Édler: meggyőződésem, hogy nem az ebek elaltatása a megfelelő módszer
K. M. 2011. április 08. 18:51, utolsó frissítés: 2011. április 09. 16:28Noha Édler András három kóbor kutyát fogadott örökbe, megszavazta a kutyák elaltatását lehetővé tevő törvénytervezetet. Gesztusa okairól kérdeztük.
Hétfőn ismét tiltakozási akciót szerveznek a parlament épülete előtt az állatvédők. Ezen a napon, 14 és 17 óra között tárgyalja a parlament alsóháza a kutya-eutanáziát is lehetővé tevő törvénytervezetet, amely egyébként szabad kezet adna az önkormányzatoknak a gazdátlan ebek kérdésének belátásuk szerint történő kezelésére.
Amennyiben nem születik döntés a 912-es számú tervezet esetében, úgy az állatvédő szervezetek kedden is folytatják a tüntetést.
Mint ismeretes, április 5-én második alkalommal vitatta meg és szavazott a képviselőház Közigazgatási, területrendezési és környezetvédelmi bizottsága a parlamentből visszaküldött tervezet kérdésében. Az eredmény azonban ugyanaz lett: a bizottság tagjai ismét a kutyák elaltatását lehetővé tevő törvénytervezet mellett tették le voksukat. Furcsa módon a Szociál-Demokrata Párt néhány bizottsági tagja is támogatta az állatvédők által embertelennek és brutálisnak mondott tervezetet, a parlament plénumában azonban ellenezték ezt. Az RMDSZ részéről Édler András is igennel szavazott, noha információink szerint
állatbarátként ismerik
az általa képviselt Kovászna megyében. "Ha valaki állatvédő, akkor én az vagyok" - felelte Édler azt firtató kérdésünkre, hogy miért szavazta meg a törvénytervezetet.
Elmondta, a szenátusban elfogadott törvényt a képviselőház közigazgatási bizottságában a PDL végül úgy lebutította, hogy az eutanázián kívül szinte semmit nem tartalmazott. Hozzátette, a tervezetet szinte kizárólag az ő javaslatai alapján sikerült bővíteni, módosítani a bizottságban.
Egyik javaslata a befogott kutyák állatmenhelyen való tartási időtartamának 15 napról 30 napra való megnövelésére vonatkozott. Ez a hónapnyi idő a befogott kutyák rendbetételére szolgál, hogy ezzel is megkönnyítsék az örökbe adást. A periódus leteltével az önkormányzatok szabadon dönthetnek arról, hogy a kutyákat továbbra is a menhelyen tartják, ivartalanítják és visszaengedik megszokott környezetükbe, avagy elaltatják. Édler hangsúlyozta, a kutyamenhelyek
nem haláltáborokként kell működjenek,
ennek megelőzése érdekében egy másik elfogadott javaslata előírja, hogy az önkormányzatnak kötelessége reklámozni a kutyamenhelyeket, a lakosság tudomására hozni a látogatási időt. A képviselő még elmondta, amennyiben ezt a tervezetet az alsóház megszavazza, az állatvédő civil szervezeteknek lehetőségük lesz a folyamatot a kutyák befogásától kezdődően végigkövetni, hogy rálátásuk lehessen a bánásmódra.
Rámutatott, ha az önkormányzatok nem kapnak lehetőséget a kutyák elaltatására, félő, hogy embertelen módon végeznek az állatokkal. Elmondta, a jelenleg érvényben levő törvény nem ad lehetőséget erre, de egyes önkormányzati vezetőknek ez nem jelentett akadályt: volt rá példa, hogy verembe vetették a kutyákat, akik hosszan tartó kínlódás után múltak ki. Ehhez képest az önkormányzatok eldönthetik, hogyan kezelik a kóbor kutya problémát, de a törvény áthágása akár
6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztést
is maga után vonhat. Azt is elmondta, hogy annak ellenére, hogy a sepsiszentgyörgyi kutyamenhely évi költségvetése megegyezik a brassói egy havi keretével, a háromszéki városban tízszer annyi kutyának találnak gazdát, mint a szomszédos nagyvárosban. Édler azt is közölte, az új törvény megszavazása esetén minden egyes kóbor, avagy gazdával rendelkező kutyát nyilvántartásba vesznek, ennek módjáról az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság fog egy módszertant kidolgozni. Ugyan nem teszik kötelezővé a nem fajkutyák ivartalanítását, ám ha a gazda erre nem hajlandó, akkor ezért adót fizet.
A képviselő nehezményezi némelyik civil szervezet hozzáállását a kóbor kutya problémához. Mint elmondta, sokan az állatvédelmet abban látják, hogy kivonulnak tüntetni, azonban a gyakorlatban nem tesznek semmit a kutyák érdekében, nem keresik az együttműködési lehetőséget az önkormányzatokkal.
Édler - aki maga is három kóbor kutyát tart - hangsúlyozta, meggyőződése, hogy nem az elaltatás a megfelelő módszer, de ha ezt a hivatalos eszközt nem teszik elérhetővé az önkormányzatok számára, akkor nem lehet elejét venni az
embertelen módszerek alkalmazásának,
és ennek a kutyák látják kárát. "Nem vadállatok, az ember mellett élnek több ezer éve. A mi hibánk, hogy utcára kerültek, amikor az iparosodás hatására a városra beköltözők elhagyták őket" - sommázott a képviselő.