Csíkszereda: nem kapnak harmadik lehetőséget a romák
K. M. 2011. április 19. 19:05, utolsó frissítés: 19:05Ismét napirenden a szennyvíztisztító-állomás mellé költöztetett romák ügye. Az Amnesty 36 ezer levéllel nyomást gyakorolna, de önkormányzat hajthatatlan.
36 ezer levelet kapott tegnap a Csíkszeredai Polgármesteri hivatal. A derítőállomás mellé költöztetett romák jogainak tiszteletben tartását követelő személyek küldeményét az Amnesty International emberjogvédő szervezet aktivistái továbbították az önkormányzatnak, azonban az átadás nem volt sikeres: a borítékok halmaza úgy tűnik, nem váltotta ki a várt hatást, ugyanis Szőke Domokos alpolgármester iktatószám nélkül nem vette át ezeket.
A levelek zöme Franciaországból származik, de Ausztriából, Új-Zélandról, Puerto Ricóból és az Egyesült Államokból is adtak fel levelet.
Mint ismeretes, a székelyföldi város önkormányzata hét évvel ezelőtt költöztette ki a zsögödi, Nagy Imre utcában levő lelakott, már életveszélyessé vált épületben lakó mintegy száz romát a város szennyvizét tisztító állomás mellé, a Tavasz utcában felállított vaskonténerekbe.
Szőke Domokos kérdésünkre elmondta, a jogvédő szervezettel némileg patthelyzetben állnak. Mint magyarázta, ennek az az oka, hogy néhány évvel ezelőtt több alkalommal is tárgyalóasztalhoz ültek az Amnesty International aktivistáival, akik egyrészt képet kaptak arról, hogy az ügyben milyen problémákkal szembesül az önkormányzat, másrészt tájékozódhattak azzal kapcsolatosan is, hogy milyen segítséget kapnak ezek a hátrányos helyzetű személyek.
Az alpolgármester elmondta, például arról tájékoztatta az aktivistákat, hogy a Tavasz utcai telepen lakó gyermekek számára
biztosított az iskolabusz, emellett ebédet is kapnak.
Az Amnesty International tavaly januári jelentése ehhez képest sötét képet fest az önkormányzatról, és erről a segítségnyújtásról hallgat – neheztel az alpolgármester.
A városvezető arra is rámutatott, hogy az aktivisták tegnap nem tudtak arra a kérdésre válaszolni, hogy milyen módszerrel gyűjtötték össze a 36 ezer levelet. Szőke továbbá azt is kifogásolja, hogy az aláírók nem részesültek megfelelő tájékoztatásban, így valójában nem is tudják, hogy milyen ügyet támogatnak.
Az alpolgármester hangsúlyozta: azok után, hogy a romák lelakták a Nagy Imre utcai ingatlant, egy, a város területén levő telket és vaskonténereket bocsátottak rendelkezésükre.
Harmadik lehetőséget nem kapnak.
„Az önkormányzatnak nem áll módjában az, hogy harmadik alkalommal is lakást adjon nekik, mert vannak olyan személyek is a városban, akiknek az első lehetőség sem adatott meg” – így az alpolgármester, aki megalapozatlannak tartja az AI területi szegregációra vonatkozó vádjait. Kifejtette, a romák a Tavasz utcai telekről bármikor elköltözhetnek.
Felvetésünkre, mely szerint nem indokolt harmadik lehetőségről beszélni, hiszen annak idején a Nagy Imre utcai ingatlan lakóit ideiglenesen költöztette a derítőállomás mellé az önkormányzat, az alpolgármester gyakorlatilag ezt letagadta, kérdezvén, honnan származik ez az információ.
Egyébként Haller István, a Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) tagja tavaly több alkalommal is találkozott a városvezetőkkel, ezeken a találkozásokon minden alkalommal elhangzott az az ígéret, hogy az állapot ideiglenes.
Az alpolgármester nehezményezte, hogy az AI aktivistái csupán kritizálnak, azonban nem segítik az önkormányzat munkáját például működőképes modellek bemutatásával. „Ismerik az erőfeszítéseinket, ennek ellenére azt hangoztatják, hogy a magyarok elnyomják a cigányokat.
Ez nem igaz”– sommázott az elöljáró.
Fotis Filippou, az Amnesty International romániai képviselője kérdésünkre elmondta, noha a tegnapi akció várt hozadéka elmaradt, tovább harcolnak a derítőállomás mellé kiköltöztetett romák jogaiért. Bár jelenleg még nincs arról elképzelésük, hogy konkrétan mit kellene tenni, járható útnak találják a helyi lakosság tudatosítását.
Emellett az üggyel kapcsolatosan folyamatosan tájékoztatják az Európai Uniót, az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet, illetve az országvezetést, a csíkszeredai önkormányzatot pedig bármikor segítenék tanácsokkal. Azonban leszögezte: ezt az ügyet nem az Amnesty Internationalnak, hanem a helyi önkormányzatnak kell megoldania, ugyanis az ő feladata.