékoztatásban részesüljenek az ügyfelek.


A vegyes házasságok esetében a nem magyar nemzetiségű házaspár kérheti a magyar állampolgárságot?

– A magyar törvényes szabályozás a magyar nemzetiségűek és magyar származásúak tekintetében vezette be a kedvezményes honosítás intézményét. Gyakorlatilag a kedvezményes honosításra nem jogosultak köre változatlan szabályok mentén kérheti a magyar állampolgárságot. Ez azt jelenti, hogyha a magyar származású házastárs kedvezményes honosítással megszerezte a magyar állampolgárságot, akkor annak román nemzetiségű házastársa – amennyiben ő vagy valamely felmenője nem volt valamikor magyar állampolgár, tehát nem felel meg a kedvezményes honosítás egyik lényegi feltételének – csak a hatályban lévő állampolgársági törvényben lefektetett feltételek megléte esetén (minimum három év magyar állampolgárral házasságban eltöltött idő Magyarország területén) kérelmezheti a magyar állampolgárságot.

Szintén az ügyfél dönti el, hogy az Európai Unióban, a 21. században a magyar állampolgárságnak milyen jelentősége van a számára. Tehát ha ezt kéri, akkor a nem magyar nemzetiségűekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint korábban. A jogalkotó nem vonta őket be a kedvezményesen honosíthatók körébe. Azonban a vegyes házasságból született gyermekek a kedvezményes honosítást kérő, arra jogosult, magyar származású szülővel együtt, azzal egyszerre kérhetik (14 éves életkor alatt az adott szülő kérheti részükre) a kedvezményes honosítást.

Biztosan nagyon sok olyan kérelmező is lesz, aki nem magyar nemzetiségű, de vegyes házasságban él, erdélyi származású, neki is magyar állampolgárok voltak a szülei, mert hiszen Erdély területén éltek, emellett most is Erdély olyan területén él, ahol kétnyelvűség van, tehát az ilyen esetekben sem lehet probléma a kedvezményes honosítás.


Viszonylag nagy magyar anyanyelvű roma közösség él Erdélyben, akik feltehetően élni fognak ezzel a lehetőséggel. Lesz-e valamilyen különbségtétel a magát magyarnak valló, születését igazoló roma család esetében?

– Ha magát magyar identitásúnak vallja, és a korábban felsorolt törvényi követelményeknek eleget tesz, akkor gyakorlatilag nem látok abban akadályt, hogy a magyar állampolgárságot kérelmezze. Ha a feltéteteknek megfelel, a felmenőkről szóló okmányokat is fel tud mutatni, akkor nem látom annak akadályát, hogy kérelmezzék a magyar állampolgárságot. Különbséget tenni lehetetlen és nem is szabad.


Egy hozzászólónk azt sérelmezte, személyesen nem tudott időpontot kérni. Megtörténhet ilyesmi?

– Mindenki sorra kerül, ám naponta bizonyos mennyiségű emberen felül nem tudunk már többet fogadni úgy, hogy alaposan tájékoztassuk őket. Aki idejében ideért a konzulátusra, azt fogadtuk, aki pedig nem, azt másnap vagy harmadnap, esetleg telefonon fogadjuk. Mindenkinek szeretnénk lehetőséget biztosítani, de nem tudtunk minden egyes igénylővel foglalkozni az első napokban. Ennek fizikai korlátja is van.


Ha valaki most bejön a konzulátusra, hány ablaknál jelentkezhet?

– Először is leültetjük a váróteremben. Gyakorlatilag minden személytől egy nevet kérünk, egy telefonszámot, hogy értesíthessük, ha bármi változna, és egy születési évet. Utóbbit azért, hogy ha jön egy hasonló nevű, akkor azt az időpontot már ne adjuk ki másnak. Mi előzetesen azt az időpontot egyeztetjük, amely nemcsak nekünk, hanem az ügyfélnek is megfelel. Nincsenek szabad helyek, gyakorlatilag egymás után adjuk az időpontokat, csak előrébb tudunk időpontot adni, visszább már nem. A kérelmező kap egy ügyfélablak-számot, amelynél az egyeztetett időpontban meg kell jelennie. Ez az ügyfélnek és nekünk is kényelmes, mi tudjuk, hogy jönni fog, ő meg tudja, hogy nem kell majd várakoznia. Addig pedig van ideje megkeresni az iratokat, összegyűjtenie a hozzátartozóktól, ahhoz, hogy a kérelmét beadhassa.

Biztos lesznek olyanok, akik nem akarnak időpontot egyeztetni, hanem egyszer csak megjelennek. Az első hónapokban, ameddig beteltünk, addig az ilyen eseteket nem fogjuk tudni fogadni. Azért van a többablakos rendszer, hogy olajozottan működhessen az ügyfélfogadás, minden bele van ebbe kalkulálva az ebédidőtől az alkalmazottunk regisztrációval kapcsolatos teendőinek elintézéséig.


ItthonRSS