2018. november 13. keddSzilvia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Korodi: nem borítékolható a schengeni csatlakozásról való szavazás eredménye

Kérdezett:Sipos Zoltán 2010. december 21. 16:40, utolsó frissítés: 16:40

A külügyi bizottság elnöke, Korodi Attila szerint a francia és német belügyminiszterek levelének akár pozitív hatása is lehet az országra. #b#[interjú]#/b#


Brice Hortefeux és Thomas de Maiziere francia illetve német belügyminiszterek Cecilia Malmstromnek, az Európai Bizottság belügyi biztosának intézett levelükben azt kérik, halasszák Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozását.

Az RFI România által idézett levélben a két magas rangú hivatalnok arra hívja fel a figyelmet, hogy nem teljesül a schengeni csatlakozás minden feltétele. A belügyminiszterek a biztonsággal, igazságszolgáltatással, korrupcióval és szervezett bűnözéssel kapcsolatos hiányokat említik, mely hiányosságok szerintük veszélyeztethetik az EU belbiztonságát.

Korodi Attila, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke reagál a levélre.


Mekkora súlya van a két belügyminiszter által írt levélnek? Franciaország és Németország hivatalos álláspontját ismerjük meg, vagy a két belügyminiszter véleményét?



Korodi Attila: – A levél jelen pillanatban a két állam kormányának a véleményét tükrözi, azzal együtt, hogy nincs kizárva, hogy a kormányok valamikor álláspontot fognak változtatni, és ki fogják jelenteni: a levél csupán a belügyminiszterek álláspontja. Belügyminiszterek maguktól ilyen levelet nem írnak meg.

A Svájc Schengen-csatlakozása ellen kampányoló UDC plakátja, mely a biztonság és a munkahelyek elvesztésével riogatA Svájc Schengen-csatlakozása ellen kampányoló UDC plakátja, mely a biztonság és a munkahelyek elvesztésével riogat


Sejthető valamiféle időzítés a levél mögött?

– Az Európai Bizottság hamarosan kiadja a schengeni csatlakozásról szóló jelentést, amely, úgy néz ki, a csatlakozás technikai szempontjából pozitív végkövetkeztetéssel zárul. A levél azért fontos, mert a technikai feltételek teljesítése mellett egy másik kérdést – a bizalom kérdését – is felveti.

Németország és Franciaország nem bízik abban, hogy Románia és Bulgária hatékonyan tud fellépni a korrupcióval, szervezett bűnözéssel, az igazságszolgáltatás reformjával kapcsolatban. A bizalmat visszaszerezni pedig nehéz, időigényes folyamat. Itt nagyon sok munka lesz, és a siker nem feltétlenül egy kormányon múlik, hanem egy egész rendszeren.


A levelet akár úgy is lehet értelmezni, hogy a két kormány magában a schengeni kritériumrendszerben sem bízik...

– A két ország azt gondolja, hogy a schengeni történet többről szól, mint határbiztonságról. Ugyanakkor a két belügyminiszter valószínűleg azért fogalmazza meg most az összes, Romániával és Bulgáriával kapcsolatos kifogást, mert ezután már Romániának nem lesz semmilyen megfelelési kényszere. Az euróövezeti csatlakozás ugyanis jelenleg nagyon messze van.


Franciaország régóta lebegteti, hogy Románia és Bulgária csatlakozását halasztani kéne, viszont most Németország is hasonló álláspontra helyezkedik. Ez mennyire meglepetés?

– Meglepetés, mert még Angela Merkel sem fogalmazott ennyire nyíltan a monitoring rendszer és a schengeni övezetbe való belépés összekapcsolásáról. Valami történhetett: nem kizárt, hogy ez a lépés Merkel új, bevándorlásról szóló politikai arculatával is összefügg.

Persze az is előfordulhat, hogy egyszerűen csak úgy érezték: ez az utolsó esély arra, hogy a két országgal szemben felgyűlt negatív érzéseket be tudják váltani valamilyen konkrét cselekedetre. Látni kell ugyanakkor azt is, hogy Romániában eddig minden hasonló intés korrekciókat hozott, tehát ebből az ország akár nyerhet is.


Ki lesz tűzve egy újabb dátum, vagy gyakorlatilag a végtelenbe tolódik a schengeni csatlakozás?

– Az álláspontok különböznek: a hollandok a csatlakozás időpontjának a kitolása mellett vannak, míg a francia álláspont az, hogy augusztusban kerül nyilvánosságra az igazságszolgáltatásról szóló monitoring-jelentés, és akkor lehetne ismét szavazni a csatlakozásról.

Azt gondolom, hogy az EU-ban senkinek nem érdeke ezeknek az ügyeknek az elhúzása. El kell mondani azt is, hogy a szép nyilatkozatok mögött gyakran kemény érdekek állnak, például a franciák számára nagyon fontos a francia-román stratégiai partnerség. Tehát vannak itt gazdasági szempontok is.


A korrupció meg a szervezett bűnözés elleni harcban 3-4 hónap alatt nem lehet eredményt elérni. A franciák és németek valóban ennyire naivak lennének, hogy azt hiszik, ez ennyi idő alatt megoldódik?

– Ők nem gondolják. Ezzel voltaképp azt üzenik, hogy hát mi ezt elmondtuk.


A jelen levél fényében lehet borítékolni a majdani szavazás végkifejletét?

– Még korai erről nyilatkozni. Azért gondolom ezt, mert a levelet miniszterek írták meg, és az a csatlakozás technikai részletei helyett igazságszolgáltatásról szól – olyan témáról, mely végső soron nem a belügyhöz tartozik. Ezért azt gondolom, a tárgyalások nyitottak.


Az ellenzék mennyire fogja kihasználni a kormánnyal szemben ezt a levelet?

– A levélnek mindenképpen hatása lesz. A Ridzi-szavazást tekintve egyébként tanulságos azt látni, hogy az ellenzék és a kormánypártok részéről is akadtak olyanok, akik “megtámogatták” az ügyét. Az érződik, hogy ilyen témákban az ellenzék és a kormánypártok nem válnak szét élesen. De nem vitás, ebből az ellenzék politikai tőkét próbál majd kovácsolni.


Akár felborulhat a parlamenti, meglehetősen törékeny egyensúly?

– Nem, ez a téma csak tévécsatározások szintjén lesz jelen.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS