2019. november 12. keddJónás, Renáta
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Románia, ahol a szomszéd nem lép közbe, amikor a férj veri a feleségét

Kertész Melinda Kertész Melinda 2011. április 13. 16:24, utolsó frissítés: 2011. április 15. 16:23

Nemcsak az elkövetők, hanem a közönyös társadalom áldozatai is a családban bántalmazott, nemi erőszakot elszenvedett nők és gyermekek - derül ki az amerikai külügyminisztérium jelentéséből.


35. alkalommal készült el az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának emberi jogok tiszteletben tartásáról szóló jelentése. Tavaly 190 országból gyűjtött adatokat az amerikai diplomácia a nagykövetségeinek munkatársai segítségével, akik emberjogi civil aktivisták javaslatait, észrevételeit is figyelembe vették a 2009-re vonatkozó jelentés összeállítása során.

Hillary Clinton, az amerikai diplomácia vezetője a jelentések bemutatásán röviden összefoglalta a következtetéseket: főként a közel-keleti országok, és néhány dél-amerikai és keleti ország, közöttük Kína esetében figyelmeztetett a hatósági visszaélésekre az emberi jogok terén. Bár mint az a 48 oldalas országjelentésből kiderül, Romániában is van bőven javítanivaló, sovány vigaszul szolgálhat, hogy a hazai problémák eltörpülnek a világ egyes államaiban uralkodó állapotokhoz képest, így a külügyminiszter Románia nevét meg sem említette sajtótájékoztatóján.


Az általános következtetésekben


a jelentés írói beszámolnak arról, hogy előfordult: a rendőrség és a csendőrség romák és elítéltek esetében alkalmazott megalapozatlanul erőszakot; a fogházakban uralkodó állapotok gyatrák. Az igazságszolgáltatás gyakran részrehajló, és a politikum befolyása alatt áll. A visszaszolgáltatások vontatottan haladnak, a hatóságok pedig nem szorgalmazták az 1948 után, a kommunista periódusban elkobzott görög-katolikus templomok visszajuttatását, emellett egy korlátozó, kirekesztő vallástörvény is érvényben maradt. Az országot vezető politikai osztályban a korrupció továbbra is elterjedt.





Tömérdek nő vált a diszkrimináció áldozatává, és rengeteg gyerek-bántalmazásról szóló esetet jegyeztek. Szórványosan antiszemita megnyilvánulásra is volt példa, leginkább kultikus helyeket megszentségtelenítő cselekedetek, illetve szélsőséges csoportok kevés résztvevővel zajló felvonulásai formájában. A szexuális kizsákmányolás és emberkereskedelem, illetve a kéregetésre való kényszerítés sem hiányzik a feketelistáról.

A hatóságok sok esetben nem nyújtottak megfelelő segítséget a fogyatékkal élőknek, az intézményekben élő fogyatékosokat pedig nemegyszer elhanyagolták az ápolóik.

A jelentés bevezetésében ugyanakkor megjegyzik, társadalmi szinten megfigyelhető a romák, a melegek, transz- és biszexuálisak, illetve a HIV/AIDS-beteg gyermekek és felnőttek elleni diszkrimináció.

A jelentés összefoglalóját három részletben közöljük: nők és gyerekek jogai, általános emberi jogok, illetve etnikai kisebbségek jogai témakörökre bontva.


Nemi erőszak

A házastárssal szemben elkövetett nemi erőszak illegális - ismertetik a törvényes tényállást a jelentés készítői, de rögtön ezt követően megjegyzik: ennek ellenére a vádemelés nem zökkenőmentes, mert minden esetet egy orvosi bizonylattal és egy tanúval kell bizonyítani, emellett az elkövetőt nem ítélik el, ha az áldozat visszavonja a panaszt.

2009-ben a házastárs ellen elkövetett nemi erőszakra vonatkozóan kevés ítéletet hoztak a bíróságok. Az alacsony hatásfok a törvény előírásainak tudható be, ugyanis a jogszabály azt írja elő, hogy az áldozatnak saját kezűleg kellett feljelentenie az elkövetőt, rendőrség, családtagok, vagy családon belüli erőszakkal foglalkozó civil szervezetek aktivistái nem nyújthatják be az áldozat nevében a panaszt.

A nemi erőszak elkövetőit 3-tól 10 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik, súlyosbító körülmények eseten ez az időszak 5-18 évre növelhető. Tavaly összesen 886 nemi erőszakra vonatkozó bűnvádi dosszié került bíróságra, viszont nem tudni, hogy ezekből hány esetben született ítélet.


Családon belüli erőszak

A civil szervezetek szerint továbbra is komoly problémát jelent a nők ellen elkövetett erőszak, beleértve a házastársi erőszakot is. A jelentés szerint a hatóságok nem közelítették meg a megfelelő módon a problémát, noha a rendőrségnek jogában áll közbelépni. A dokumentumban továbbá megjegyzik, a családon belüli erőszakra vonatkozó törvény alkalmazása nehézkes, mert a bűnügyi törvénykönyvvel ellentmondásban áll, illetve nem írja elő a távolságtartási végzés kibocsátását.

A Gyermekvédelmi Főigazgatóság 2009-es adatai szerint 4,185 nő és 816 férfi vált a családon belüli erőszak áldozatává, közülük 35 nő és 27 férfi meghalt. Egy országos felmérésből kiderült, hogy a nők 21,5%-át életében legalább egyszer bántalmazták családján belül, a megkérdezettek 11,1%-a pedig azt mondta, hogy a felmérést megelőző egy évben is érte családján belül bántalmazás.

A jelentésben hangsúlyozzák, hogy bár a bűnügyi törvénykönyv keményebb büntetést szab meg a családtagjaikat bántalmazóknak, nagyon kevés ilyen eset kerül a bíróságok elé. Ennek oka, hogy a feljelentő az ügy bírósági tárgyalása előtt kibékült a bántalmazójával és visszavonta a feljelentést. Ugyanakkor súlyos testi sértésre utaló bizonyíték birtokában a bíróságnak jogában áll megakadályozni a bántalmazót abban, hogy hazatérjen, és száz lejtől háromezer lejig terjedő pénzbírságot is kiróhat.

A jelentés tartalmazza a Gyermekvédelmi Főigazgatóság 2009 végén készült felmérésének adatait is: ezek szerint tavalyelőtt országszerte 50, bántalmazott nőket és gyermekeket befogadó központ működött. Itt a lakók legtöbb három hónapig tartózkodhattak, és ez idő alatt ingyenes fedezéket és élelmet kaphattak. Ezek közül a menhelyek közül 27 jogi és pszichológiai tanácsadást is biztosított a rászorulóknak.

Ugyanakkor két rehabilitáló központ is működött, ezenkívül két további felvállalta a lakosság családon belüli erőszakra vonatkozó tájékoztatását is. A problémát az jelentette, hogy ezen központok szórása nem volt egyenletes, így több régióban nem férhettek hozzá ilyen típusú szolgáltatásokhoz a bántalmazottak.


Nemi alapú hátrányos megkülönböztetés

A jelentés leszögezi, a törvény tiltja a nemi alapon történő hátrányos megkülönböztetés minden formáját, és a szexuális zaklatást. Bár ez utóbbi probléma is elterjedt, a lakosság körében ennek tudatosítása alacsony: nem létezett egyetlen olyan program sem, amely felhívta volna a figyelmet erre a problémára.

A jelentés megemlíti egy egyetemi professzor esetét, aki tavaly februárban azt mondta, hogy a nők magatartásukkal provokálták ki a köztereken – parkokban, utcákon, vagy liftekben – őket ért támadásokat. A nyilatkozat hatására Tudorel Butoi ellen több civil szervezet is panaszt nyújtott be a Diszkriminációellenes Tanácshoz, a testület októberben diszkriminatívnak ítélte a nyilatkozatot, és írásban elmarasztalta az egyetemi professzort.


Családtervezés

Bár a törvény szavatolja a szexuális felvilágosításhoz, modern családtervezési szolgáltatásokhoz és módszerekhez való diszkrimináció-mentes hozzáférést, a roma nők nehezen férnek hozza ezekhez a lehetőségekhez - áll a jelentésben. Bár az egészségügyi minisztérium a vidéki lakosoknak, egyetemistáknak, munkanélkülieknek, és abortuszon túlesett nőknek ingyenesen biztosít fogamzásgátlót, a civil szervezetek jelezték egy országos reprodukciós stratégia hiányát, valamint azt is, hogy az iskolákban nem létezik szexuális felvilágosítás: ennek következtében magas a kiskorú-terhességek aránya.

2009-ben összesen 207 HIV-fertőzött anya szült gyereket, ehhez képest 2007-ben 68, és 2008-ban 161 fertőzött anyától született gyerek – derül ki a Matei Balș Fertőzéses Betegségek Intézetének a jelentésbe beemelt adataiból.

A dokumentum rögzíti: a HIV-fertőzött nők arra panaszkodtak, hogy a kórházakban diszkrimináció érte őket, például nem kaptak megfelelő ellátást betegségük miatt, emellett lealacsonyító bánásmódban részesítette őket a személyzet, vagy megtagadták tőlük a császármetszést. Mivel a gyermekágyi halandóságról nem léteznek adatok tavalyelőttről, a 2008-as adatokat tehette közzé a jelentés: akkor 100 ezer szülő nőre 27 haláleset jutott. A jelentés írói ugyanakkor felrótták, hogy az egészségügyi minisztérium nem tette közzé a 2009-ben bekövetkezett halálesetekre vonatkozó számadatokat.

A jelentésben egy tényfeltáró riport alapján arról írnak, hogy milyen hiányosságokkal küszködnek a szülészetek. Az újságcikk szerint ezek az intézmények nem tesznek eleget az egészségügyi előírásoknak, sok esetben nélkülözik a felszerelést, ugyanakkor megemlíti a magas újszülött-elhalálozási, koraszülési rátát, a szülészorvosok alacsony számát, illetve a gyógyszerek hiányát is, valamint kiemeli a szülő nőkkel szembeni barátságtalan bánásmódot is.

A jelentés a cikk alapján a giulești-i szülészeten tavaly bekövetkezett tűzesetről is beszámol. Mint ismeretes, tavaly augusztusban hat újszülött halálát okozta egy tűzvész, amelyet egy improvizált légkondicionáló berendezés okozott.


A nők munkapiacra való visszatérése a gyermeknevelési szabadság után

A jelentés hangsúlyozza, a nőknek jogukban áll a gyermeknevelési szabadság után visszatérni munkahelyükre, vagy egy hasonló munkakörbe, majd arról ír, hogy milyen támogatásokat kapnak a csecsemőjüket nevelő nők. A Fogamzásgátlási és Szexuális Felvilágosítási Társaság 2009 szeptemberében készített felméréséből azonban az derül ki, hogy a törvényes keretek ellenére a várandós nőket diszkriminálják a munkapiacon.

Bár a törvény tételesen megszabja, hogy a nőket és férfiakat ugyanazok a jogok illetik meg, a hatóságok nem foglalkoznak behatóan a nők problémáival. A jelentés megjegyzi, a magánszférában kevés nő tölt be vezető pozíciót, az azonos munkakört betöltő nők és férfiak fizetése 10-15%-ban eltér, a nők rovására.

A nők hátrányos megkülönböztetése azonban nem áll itt meg: a munkapiacon, de a társadalmi, politikai, kulturális szférában is nehézségekkel küszködnek. A megkülönböztetést vissza lehet vezetni az oktatáshoz való hozzáférés korlátozására, sztereotípiákra, illetve a rosszul értelmezett hagyományokra is.


Gyerekek

Román állampolgárság azokat a gyermekeket illet meg, akiknek legalább egyik szülője román állampolgár - indítja a jelentés a gyerekek jogainak tiszteletben tartásáról szóló fejezetét. A dokumentum szerzői megjegyzik, Romániában nem általános gyakorlat az újszülöttek bejegyzése, aminek következtében sok gyerek nem fér hozzá a szociális szolgáltatásokhoz, például az egészségügyi ellátáshoz.

Az újszülöttek regisztrációja hiányának leggyakoribb oka, hogy maguk a szülők sem rendelkeznek személyazonossági igazolvánnyal és lakcímmel, vagy a szülés külföldön zajlott le, ahol a szülők illegálisan tartózkodtak.

A jelentés szerint azonban a születési bizonyítvánnyal nem rendelkező gyermekeket többnyire felvették az iskolákba, és a hatóságok segítettek a szülőknek a szükséges iratok beszerzésében. Ugyanakkor a jelentés készítői megjegyzik: többnyire az iskolaigazgatók döntésétől függött, hogy az iratokkal nem rendelkező gyermekeket felvették-e vagy sem az adott tanintézménybe.

A jelentés megjegyzi, a roma gyerekeket szegregálják a nem-roma gyerekek.

A gyerekek elhanyagolása és bántalmazása továbbra is komoly probléma mind a családokon belül, mind az intézményekben (árvaházakban, nevelőintézetekben), azonban a közvélemény ingerküszöbét ritkán érik el ezek a problémák, bár a médiában gyakran szerepel a téma.

A Gyermekvédelmi Igazgatóság adatai szerint 2009 első kilenc hónapjában összesen 8142 gyermeket bántalmaztak, zsákmányoltak ki vagy hanyagoltak el. Ezek közül a gyermekek közül 323-at távolítottak el az őket bántalmazó családokból. Ugyanebben a periódusban összesen 1015 gyereket „felejtettek” a szülészeteken. Tavalyelőtt szeptember végén hivatalosan 808 hajléktalan gyereket tartottak számon országszerte, azonban a hajléktalanokkal foglalkozó civil szervezetek szerint kétszer vagy háromszor magasabb lehet a számuk.

A jelentés rámutat, hogy 18 éves kortól köthetnek törvényesen házasságot a fiatalok, azonban bizonyos körülmények között a házasságkötést a lányok esetében akár 15 éves korban engedélyezik. A dokumentum kiemeli, az illegális gyerekházasságok megkötése különösen a roma kisebbség körében elterjedt szokás. Bár a Pro Európa Liga felmérése szerint a kényszer- és gyerekházasságok megkötése továbbra is dívik, de számuk csökkenőben van.

A gyereklányok kizsákmányolását továbbra is problémaként jelölik meg a jelentés készítői: a belügyminisztérium 2009-re vonatkozó adatai szerint 379 kizsákmányolt személy közül 99 kiskorú lány.

A jelentés megjegyzi, a hatóságoknak nem sikerült egy működőképes mechanizmust létrehozni annak érdekében, hogy beazonosítsa és kezelje ezeket az eseteket.


Árvaházak, gyermekotthonok állapota

Országszerte 256 árvaház és gyermekotthon működik, ezekben 11 ezer gyermeket nevelnek. A jelentés készítői jelzik a leggyakoribb problémákat is: bár a körülmények javultak a korábbi évekhez képest, a gyerekekre vigyázó személyzet alacsony számú, túlterhelt, és nem biztosít elegendő tevékenységet a gyerekeknek.

Egy tudósításban a besztercei árvaházról szóló riport is napvilágot látott: a szerző, egy brit újságíró arról írt, hogy a személyzet nyugtatókat adott az amúgy alultáplált gyermekeknek, avagy az ágyhoz kötözte őket. 2009-ben olyan esetekről is tudósított a média, hogy árvaházakból tűntek el gyermekek, elrabolóik Olaszországban kényszerítették őket koldulásra.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS