Megváltható lehet a katonai szolgálat
Szin Péter 2003. március 12. 16:15, utolsó frissítés: 16:01Megszüntette a katonai szolgálat #b#kötelezõ#/b# jellegét az a parlamenti bizottság, amely az alkotmány módosításán dolgozott. A szigorú sorozást eddig az alaptörvény írta elõ, de ezt változatos korrupciós trükkökkel játsszák ki az érintettek.
Amint hatályba lép a módosított alkotmány, megszûnik Romániában a kötelezõ katonai szolgálat. A alaptörvény szövegének módosításán dolgozó pártközi parlamenti bizottság (az RMDSZ-t Varga Attila szatmári képviselõ és Eckstein-Kovács Péter kolozsvári szenátor képviselte) úgy döntött, megszünteti a katonai szolgálat kötelezõ jellegét. Az 1991-ben elfogadott alkotmány szigorú elõírásával ellentétben egy liberálisabb, rugalmasabb megfogalmazásban egyezett meg a bizottság.
Új sarkalatos törvény rendelkezik a sorozásról
A katonai szolgálatról részletesen az alkotmány elfogadása után sarkalatos, kétharmados törvényben fog rendelkezni a képviselõház és a szenátus. A törvényt -- Valer Dorneanu (PSD), a bizottság és egyben a szenátus elnöke -- bejelentése szerint a védelmi minisztérium szakértõi fogják elõkészíteni. E jogszabály keretében szabályozzák majd, milyen rendszer és módszer szerint hívják be a fiatalokat katonai szolgálatra. A fõ elv valószínûleg az alternatív katonai szolgálat bevezetése lesz.
A kötelezõ behívó intézményérõl azért mond le az ország, mert a hadsereg létszámát a NATO-elvárásokhoz kell igazítani, azaz csökkenteni kell. Ennek pedig a jelenlegi kötelezõ behívós honvédelmi rendszerrel nem lehet megfelelni -- fejtegette Valer Dorneanu. A Legfelsõbb Védelmi Tanács (CSAT) máris jóváhagyta a védelmi minisztérium javaslatát, mely a szolgálat idejét csökkenti.
14 millióért megváltható lenne a szolgálat?
Szerdán a Nemzeti Liberális Párt (PNL) már be is nyújtotta a parlamentnek a maga javaslatát. Eszerint a katonai szolgálatot négy átlagbérnyi összeggel lehetne megváltani. Ez számításaink szerint mintegy 12-14 millió lej, azaz 370-440 ezer dollár. Aki mégis szeretné letölteni katonai szolgálatát (vagy nincs lehetõsége fizetni), az a liberális törvényjavaslat szerint a mostani 12 helyett 4, a felsõfokon végzettek 6 helyett 2 hónapos kiképzést kapnának. A törvényjavaslatra azonban hosszadalmas parlamenti vita vár.
Az alkotmány a 3. fejezetben, az 52. bekezdésben foglalkozik -- amint a cikkely címe szól -- Az ország védelmével. Ezek szerint "(1) az állampolgároknak joguk és kötelességük megvédeni Romániát. (2) A katonai szolgálat kötelezõ a 20. életévüket betöltött férfiállampolgároknak, a törvényben meghatározott kivételeket leszámítva. (3) Az aktív katonai szolgálati felkészítés céljával az állampolgárokat 35 éves korukig lehet besorozni."
Eddig csak hitbeli alapon lehetett elutasítani
Eddig az egyéves (egyetemet, fõiskolát végzettek részre féléves) katonai szolgálatot csak vallási okokra hivatkozva lehetett visszautasítani az esetben, ha például az illetõ a Jehova Tanúi felekezet tagja. Ez esetben a sorozottnak közösségi tevékenységet kell kötelezõ módon folytatnia, és a szolgálati idõ megkétszerezõdik.
Az alkotmánymódosító bizottság véglegesítette alaptörvény-szöveget a képviselõk vagy szenátorok egynegyede nyújtja be, így válik törvénytervezetté. Ezt a két ház külön-külön vitatja meg, elõbb a képviselõház, majd a szenátus. A kötelezõ katonai szolgálatról bizonyára éles vita alakul majd ki -- a kérdés leginkább a Nagy-Románia Párt (PRM) szavazói szemében kényes. Az esetleges módosító indítványokat mindenesetre kétharmados többséggel kell megszavazni, majd a végszavazás után a lakosság referendumon voksol az új alaptörvény mellett vagy ellen.
A geostratégia mellett a hadsereg állapota is számít
A romániai, 40 ezres létszámú sorozott hadsereg felszereltségének, harcképességének siralmas állapotával foglalkozó riportok már a 2002. novemberi NATO-meghívás elõtt is közhelynek számítottak. Brit elemzõk szerint Romániát és a további hat új NATO-tagországot nem kifejezetten katonai erejére való tekintettel vették föl a szövetségbe. Románia esetében a földrajzi helyzet és a reálpolitika gyõzött a NATO korábbi elvei (az ország demokratizálása és a hadsereg lendületes fejlesztése) felett.
Az Irak ellen gyülekezõ amerikai csapatok konstancai telepítésével bebizonyosodott, a Pentagon szemében Románia Fekete-tengeri légibázisai és kikötõi miatt számít igazán. Ehhez képest úgy tûnik, a NATO-stratégák számára ugyan fontos, de másodrendû gond a romániai sorozott hadsereg és a hadfelszerelés általános állapota (elég itt csak a sorra lezuhanó MiG-vadászgépekre gondolnunk, melyek leszerelt motorjaiból végül távhõkazánok készülnek). Viszont a kisebb létszámú, de hatékonyabb hadsereg feltétlenül NATO-elvárás marad.
Az utolsó nagy átvizsgálás?
A védelmi minisztérium és a vezérkari fõnökség mindezek mellett nem bír szemet hunyni afölött, hogy fõleg gazdasági okokból a sorozásra értettek a legváltozatosabb korrumpálási módszereket (hamis orvosi látleletekkel, a sorozótisztek lefizetésével) ki- és felhasználva szabadulnak meg a még kötelezõ katonai szolgálattól. Kolozs megyében a behívottak 60, Brassó, Kovászna és Tulcea megyékben kevesebb mint 40%-a jelenik meg a sorozáson.
Ezért döntött úgy február elején Ion Mircea Pascu honvédelmi miniszter és Mihai Popescu vezérkari fõnök, hogy nagyszabású vizsgálat során ellenõrzik mindazok iratcsomóját, akik még mindig nem jelentek meg a sorozáson, vagy nem tettek eleget a bevonulási parancsnak. A honvédelmi minisztérium elsõsorban a 1970--1983 között születettek iratcsomóját világítja át.
A sorozást kikerülõk ebben a helyzetben vagy abban reménykedhetnek, hogy az eddig alkalmazott korrumpálási módszerek a NATO-jelölt hadsereg sorozóbizottságaiban továbbra is beválnak -- vagy abban, hogy a honvédelem adminisztrációja kifelejti õket. A katonai bürokrácia nem áll a helyzet magaslatán, amit az alábbi hír is bizonyít:
Behívót kapott a halott kisbaba
[9.08.2002]
Tíz napos korában elhunyt gyermeke nevére érkezett katonai behívó egy bukaresti családhoz. A korán elhalt George Ivanus édesanyja elsõ megdöbbenése után azon kezdett csodálkozni, hogy kerülhetett a csecsemõ a katonaság nyilvántartásába. A behívót kézbesítõ katonának mindenesetre megmutatta a halálozási igazolást, és az le is jegyezte az adatokat. Ennek ellenére három hét múlva olyan felszólítás érkezett George nevére, hogyha nem jelenik meg a sorozóközpontban, 3 millió lejre büntetik. George családja most abban reménykedik, akad egy "világos fejû" ügyintézõ a sorozóközpontban, aki bevezeti a fiú adatlapjára az elhunyt megjegyzést. (libertatea)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!