RMDSZ kongresszus, tabuk nélkül
K. A. 2003. február 04. 11:53, utolsó frissítés: 11:53Nagy meglepetések nélküli, többnyire hidegvérű, profin megszervezett, de #b#tudatalatti#/b# elszólásoktól nem mentes: ilyen volt a hetedik RMDSZ kongresszus.
Tiszteletbeli ping-pong
Néhány percnyi távolságra a kongresszustól, a Láncos templomban Tőkés László püspök, – mostanra ex-tiszteletbeli RMDSZ-elnök – párhuzamos rendezvényt tartott, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlését. A hol itt, hol meg ott részvevők közé számított Németh Zsolt fideszes politikus, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is, aki tiszteletbeli státusának köszönhetően a zsinat tagjaként szólalhatott fel.
De megjelentek a konzervatív RMDSZ-platformok tagjai is, akik hol a kongresszuson, hol Tőkés László rendezvényén mutatkoztak. A nagy érdeklődésre való tekintettel a Láncos templom padjai mellett pótüléseket elhelyeztek. Ez az egyesek szerint ellen-, mások szerint kiegészítő rendezvény alapvetően egy inspirált PR-trükk volt a kongresszus politikai kontextusának érzékeltetésére, de ennél nem sokkal több.
Természetesen a felszólalók kölcsönösen utalgattak a párhuzamos rendezvényre, Katona Ádám (Erdélyi Magyar Kezdeményezés) némileg összezavarva az ülésvezetést, meglepő tigrisugrással vetette magát a kongresszus mikrofonjához, ahonnan egy rövid, de annál ironikusabb speechben tolmácsolta a Láncos templomban ülők ‘üdvözletét’, akiket ‘jó arcoknak’ nevezett nyilván arra utalva, hogy a kongresszusiak nem jó arcúak.
Verestóy Attilának egészen pontos értesülései lehettek azzal kapcsolatban, mi is zajlik a Láncos templomban, mert szó szerint idézett Toró T. Tibor (Reform Tömörülés) nem sokkal korábban elhangzott beszédéből, amely viszont a maga nemében stiláris remekmű volt ahhoz a viking stílusú szöveghez képest, amelyet a szenátor magyarázatként improvizált.
Pár apróbb incidens adódott még, de ezek nem tudták kizökkenteni a kongresszust alapvető hidegvéréből. Tokay, Borbély, Takács és Kelemen, majd később Frunda relatíve higgadtan érveltek a tiszteletbeli elnöki státus felfüggesztése mellett. Markó viszont egészen bölcs Náthánként nyilatkozott: a szenvedélyes rebellisként elhíresült Szőke Domokos csíkszeredai küldött kérdésére vasárnap azt válaszolta: nem, nem tartozom azok közé, akik pezsgővel ünnepeltek, nem látom az okát, miért kellett volna pezsgővel ünnepelnem, ami tegnap történt, az nem örvendetes.
Majd később, a déli sajtótájékoztatón, az azzal kapcsolatos újságírói kérdésre, hogy amennyiben Tőkés ezentúl sem tartja be a pártfegyelmet, javasolja-e az RMDSZ-ből való kizárását, azt nyilatkozta: „Soha nem javasolnám egy személyiség RMDSZ-ből való kizárását. A tiszteletbeli elnöki státussal egy tisztség szűnt meg. Mindenkinek helye van közöttünk.”
Program- és alapszabályzat-vita
Frunda a tőle megszokott innovatív magyarsággal vezette az üléseket, kegyetlenül megvonva a szót azoktól, akiknek lejárt a felszólalási ideje, de nem fosztotta meg a kongresszust attól az élvezettől, hogy – igaz, szintén a kongresszus idejében – az ülésvezető Frunda György válogatott poénjain szórakozzon, nevelődjön, művelődjön. Eckstein-Kovács Péter (Szabadelvű Kör) a nők ügyét támogató felszólalása kapcsán például olyan hímsovén közbeszólást engedett meg magának, amely valószínűleg mélységesen elgondolkodtatta volna a brüsszeli eurokratákat.
A kongresszus végül is elfogadta azt a máris kompromisszumos javaslatot, mely szerint a szövetség választott testületeibe (kongresszus, SZKT, TKT) kötelező módon nőket is kell jelölni, ami ugye nem valami nagy eredmény – Pataki Júlia javaslata a 15%-os pozitív diszkrimináció elvének bevezetése volt, ezt támogatta Eckstein is. Megjegyzendő: sajnos a küldöttnők elsősorban a család és szociális politika területén vállaltak fel hozzászólásokat, vagyis a klasszikus nőszerepnek megfelelő kérdésekben nyilatkoztak.
A legitimitás kérdése
A küldöttek nagy számban voltak jelen a kongresszuson, a kongresszus legitimitásának kérdése tehát magától eldőlt. Hozzá kell tenni: arra a kérdésre, hogy az integratív egység vagy a szétmorzsolódás kongresszusa-e a hetedik, erre választ adni még nem lehetséges, mert az RMDSZ belső ellenzéke, amely jelen is volt – a folyósokon legalábbis --, még nem hozta meg az erre vonatkozó visszavonhatatlan döntéseket.
Annyi egészen bizonyos, Toró már nem zárkózik el egy új mozgalom, illetve párt alapításának gondolatától. Kérdés marad az is, hogy az a tény, hogy a területi elnökök egyeztető tanácsa mellett létrejön a platformok konzultatív tanácsa, hozzá tud-e járulni az RMDSZ belső demokratizálásához, a felszültségek kezeléséhez, levezetéséhez.
Az RMDSZ elnöke Béla, Markó Béla
Senkit nem lepett meg, hogy kényelmes többséggel Markó Bélát újraválasztották. Hogy ez visszatérő motívumává vált a romániai magyar létnek, abban alig vitathatóan azok is felelősek – és ezt nem egyszer maga Markó is elmondta – akik nem építettek fel, illetve nem állítottak kompetitív ellenjelölteket. Markónak újra ki fog kelleni találnia magát, ami nem lesz könnyű, de nem is lesz képtelenség két kormány támogatásának biztos tudatával.
Három pitoreszk momentum Markó megválasztása körül: a szavazatszámlálóknak némi fejfájást okozott, hogy valaki az urnába egy olyan cédulát dobott be, amelyen át volt húzva Markó neve, és az ismeretlen szerző melléírta Medgyessy Péterét. Amúgy papírforma szerint két lehetséges opció volt: bedobni a szavazócetlit változtatás nélkül, vagy áthúzni Markó nevét, és aztán bedobni.
Csakhogy a helyszínen hirtelen „szavazófülkévé” kinevezetett beugróban, ahova sokan, minthogy nem akarták a nevet áthúzni, be sem mentek, nem volt semmilyen olyan bútordarab, amire a könnyen szétfoszló papirost rátéve valóban át lehetett volna húzni Markó Béla nevét. Akik a tenyerükben vagy a spriccelt falon próbálták meg, tévedhetetlenül elszakították a szavazócédulát. Mindezek után Markó Béla újraválasztását Frunda – aki általában sem állt a helyzet magaslatán – így jelentette be: gratulálok Markó Bélához.
Belső választások
Lényeges még, hogy a kongresszus döntése szerint május 31-ig belső választásokat kell tartani – az RT szerint a belső választások neve új, tartalma ócska. Eddig az elképzelés az volt, hogy a Szövetségi Képviselők tanácsának összetételét belső választással határozzák meg, ha ezek a választások nem voltak megtartva. Ezután a parlamenti képviselők, szenátorok, területi elnökök alanyi jogon tagjai az SZKT-nak, és mivel a MIÉRT-es fiatalok esetében a küldöttek elfogadták a pozitív diszkriminációs 15%-ot, így ebben az arányt ők delegálnak ifjú SZKT-tagokat. Marad 72 hely, amelyről kedvük szerint közvetett vagy közvetlen belső választásokkal döntenek a területi szervezetek.
Modernizálás, informatizálás
Markó Béla prezentálta programját, amely egyféle emelkedett elkötelezettség a romániai magyar társadalom modernizálása mellett. Tény, hogy az RMDSZ gazdasági programját egy az egyben lecserélték – nagyrészt az elvándorlás mértékének tudatosodása következtében. Nem kapott viszont helyet sem a programban, sem az alapszabályzatban a gazdasági-politikai összeférhetetlenség tematikája. Úgy tűnik, az összeférhetetlenség felelősségének tudatosítása a sajtó feladata lesz.
Még akkor is, ha nagyon röviden, az általános kifejezések szintjén, tulajdonképpen mentesen minden szakmai zsargontól, de az új programban helyet kapott egy nagyon lényeges, a romániai magyarság informatizálására vonatkozó alfejezet is. Hogy ez a fejezet van-e olyan erős, hogy kiprovokálja egy informatizálási alelnöki státus létrehozását, és egy részletes informatizálási stratégiát, szintén a jövő titka.
Szerény jele lehet annak, hogy az apparátus belátta az informatizálási kérdéskör fontosságát, hogy a kongresszussal egyidőben indult az RMDSZ új honlapja is. Kérdésünkre Nagy Zsolt, a területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök arról számolt be, hogy a jelenleg feltöltés alatt álló honlap az eddigihez képest több interaktivitást jelent majd, nem kizárt egy fórum működtetése sem. A kereshető, adatbázisszerű honlapot egy kis szerkesztőség fejleszti, ami feltehetően a szövetség intenzívebb ‘digitális jelenlétét’ hivatott biztosítani.
Sajtó versus hatalom
A kongresszus szervezői európai paraméterek mellett segítették a sajtót munkájában, például biztosították a technikai feltételeket a Transindex tudósítóinak ahhoz, hogy folyamatosan beszámolhassunk az eseményekről. A sajtó érdeklődése – részben a két miniszterelnök jelenléte, részben pedig a tiszteletbeli elnöki státus körüli izgalmak miatt – nem volt csekély.
A felfokozottság egy idétlen, ám tünetértékű incidenst is szült. Szepessy László, az elnöki hivatal igazgatója keresetlen szavakkal, több tanú jelenlétében, teremtette le Maksay Ágnest, a kolozsvári VideoPontes stúdió vezetőjét, a Duna Tv és az MTV tudósítóját, amiért számára nem tetsző módon tudósított a kongresszusról. Szepessy értelmezésében a jóval kevésbé fontos Láncos templombeli eseményeket Maksay előnyösebb fényben tüntette fel, mint az RMDSZ kongresszust magát.
A történtek után újságírók egy csoportja tiltakozó aláírásgyűjtést kezdeményezett, amiről később letettek Az ok: miután pár cinikus próbálkozás után, a köré tömörült újságírók nyomására Szepessy arra a következtetésre jutott, hogy amit Maksaynak mondott magánemberként mondta, és bocsánatot fog kérni, kollegáink alábbhagyták.
Kérdésünkre Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke elmondta, hogy az incidens, és általában az újságíróknak való beszólás gyakorlata megtárgyalásra kerül a soron következő szövetségi elnökkel való találkozón. A sajtótájékoztatón egyébként Markó így kommentálta az eseményeket: javaslom, hogy a sajtóval maradjunk továbbra is indulati viszonyban, ne hűvösben.
Interaktív viszonyra van szükség, nem pedig hűvös különállásra. Engedjük meg egymásnak a kölcsönös szemrehányásokat is – természetesen ezt elsősorban a sajtónak kell megtennie a politika felé, és kevésbé fordítva, mert ez valóban értelmezhető, félreérthető. A sajtóban a hiteles tájékoztatás mellett a kritikát is elvárjuk, és elvárjuk az egyetértést is, ha valamit jól tettünk.