2019. április 20. szombatTivadar
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Bákóba terjeszkedne a magyarság

2011. április 14. 17:31, utolsó frissítés: 17:31

Bákó lehetne a Kárpát-medencei magyar oktatási rendszer keleti végvára, ha az elkövetkező tíz évben sikerül magyar tannyelvű iskolát alapítani. Interjú Solomon Adrián MCSMSZ-elnökkel.


Új Csángó Cselekvési Tervet fogadtak el hétvégén a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) kezdeményezésére Külsőrekecsinben és Pusztinán megszervezett háromnapos konferencián. A tanácskozáson a moldvai civil szervezetek képviselői, a csángó téma szakértői, politikusok, tanárok, újságírók, segítők vettek részt, majd elfogadták a több hónapnyi előkészítés után megvitatott és módosított, De minimis koncepció nevet viselő moldvai csángómagyar közösségfejlesztési terv végleges változatát.

Az eseményen két évfordulót is ünnepelhettek, hiszen a MCSMSZ immár húsz éve tevékenykedik a moldvai csángók megmaradása érdekében, illetve tíz éve készült el az első Csángó Cselekvési Terv, amelynek a helyébe most már az újonnan elfogadott, jelenlegi igényekkel összhangban levő közösségfejlesztő dokumentum kerül.

A dokumentum legkiterjedtebb része az oktatásra vonatkozik, amelynek felvezetésében a szerzők rámutatnak: nem elégséges csupán az oktatás révén küzdeni a nyelv és a kultúra fennmaradásáért. A közzétett statisztikai adatokból kiderül, jelenleg 8-9 ezer csángó kiskorú ért vagy beszél magyarul, ebből hozzávetőlegesen 1700 gyermek vesz részt az MCSMSZ által működtetett oktatási programokban.

A dokumentumban továbbá megjelölik az elkövetkező tíz évre szóló célokat. Ezek között a legfontosabb a magyar nyelvnek anyanyelvként történő tanítása minél több moldvai csángó faluban, illetve a falvak teljes gyerekpopulációjára való kiterjesztése, az óvodától kezdődően. Megjegyzik, jelenleg 25 csángó településen van magyar nyelvi oktatás, 14 településen iskolában is, 11-ben egyelőre csak iskolán kívül. Magyar nyelvű oktatásra további 25 településen lenne sürgősen szükség, illetve további 30 faluban lenne értelme. Továbbá román tannyelvű óvodákban magyar nyelvű foglalkozásokat vezetnének be, magánóvodákat, kétnyelvű napköziket hoznának létre. Az iskolán kívüli foglalkozásokat minél több helyszínen bevezetnék, abban az esetben is, ha az adott településen már vannak iskolai magyarórák. Intézmények szintjén egy



magyar szellemiségű kollégiumot hoznának létre Bákóban

a jelenleg ott tanuló moldvai csángó diákok számára, amelyből kiválhatna egy magyar tannyelvű vagy kétnyelvű középiskola. Amennyiben ez nem válik lehetővé, alternatívaként tüntették fel egy állami magyar tannyelvű középiskola, vagy alapítványi iskola, szociális alapon szerveződő iskola, vagy állami finanszírozással magyar nyelvű kilencedik osztály létrehozását Bákóban.

Emellett magyar nyelven is beszélő tanárokat, szakképzett személyzetet vonzanának a román tannyelvű iskolák szabad tanári helyeire. Kitérnek a Csíkszeredában működő Csángó Kollégiumra is: a dokumentum kidolgozóinak meglátása szerint ez elsősorban oktatási intézmény, nem pedig szociális intézmény kellene legyen, ezért fontos a szigorúbb elvárások bevezetése, így az ingyenes bentlakásokat érdem- és teljesítményalapú értékelés alapján ítélik majd oda. Folytatják a keresztszülő-programot, magyar nyelvű iskolakönyvtárakat terveznek, nyári óvodában, kisiskolásoknak szánt programok során foglalkoznának a legkisebbekkel.

Az új cselekvési terv továbbá kultúra, vallás, ifjúság, gazdaság témájú fejezeteket is tartalmaz. „A többségi nyelv egyre erősebb dominanciája a csángómagyarság saját magyar nyelvjárásának kiveszésével, az életmódváltás a hagyományos csángóföldi életmód tárgyi kultúrájának és szokásainak elenyészésével jár. Ennek a folyamatnak a hatására sokak szemében a magyar nyelvhasználat és a csángó kulturális hagyományok a modernizáció alternatívájaként, a fejlődésből való kimaradás és a hátrányos helyzet forrásaiként jelennek meg” – fogalmaznak a kultúra fejezet bevezetésében a dokumentum készítői. Ezért a hagyományos kultúra elemeinek tudatosítására, az értékek felmutatására és a közösség életébe való integrálására törekednének. Továbbá szorgalmaznák a „templomokba beengedett” magyar nyelvű misézés gyakoriságát, az ifjúsági szervezetek létrehozását és a székely termék mintájára létrehoznák a csángó termék márkanevet.


>> A teljes dokumentum itt érhető el >>

Solomon Adrián
<br />
Fotó: Bakk-Dávid TímeaSolomon Adrián
Fotó: Bakk-Dávid Tímea

Az új dokumentumról és a régi terv kapcsán elért eredményekről Solomon Adriánt, az MCSMSZ elnökét kérdeztük.


Miért dolgoztak ki egy új cselekvési tervet?

Solomon Adrián: 2000-ben született meg az első cselekvési terv, amely ennek a konferenciának is alapját képezte. Megvizsgáltuk, hogy abból a cselekvési tervből mi valósult meg, és hála Istennek, elég sok mindent sikerült elérni - ilyen például az oktatási program fejlesztése: jelenleg 16 iskolában, állami iskolákban is benne vagyunk az oktatási programban; hét helyszínen építettünk vagy vásároltunk közösségi házakat, amelyek szintén fontos elemei az itteni csángómagyar közösségnek.

Úgy gondoltuk, hogy legalább tízévente érdemes megvizsgálni a megvalósításainkat, illetve a realitásokat. Ebből kiindulva eldől, hogy az elkövetkező tíz évben mit lehet, illetve mit kell tennünk a csángó közösség megmaradása érdekében.


Az oktatási fejezetnek elég nagy teret biztosítottak az új cselekvési tervben, ennek kulcseleme, hogy létre szeretnének hozni egy oktatási intézményt Bákóban. Két alternatívát is vázoltak, az ön meglátásában melyik felelne meg inkább a fiatalság igényeinek?

- Úgy gondolom, egy magyar szellemiségű kollégium létrejötte lenne a megfelelőbb variáció, következő lépésként lehetne egy iskolában kérvényezni egy magyar tagozat beindítását. Bákóban időszerű egy oktatási, kulturális és információs központ létrehozása, ez az épület kellene hogy helyt adjon a kollégiumnak is.

Bákóban nagyon sok csángómagyar él, és egyetlen olyan intézmény sincs, amely az ő magyarságtudatukat lenne hivatott ápolni. Ezért gondoljuk úgy, hogy létre kellene hozni egy olyan intézményt, amely keretében könyvtár működhetne, itt pedig különböző rendezvényeknek, színdaraboknak, táncháznak, idősek klubjának lehetne helyet biztosítani.

Ha a román nyelvű középiskolákba járó fiatalok délutáni órákon segítséget kapnának, részt vennének különböző rendezvényeken, idővel összegyűlhetne legalább egy osztálynyi, tanulmányait magyarul folytatni kívánó gyerek. Látok ebben fantáziát.

Az oktatási programunkban most több mint 1700 gyerek vesz részt. Ha a középszintű tanulmányaikat Bákóban végzik, akkor gyakorlatilag a hétvégéken kívül nem találkozunk magyar szóval iskolában.

Természetesen a csíkszeredai kollégiumot továbbra is fenn szeretnénk tartani, de van, aki ragaszkodik ahhoz, hogy Bákóban tanuljon tovább. Biztos vagyok abban, hogy legalább kezdetben lenne igény egy magyar osztálynak az elindítására. A létesülő központban megkapnák mindazt a segítséget, amit Csíkszeredában a nevelőktől, ottani tanároktól megkapnak.


Ezt a központot milyen pénzből szeretnék létrehozni?

- Még nincs erre a projektre biztos forrásunk, jelenleg nem tudom megmondani, hogy milyen alapból építenénk meg vagy vásárolnánk egy olyan épületet, amely alkalmas lenne erre a célra. De az a dolgunk, hogy keressünk pályázati lehetőségeket, például gondoltunk Európai Uniós pályázatokra is. Bár nagy összegről van szó, hiszen Bákóban az ingatlanárak borzasztóan magasak, azt mondom, hogy nem lehetetlen, miért éppen erre a célra ne lennének pályázati kiírások. Léteznek ugyanakkor más elképzelések is, amelyekről most nem tudok beszélni.


Az oktatásra vonatkozó fejezetben megjelölték a magyar nyelvű oktatás kiterjesztését is.

- Ez azt jelenti, hogy azokban a falvakban is jussunk el valamilyen szintre, ahol indokolt lenne a magyar nyelv anyanyelvként történő oktatása, illetve azokban a falvakban, ahol már jelen vagyunk, terjesszük ki az oktatást.


A cselekvési terv gazdasági fejezetében kilátásba helyezték a Csángó termék márkanév létrehozását. Hogyan oldanák meg ezeknek a termékeknek a terjesztését, illetve milyen termékeket lehetne Csángó termékként forgalmazni?

- A Csángó termékek terjesztése a Hargita megyei önkormányzat segítségével lenne lehetséges. Ezzel kapcsolatosan Borboly Csaba megyei tanácselnök is biztosított a segítségéről, azonban azt még nem tudni, hogy milyen termékeket lehetne forgalmazni Csángó Termék márkanév alatt.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS