2019. december 6. péntekMiklós
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Szatmárnémeti polgármestere válaszol a Transindex-olvasók kérdéseire

2011. február 11. 09:55, utolsó frissítés: 17:34

Két héttel ezelőtt Ilyés Gyula beszámolt a városfejlesztési tervekről. Most az azóta beérkezett kérdéseket válaszolja meg.


Idén a negyedek szépülnek Szatmárnémetiben, de egy élményfürdő és egy bevásárlóközpont megépítése is elkezdődik - derült ki január végén, az Ilyés Gyula polgármesterrel folytatott beszélgetésünkön. A polgármester most visszatér a témára, hogy megválaszolja az azóta beérkezett kérdéseket.

T. Szabó Csaba

Tisztelt Polgármester Úr!

- Melyik főiskola felújításáról van szó?
- Mi lesz a Pannónia szálló sorsa, van-e valamilyen tervük?


- Van -e a városimázsról szóló tervezetük? Hogyan látja Szatmárnémeti helyzetét az erdélyi városok kulturális és identitásbeli "térképén"? Sepsiszentgyörgy fesztivállal tudott kiemelkedni, Gyulafehérvárnak van vára, Csíkszeredának kreatív múzeumigazgatója. Miben látja Szatmár turisztikai jövőjét, amely a város életét is megváltoztathatná?


Ilyés Gyula: A bemutatóban felsorolt beruházások, mint ahogy az kiolvasható a bevezetőben is, a 2011-es esztendő költségvetésébe belefoglalt tervek és munkálatok, tehát finanszírozásuk biztosított és kivitelezhetőek. Nem hiszem, hogy ha bármit is tervezünk a városban, azt azonnal össze kellene kapcsolni választási kampányokkal. Annak, hogy 2011-ben végre beindulhat több európai uniós pályázat, két olyan esztendő után, amelyekben szinte minden magánberuházás leállt és a közberuházásokra sem volt elég pénz a gazdasági krízis miatt, annak én csak örülni tudok, függetlenül attól, hogy mikor és kinek lesz választási kampánya.

Szándékosan nem említettem néhány nagyon fontos, de nem általunk bonyolított programot, amelyek elkezdése valószínű, de nem biztos az időbeni behatárolása: a régió víz- és csatorna rendszerének 110 millió eurós kibővítési és modernizálási terve, amelyből kb. 20 millió euró Szatmárnémetit érinti, s amelynek a finanszírozási szerződését a napokban kell aláírják Brüsszelben, a Területfejlesztési Minisztérium 145 ANL-lakásának megépítését, amelyet tavaly már kitendereztek, de a szerződés aláírását elhalasztották pénzhiányra hivatkozva, a Lázári és Daróc előtti terelőút megépítését a teherforgalom kivezetésére, amelyet ugyancsak a Területfejlesztési Minisztériumnál hagynak jóvá.

A „semmittevésünk” igazolásához még hozzátenném az utóbbi három-négy esztendő körülbelül megduplázódott adminisztratív tevékenységét, egy ugyanakkora, de évről évre rosszabbul fizetett személyzettel és kb. kétszer annyi új törvényel és rendelkezéssel.

Ami az első kérdést illeti, a Ioan Slavici Kollégium épületének három szárnyáról van szó. Az épület a Római Katolikus egyházé, amelyet a restituciós törvények alapján kapott vissza, most pedig a város egy hosszútávú szerződés alapján bérli az iskola működtetésére.

A Pannónia épülete magántulajdonban van, a volt OJT, majd a jelenlegi Dacia S.A. privatizálásával szerezték meg a vállalat tulajdonosai. Az épület 2008-ban megtervezett felújítási munkálatai sajnos meghaladják a beruházók jelenlegi lehetőségeit, és ugyanezen okokból az épület eladása sem hoz megoldást. Jelen pillanatban az önkormányzat nem tudja kényszeríteni a pénzzel nem rendelkező beruházókat a munkálatok befejezésére.

Szatmárnémetiben az utóbbi években nagyon sokat tettünk azért, hogy a kulturális életünket meghatározó két fő intézmény, a filharmónia és a színház mindkét tagozata jó körülmények között működhessen. Figyelembe véve, hogy semmilyen központi támogatást nem kapnak, ez az erőfeszítés, hasonló méretű városok, vagy megyék összehasonlításában, akár Európa-szerte is, nagy anyagi megterhelést jelent. Ugyanakkor nagyon kiszélesítettük főleg a nyári időszakban szervezett kulturális rendezvényeinket, a „Szatmári Kulturális Napok” égisze alatt: színházi fesztivál, dzsessz és rock fesztiválok, komolyzene fesztivál, neves előadók, esetenként világsztárok koncertjei, ezeken belül sok neves magyar művész vagy együttes fellépésével. Állíthatjuk, hogy Szatmárnémetiben erdélyi összehasonlításban az egyik legaktívabb kulturális élet zajlik, még akkor is, ha történelmi örörkségünk e téren nem hasonlítható össze Kolozsvárral, vagy akár Nagyváraddal vagy Marosvásárhellyel sem.

Ezek az események hozzájárulhatnak egy hangulatos, kellemes környezet megteremtéséhez a turisták számára, azonban ez messze nem elegendő ahhoz, hogy fellendítse a turizmust.

Azt, hogy a turisták Szatmárnémetibe jöjjenek több napra, igénybe vegyék a szálláshelyeket, éttermeket, látogassák a környék nevezetességeit, csak valamilyen természeti adottságok jó kihasználásával lehet elérni, ez városunkban csak a termálvíz lehet. Ez irányba kezdődtek el biztos, komoly, a jövőt meghatározó beruházások városunkban.


D.R.

Tisztelt polgármester úr,

Hasonlóképpen örülök a tervezett beruházásoknak, reméljük, néhány új munkahelyet teremteni fog, mert jelenleg siralmas a helyzet, főként diplomások nem tudnak elhelyezkedni a megyében, kénytelenek elvándorolni.
Sajnálattal látom, hogy megyénk is, az országra jellemzően, nagyon de nagyon kevés EU-s projekt tervvel rendelkezik. Szomorú dolog, hogy szegény országunk nem próbálja meg lehívni az EU-s forrásokat, minden lehetséges módon, mivel más forrásból nem sok lehetőség adódik. Kérem önöket, próbálják meg ezeket a fejlesztési alapokat minél inkább lehívni, úgy infrastrukturális, mint egyéb beruházásokra.
Egy másik kérdésem az lenne, hogy a városhoz közeli települések fejlesztésére mennyiben lehet számítani? Falvaink egyre siralmasabb állapotban vannak, nincs víz, gáz, szennyvíz elvezetés, ami pedig ilyen belvizes területeken a legfontosabb lenne. Nem hiszem el, hogy ilyen beruházásokra nem lehetne EU-s alapokat lehívni. Sajnos az a probléma, hogy nincsenek szakemberek, akik ezzel érdemben foglalkozni tudnának. (Az okokat nem részletezném, mert mindenki tisztában van vele, melyek ezek.)


Szatmár megye és Szatmárnémeti városa is kihasznált minden olyan finanszírozási „tengelyt”, amely az önkormányzatok rendelkezésére állt, és ebben nem vagyunk jobbak vagy rosszabbak más megyéknél vagy városoknál. Az más kérdés, hogy ezeket a finanszírozásokat egy, két, esetenként három év késéssel írták ki a minisztériumok, az elbírálásuk is sokat késet, illetve nagyon lassan halad a jelen pillanatban is, ezért csak az idén, leginkább a jövő két esztendőben lesz látható haszna ezeknek. De nem az önkormányzatok hibája miatt, akik messze túlteljesítettek minden nekik szánt tengelyen a leadott tervek számát tekintve.

Ami a munkaerőt illeti, a gazdasági beruházásokhoz nem csak beruházók és megfelelő infrastrukturális környezet kell, hanem megfelelő munkaerő is. Volt olyan beruházó 2007-ben, aki nagyon jó feltételeket talált az ipari parkban, de két hónapnyi keresés után rájött, hogy nem talál elegendő szakképzett alkalmazottat, (az akkori 3,5-4 %-os munkanélküliség csak válogatósabbá tette a munkavállalókat) és nem telepedett le Szatmárnémetiben.

A városhoz közeli, de a többi település infrastruktúra fejlesztésére is, mint azt már említettem, a napokban fognak aláírni egy 110 millió eurós finanszírozási programot Brüsszelben, amit a mi szakembereink dolgoztak ki, már két éve.

A városhoz közeli településeken érezhető egy fellendülés és egy esély a jövőre nézve, amit az ott működő, a városi nagyobb számú munkaerőre és a jobb infrastruktúrára alapozva oda települő vállalatok, valamint a nagyobb építkezési kedv teremtenek meg (lásd Vetést, Szatmárudvarit vagy Pusztadarócot), de sajnos ez nem jellemző az egész megyére. Okai mélyrehatóbb elemzést igényelnek, mint a jelenlegi válaszadási lehetőség.


SB

Hú, a bekamerázás nagyon jó. Legalábbis valakinek, aki kamerákat árul/szerel. Más haszna úgysincs. Először azt hittem, valami forgalomfigyelő/optimalizáló rendszerről van szó, de látom, hogy közbiztonság javító "security theatre" az egész.

A bekamerázás egy modern és nagyon szükségszerű, hatékony eszköze a közbiztonságnak, amelyet nem Szatmárnémetiben találtak ki, hanem a világ nagyon sok városában alkalmazzák már. Csak rendőrségi személyzettel nem lehet állandóan, a nap minden órájában, minden utcasarkon ott lenni. Nem véletlen, hogy ezt a fajta beruházást az európai uniós finanszírozású „szociális” projektek kategóriájában is elfogadták, és meg lehetett pályázni.


Boer Ádám

Tisztelt polgármester úr,

indul-e 2012-ben egy újabb polgármesteri mandátum megszerzése érdekében? S ha igen, mit szeretne másként csinálni, mint az első két mandátumban?


Erre a kérdésre ma még korai válaszolni, több okból is.

Arra, hogy mit szeretnék másképp csinálni, csak akkor lehetne érdemben válaszolni, ha megtervezhető lenne a jövőbeni tevékenység az önkormányzat élén. Ehhez pedig elsősorban, a pénzügyi helyzeten túl, stabil és kiszámítható jogi környezet kellene, ami ma teljesen elképzelhetetlen, amikor csak december és január hónapokban, mind a költségvetés összeállításában, mind a személyzeti kérdésekben, mind a prefektúra és az alárendelt intézményei beleszólási lehetőségeinek meghatározásában a kormány többször is teljesen felforgatta az önkormányzatok tevékenységét és működését.


M.I.

Tisztelt polgármester úr,

Még hogy Schengen? A városba nem lehet bejutni, olyan rosszak az utak (Batiz felől). A 16-osban a tavaly felújított utak elkezdtek tönkremenni.
Ugyanilyen minőségű munkával folytatjuk idén is?
Mit szeretne másként csinálni idén az utakkal kapcsolatban?


A városba bevezető utak nagy erőfeszítések árán lettek kiszélesítve és felújítva : 1996-1998-ban a Batízi út, 2001-2002-ben a Zilah-Kolozsvár út, 2003-ban a Petei út, 2008-ban az Udvari út, 2009-2010-ben a Pálfalvai út.

Az idén elkészítjük a terveket, és lehetőségek szerint meg is kezdjük a Károlyi út felújítását a Decebal hídtól egészen a város széléig. Ezek az utak mind szélesek, modernek, kivilágítottak, esztétikailag is szépek, büszkék is vagyunk rájuk.

Az 1200 méteres Batízi út egyik szakaszán, mintegy 200 méteren, besüllyedt a csatornázás, ezért a nagy betonlapokból kirakott alap behorpadt. Április – május folyamán ezt teljes egészében kijavítjuk, a csatornázással együtt.

A 12 utca, amelyen az aszfalt tönkrement, újra lesz aszfaltozva április-május hónapokban, a kivitelezők költségén. Jelenleg részletes információkat gyűjtünk az összes, a környéken elvégzett aszfaltozási munkálatról, hogy követni tudjuk az alapanyagok szállítóit, az anyagminőséget, azok felhasználását, függetlenül és párhuzamosan a kivitelezőkkel.


Erdei János, New York

Tisztelt polgármester úr,

Ön szinte az egyetlen egész Erdély-szerte, akit, ha jól tudom, már kétszer választottak újra. Nagyszerű munkát végzett,azonban amikor hazalátogattam két évvel ezelőtt, szomorúan tapasztaltam,hogy a kétnyelvűség egyáltalán nem működik. Mi az önök terve a Pannónia szállóval, amit sürgősen rendbe kell hozni, és két neve kéne legyen, a román mellett maradjon meg nekünk magyaroknak mint Pannónia.
Örömmel olvasom, hogy élményfürdő létesül, remélhetőleg pótolja az igen népszerű közfürdőt, amit sajnos teljesen elhanyagoltak. Viszont hál' Istennek renoválták a Kossuth kertben azt a gyönyörű épületet, mi lesz a rendeltetése?


Ami a polgármesteri hivatal és az önkormányzat intézményeinek „kétnyelvűségét” illeti, 2004-2005 óta kétnyelvű feliratok vannak minden hivatalos helyen és minden alárendelt intézménynél, a lakossági ügyintézés két, sőt három (német) nyelven is működik, írásban és szóban is, a hivatalos honlapunk is kétnyelvű, közleményeinket is kötelezően két nyelven tesszük közzé, promóciós anyagaink is legalább kétnyelvűek, stb. Nem a városházán múlik, hogy más intézmények, például a prefektúra, vagy a központi alárendeltségű intézmények hogyan alkalmazzák az előírásokat.

A Pannónia szálló, mint azt említettem előző válaszomban is, magántulajdonban van, és egyelőre a tulajdonos is keresi a kiutat a gazdasági megszorításokból. Sajnos egy ilyen értékű épület felújítása és működtetése nem téríti meg a nagy beruházási költségeket, ezért nagyon nehéz megoldást találni felújítására.

A régi strandot („közfürdőt”) nem hanyagoltuk el, a régi tulajdonosok, akiktől a kommunista rendszer elvette a telkeiket, amikor kialakította ott a pihenőövezetet, 2001-től kezdődően egyszerűen visszaigényelték azokat, ezek után jogilag kezelhetetlenné vált a helyzet, és a régi strand megszűnt. Az idén már a legtöbb ilyen jellegű ügy elintéződött, és remélhető, hogy nyáron már megnyílnak az első medencék. Készül egy másik élményfürdő és kezelési központ, amely egy sokkal nagyobb méretű, modern turisztikai központ létrehozásáról szól.

A Kossuth kerti régi közfürdő épülete jelenleg egy környezetvédelmi oktató központnak és egy konferencia-központnak ad otthont, miután sikerült azt felújítani.


Jani

Kedves Polgármester Úr,

1. Amikor valaki kényes kérdést tesz fel (szalonképes hangnemben), akkor azt miért moderálják ki és hagyják válasz nélkül a város honlapján?
2. Nem tartja-e nevetségesnek, hogy a város peremvidékein nem lehet haszonállatokat tartani, míg kutyát, macskát amennyit csak tetszik?
Nem gondolja, hogy egyes embereknek a 2 disznó vagy 1 tehén jelenti a megélhetést?
Lehet vizionálni Nyugat-Európáról, de ha csak Ausztriába elmegy, akkor Ön is láthatja, hogy az infrastruktúra és a fejlettség nem az állattartás betiltásából következik. 3 szintes ház aljában tehén, földszinten étterem, feljebb turistaszállás.
3. Az utak állapota siralmas, az új utak pár hónap után lyukasak. Nem lehetne minőséget megkövetelni a kivitelezőktől?
4. A közmű cégek rendszeresen ripityára vagdossák az új utakat. Miért nem lehet őket úgy megbüntetni, hogy legközelebb a tisztességes munka legyen számukra az olcsóbb? Olyan improvizációkra gondolok, mint pl az út/járda stb. átvágása és utána kövekkel való feltöltése vagy az aszfalt visszahajigálása a gödörbe.
Ha az autó megsérül, a hivatal kifizeti a kárt? (ezek sok esetben nem kicsi hibák, és 50km/h esetén is veszélyesek).
5. A polgárőrök, akik amúgy is az utcán teljesítenek szolgálatot (lófrálnak), miért nem jegyezhetik fel az ilyen károkozásokat (közmű építéskor), vagy csak az idős embereket fenyegethetik néhány talicska még be nem hordott homok miatt?
Én úgy látom, hogy nagyon sokszor a munkák felibe-harmadába készülnek el, aztán úgy is maradnak.


Kényes kérdés nincs, csak szemtelen, támadó, személyeskedő kérdések, amelyeket nem is jelentetünk meg. A kérdésekre viszont sok esetben csak néhány nap múlva tudunk válaszolni, ami nem mindig érthető annak, aki a hivatal e nagyon gyors és közvetlen elérhetőségét használja ki.

A város egyes peremvidékein lehet haszonállatokat is tartani, de nem ott, ahol a városrendezési tervben, és a valóságban is már lakónegyedek vagy lakóparkok alakulnak ki. Az állattartás mint megélhetési forma sehol nem a városokban fejlődik ki, hanem falusi környezetben. Gondolom az ausztriai példa is a kis hegyi falvakban található és nem a városokban. Nézzünk szét más, hasonló méretű városokban, akár itthon, akár külföldön is.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS