2020. február 28. péntekElemér
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Jogfosztottan, lakás nélkül

Kertész Melinda Kertész Melinda 2010. december 30. 10:21, utolsó frissítés: 10:21

A kolozsvári szemétdomb közelében épült szükséglakásokba költöztette a Cantonului utcai kolónia lakóit a polgármesteri hivatal. Ők a szerencsésebbek. 30 család tető nélkül maradt karácsonyra.


December 24-e, péntek, Kolozsvár. Karácsonyi fények, girlandok és fénycsengettyűk hálójából igyekszünk kifelé a városból. Az előttünk haladó karácsonyfát szállító kocsi elvesz a szemünk elől – most már szabadon letérhetünk a Mărăști negyedi híd alá. Innentől elfogynak a karácsonyt idéző fények, őszies szürkeség borul a tájra. Erről a terelőútról lehet megközelíteni a Patarét utcai szükséglakásokat, amelyeket a polgármesteri hivatal még ebben az évben építtetett szegény sorsú családok számára.

A város peremén legalább három, a társadalom által elfelejtett közösség tengeti életét. A közvélemény romáknak nevezi őket, holott nem mindenki roma:


etnicizálódik a nyomor.

Az egyik kolónia múlt hétig a Coastei utcában lakott. Egyesek a polgármesteri hivataltól bérelték lakásaikat, mások törvénytelenül felépített barakkokban húzták meg magukat. Egy másik kolónia, a legnépesebb – nem hivatalos statisztikák 2000 főről beszélnek – a Cantonului utcában álló barakkrengetegben, és megint másik a Patarét utcában valóságos szeméttenger közepette, mélyszegénységben él. A Patarét utca végén, a szükséglakásoktól körülbelül 400 méterre bűzölög a városi szemétdomb, öt percenként megrakott szemeteskocsik hajtanak feléje.






A polgármesteri hivatal március végén kezdte el tervezni a szükséglakások felépítését a Cantonului és a Coastei utca lakosai számára. Novemberben, még mielőtt a lakások elkészültek volna, megérdeklődtük, milyen kritériumoknak kell eleget tenniük az érdeklődőknek ahhoz, hogy egy ilyen lakást megpályázhassanak. Akkor a polgármesteri hivatal szóvivője azt közölte velünk, hogy a lakásokat a Cantonului és a Coastei utcákból bárki megpályázhatja, azonban a feltételeket összegző lista egyelőre még nincs kész. Arról is biztosított, hogy a pályázási feltételeket nyilvánosságra hozzák, és erről közleményben a sajtót is értesítik.

Az információ azonban a sajtóhoz már nem érkezett meg: két héttel ezelőtt, december 15-én a Coastei utcaiak egy felszólítást találtak lakásuk ajtaján: igényeljék a szükséglakásokat, mert


két nap múlva költözniük kell.


A felszólításon ugyanakkor hajléktalanokként tüntették fel a polgármesteri hivatal lakásaiban élőket.

A Patarét utcában nem karácsonyra készültek: a házfalak mellett az apró, szobányi lakásokból kiszorult tárgyak sorakoznak, az emberek bútorokat cipelnek, csákányoznak, az életterüket próbálják berendezni. Odébb valaki tűzifát hasogat. Az egymással párhuzamos két típusházsor közötti sártengerben rollerező gyerekek csivitelnek, úgy tűnik, őket különösebben nem zavarják a körülmények.


“December 17-én, este hét órakor már egyetlen lakás sem állt a lábán a Coastei utcában, az utolsó barakkot is földig rombolták”- mondja Sebesi Tibisor. Elmeséli, péntek hajnalban érkezett a buldózer, a lakók összes ingóságát


néhány teherkocsira pakolták,

és a Patarét utcai szükséglakásokba költöztették. “Nehéz innen a várost megközelíteni. A vasúti síneken túl, több mint két kilométerre van a legközelebbi buszmegálló. Három váltásban dolgozom, csomagoló vagyok a csempegyárban. Gyakran kell végiggyalogolnom a vaksötétben, itt nincs közvilágítás. Rengeteg az agresszív kóbor kutya. Szeretnénk egy buszjáratot” – mondja.

Maria, egy 12 év körüli kislány arról beszél, hogy 13 fős családja alig fér meg a kis szobában, amit kiutaltak nekik. “Van két ágyunk, mindkét ágyban négyen-öten alszunk. A szüleink a földre szorulnak. Szerencsére most vakáción vagyunk. Nem tudom, mi lesz, ha megkezdődik az iskola, és nem lesz busz, mert félek végigmenni az utcán. Támadnak a kutyák” - aggódik.

Egy lakás belsejébe invitálnak. A négy lakrész közös fürdőszobájában egy nő mosogat. “Azt mondták a hivataltól, hogy tisztességes körülményeket biztosítanak nekünk. Ezek körülmények? A vécékagyló mellett kell mosogatnunk, hideg vízben – panaszkodik. Tusolót is szereltek a fürdőbe – mutat a sarokba a nő. De mindhiába. Meleg víz nincs. Esetleg nyáron tudjuk majd használni, amikor a kánikulában jól esik a hideg zuhany” - véli.


Odébb, egy lakás előtt veranda épül. Romeo Greta magyarázza: muszáj toldani, mert a legkisebb eső is elárasztja a lakást. Még mindig jobban járt, mint Szabó Sándor: ők törvénytelenül laktak a Coastei utcában, így a szükséglakások felett emelkedő domboldalon kaptak egy húsz négyzetméteres területet, ide igyekeznek felhúzni egy szobácskát, lehetőleg még a hó lehullta előtt.


Nemcsak a háromfős Szabó család maradt tél derekán fedél nélkül. További harminc család jutott hasonló sorsra. “A Coastei utcában levő lakásom nem volt sokkal nagyobb, mint amilyen ez lesz – teszi le egy pillanatra a csákányt a férfi. 30 négyzetméteren éltünk. Megrendelt bútort vásároltam, jól nézett ki a lakásunk. Az egyik tévé lefilmezte, és a filmnek azt a címet adta, hogy Palota a putrik között. Csúfot űzött belőlem – panaszolja. Az a legnagyobb baj, folytatja, hogy a polgármesteri hivatal néhány deszkát rendelt ki nekünk, egyéb építőanyagot nem adott. Így nem lehet lakást építeni”.


Egy papírt mutat. A terület, amelyen lakáshelyet kapott, fel van parcellázva. A harminc, fedél nélkül maradt család ide építheti lakását. Míg elkészülnek, rokonoknál, barátoknál laknak. Az építkezés idejére gyerekeiket nem vitték el a szociális gondozók, amint azt a polgármesteri hivatal tervezte. Greta Ernest bekapcsolódik a beszélgetésbe. Körülbelül


húsz gyerek vált hajléktalanná

a szüleikkel együtt – mondja. Egybecsengő véleményük szerint a polgármesteri hivatal durva visszaélést követett el, így be kellene perelni. Azonban nem tudják, hogy fogjanak hozzá. Gocan Crina lemondóan int: “Úgysem tudunk változtatni a helyzetünkön. Perköltségre nincs pénzünk, ha lenne, akkor nem laknánk itt”.

Ráadásul a szükséglakásokban élők úgy gondolják, sem a civil szervezetektől, sem a roma párttól nem várhatnak segítséget, mert szerintük ezek a szervezetek is saját érdekeiket lesik.

Ilie Dincă, az Országos Romaügynökség államtitkár rangú elnöke, a Roma Párt főtitkára már tárgyalt az átköltöztetettekkel. Ígéretet tett, megpróbál közbenjárni érdekükben. „Az az érzésem, hogy ezek az emberek nem akarnak magukon segíteni. Megkértem őket, gyűjtsék össze személyazonossági igazolványuk fénymásolatát, mert ezeket mellékelném ahhoz a jelentéshez, amelyet a parlament emberjogi bizottságához fogok benyújtani” – mondta el megkeresésünkre. Hozzátette, egyelőre


nem tervezi azt, hogy pert indít

a polgármesteri hivatal ellen: ezt amúgy sem tehetné meg az elköltöztetettek felkérésének hiányában. „A legnagyobb hiba, amit elkövettek, hogy engedtek a megfélemlítésnek, és kiköltöztek a lakásokból. Ezt nem kellett volna megtenniük, hiszen a polgármesteri hivatalnak nincs törvényes alapja télen embereket kilakoltatni” – sommázott.

A polgármesteri hivatal tette a nemzetközi fórumok figyelmét sem kerülte el. Az Amnesty International december 16-án állást foglalt a kérdésben. A dokumentumban aggodalmukat fejezik ki azzal kapcsolatosan, hogy családok tucatjai kerülhetnek utcára a hatóságok önkényes rendelkezése miatt. Arra buzdítanak, hogy december vége előtt minél több e-mailt küldjenek az ügy iránt érdeklődők a polgármesternek.

A filmes riportot Szakáts István készítette

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS