2017. június 26. hétfőJános
20°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Gyakori kérdések a magyar állampolgárság igényléséről 2.

szerk 2011. március 01. 16:39, utolsó frissítés: 17:48

Mi a teendő, ha a felmenők magyar állampolgárságát igazoló iratok elkallódtak, vagy valami miatt megszerezhetetlenek? #b#Szűcs Zoltán#/b# kolozsvári konzul válaszol.


Január 3-ától lehet igényelni az egyszerűsített honosítási eljárás alapján a magyar állampolgárságot. Decemberben megjelent cikkünk kommentjeiben - Gyakori kérdések a magyar állampolgárság igényléséről - több olvasónk is újabb kérdéseket vetett fel. A legtöbben az iránt érdeklődtek, mit tehetnek, amennyiben a felmenők magyar állampolgárságát igazoló iratok elkallódtak, vagy valami miatt megszerezhetetlenek. Dr. Szűcs Zoltán kolozsvári konzult felkértük, válaszoljon az újabb kérdésekre.


Furcsa: „Ha pl. nagyapáink, dédapáink iratai elkallódtak, akkor mi már nem is vagyunk magyarok, vagy csak állampolgárság nem jár érte?”

bixad80: „50 éves múltam, apai ágon Bihar megyéből, anyai ágon Hunyadból származom, nagyszüleim elhaláloztak, papírok elkallódtak, magyar voltam, vagyok, magyar iskolába jártam, de a fentiek értelmében mindez nem számít”

bea: „Ezek szerint, ha pl. nagyapáink, dédapáink iratai elkallódtak, akkor mi már nem is vagyunk magyarok. Honnan keressük elő ezeket az iratokat, vagy hol adják ki, vagy mégis mivel igazoljam? Dédik itt voltak huszárok, katonák, itt éltek. Ezeket az iratokat hol keressük elő?”



– A magyar állampolgárság megszerzése magyar nyelvtudáshoz, valahai magyar vagy felmenő egykori magyar állampolgárságához, illetve a magyar származás valószínűsítéséhez kötött. E feltételek hiánya egyedi vizsgálatot érdemel, javasoljuk az egyedi ügyekben a konzulátus személyes felkeresését. Az eltűnt iratok feltalálásához valóban sok türelem és idő szükséges. A konzulátus elfogadja a felmenők igazolásához az egykori magyar okiratokat (pl. MÁV igazolvány, iskolakönyv, értesítők, hivatalos levelezés), valamint az egyházi anyakönyvből származó okiratokat, kivonatokat, lelkipásztori igazolásokat is.


Ha a felmenő halotti bizonyítványát a kérelmező nem tudja megszerezni, mi a teendő?

vili: „Ha apám, aki 1933-ban született és meghalt 88-ban, nem volt anyámmal házasságban, aztán újranősült, én hogy mondjam meg a volt feleségének, hogy adja kölcsön a halotti bizonyítványt, mert amúgy nem nagyon egyezünk.”


– Amennyiben a kérelmező anyai ágon igazolja a felmenők magyar állampolgárságát, nincs szükség az édesapa halotti anyakönyvi kivonatára és annak fordítására. Az apai ág választása esetén az elhunyt hozzátartozó elhalálozás kori lakhelye szerinti polgármesteri hivatalban vagy egyházi hivatalban kérhető hiteles másolat.


Amennyiben a kérelmező felmenőinek előkerülnek ugyan a születési és halotti bizonyítványai, ám nem a magyar állam által kibocsátott eredeti iratok, hanem amit utólag a román állam adott ki (pl. egy 1913-ban született személy születési bizonyítványa, 1957-ben kiállítva, a halálakor), az elégséges?

– Az ilyen okiratok adattartalma tapasztalataink szerint mindenkor elegendő, mert akire vonatkozik, annak megjeleníti a nevét, az anyakönyvi esemény helyszínét, időpontját, kiállítás idejét, helyét, kiállító hatóságot. Természetesen jogosított fordítótól származó magyar fordítás és fénymásolat ebben az esetben is szükséges, az eredeti okiratot pedig be kell mutatni. A felmenő és a kérelmező közötti logikus leszármazási lánc igazolása is szükséges, nem elegendő az egykori magyar állampolgár és a kérelmező irata, ha az egyenes ági rokonság foka nem egyértelmű a csatolt iratokból és a kérelemből. A kérelem „Kérelmemet az alábbiakra alapozom” rovatának pontos kitöltése segítség az ügyintézésben. A Születés és a Házasság hazai anyakönyvezése iratok pontos és kötelező kitöltése szintén hangsúlyos.


Azt írják, a magyar állampolgártól való leszármazás igazolására a plébánosi/lelkipásztori igazolás is alkalmas, ha az 1895 előttről szól. Ez mit jelent, miért pont 1895? Ezek szerint ha valaki nem tudja visszakövetni a származását 1895-ig, akkor kiesik ez az opció? És mi van, ha 1895 után költöztek az illető településre az ősei? Akkor ki kell nyomoznia, honnan jöttek, és onnan is igazolást kérnie?

– A magyar állampolgártól való származás igazolására vonatkozóan elfogadható az egyházi okirat, anyakönyvi kivonat, ha az állami kivonat nem, vagy csak indokolatlanul nagy ráfordítás útján beszerezhető. 1895 az állami anyakönyv bevezetésének ideje. Ekkortól kötelező az állami anyakönyvezése születésnek, halálnak, házasságnak.


Mit kell tartalmaznia formailag a szóban forgó lelkipásztori igazolásnak?

– Az egyházi igazolás melyik anyakönyvből tartalmaz kivonatot, mikori a bejegyzés, kire vonatkozik, kik a személy szülei, hol állították ki, milyen alkalomból, ki a kibocsátó személy, mi a beosztása, nem fénymásolt aláírás és eredeti pecsét.


Amennyiben a kérelmező nem vallásos, és elvi okokból nem az egyházi iratok alapján akarja kérni a magyar állampolgárságot, de korabeli iratok sem maradtak fenn a családban, milyen más lehetőségei vannak?

– A felmenők egykori magyar állampolgárságát hitelesen igazoló okiratokból tudunk kiindulni, ilyen bemutatása kötelező. Ez lehet a honosítandó kérelmező felmenőjére vagy a visszahonosítandó személyre magára vonatkozó 1921. július 26. előtti, vagy észak-erdélyiek tekintetében 1940. augusztus 30. és 1945. január 20. közötti magyar állami okirat. Észak-erdélyi születésűekről vélelmezzük, hogy 1921-1940 között itt éltek és 1940-45 között már voltak magyar állampolgárok. A felmenő és a kérelmező közötti kapcsolatot hitelesen igazoló dokumentumok közül az állami és egyházi anyakönyvek a legalkalmasabbak. Más is lehet alkalmas, de nem tipikus.


Aki magyar iskolai oktatásban részesült, van valami módja annak, hogy ez alapján igazolja magyarságát? Pl. ha gyerekotthonban nevelkedett, nem ismeri a szüleit vagy nem tudja felkeresni őket?

Edward: „Én pl. egyetemista vagyok, magyar oktatásban részesülök, amióta az eszem tudom... én mivel igazolom, hogy magyar vagyok?”


– A magyar állampolgársági jog származási elven ad lehetőséget a honosítás vagy visszahonosítás alapján megszerezhető magyar állampolgárságra, nem etnikai alapon. A törvényi feltételnek az felel meg, aki maga volt már magyar állampolgár vagy ilyen személy leszármazottja, beszéli a magyar nyelvet és büntetlen előéletű. Senkitől nem kér a hatóság saját tanulmányokra vonatkozó igazolásokat. Amennyiben állami intézmény vagy magyar állam által elismert magán vagy egyházi intézmény, akkor igazolhatja a felmenő magyar állampolgárságát, amennyiben az adattartalma olyan.


Mi a teendő, amennyiben a kérelmező külföldön tartózkodik, ahol amúgy van magyar konzulátus?

Kovács Gabriela: „Lányom Londonban dolgozik. Meg szeretném tudni, mit kell elküldenem neki, hogy majd azokat a londoni magyar konzulátuson leadja? Apostillal ellátott lefordított dokumentumokat, vagy pedig az eredetieket?”


– Minden külképviseleten azonosak a feltételek.


Amennyiben a kérelmező családja már a csíkszeredai konzulátuson leadta az iratcsomót, esetleg már meg is kapta a pozitív visszajelzést, ám a kérelmező máshol szeretné beadni az igénylését, van-e valamiféle egyszerűsített eljárás számára?

– A magyar közigazgatási ügyintézési rendszer ismeri a kereszthivatkozásokat. Ez esetben kérjük a felmenő igazolások, vagy a már máshol leadott vagy bemutatott okiratok fellelhetőségét pontosan meghatározni: kérelem iktatószáma, kérelmező neve, születési helye és ideje, kérelem leadásának helye és időpontja.







ItthonRSS