2017. december 16. szombatEtelka, Aletta
12°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Románia, ahol azért kapsz, mert roma vagy

K. M. 2011. május 03. 08:59, utolsó frissítés: 2012. május 25. 11:14

Nem éri meg Romániában fegyencnek lenni: a börtönök konyhái penészesek, az ivóvíz ihatatlan, a koszt gyenge, és nemcsak a börtönőrök, hanem a rabok is elpüfölhetnek.


Az emberi jogok tiszteletben tartását több fejezeten keresztül vizsgálja az Egyesült Államok Külügyminisztériumának jelentése. Beszédes, hogy a romák ellen elkövetett, hatalmi pozícióval való visszaélésre vonatkozó megjegyzéssel indít a 2009-es helyzetet bemutató országjelentés, amely többek között a börtönök állapotáról is kritikusan szól.

Az igazságszolgáltatásra vonatkozó kritika nem meglepő, a jelentés szerint a bírák nemegyszer részrehajlók, és néha a politikai hatalomnak alárendelt a döntésük. A tulajdon-restitúció továbbra is vontatottan haladt, kiemelten a görög-katolikus egyház esetében maradt el a javak visszaszolgáltatása. Az egyháztörvény továbbra is korlátozó, ami pedig az ország vezetőségét illeti, a korrupció elterjedt probléma maradt.


A jelentésről szóló két korábbi cikkünk itt olvasható:

>> Románia, ahol a szomszéd nem lép közbe, amikor a férj veri a feleségét >>


>> Románia, ahol a román egyenlőbb >>

A jelentés szerint nem volt példa politikai indíttatású gyilkosságra, azonban jelentések szerint a rendőrség legalább egy személyt halálosan megsebesített.
Április 6-án Buzău megyében, Glodeanu Silistea településen egy rendőr egy lopás helyszínéről autóval menekülő három férfira lőtt. A menekülők nem álltak meg, egyikük – egy 20 éves férfi – halálos sebet kapott, még aznap meghalt a kórházban. A lövéseket leadó rendőrt emberölés vádjával vizsgálták. Ugyancsak áprilisban ítéltek nyolc éves letöltendő börtönbüntetésre és 37 ezer lejes kártérítés kifizetésére egy rendőrt, aki rálőtt egy 28 éves Galac megyei férfira.

A jelentés szerint tavalyelőtt Romániában nem jegyeztek fel politikai leszámolásnak tulajdonítható eltűnéseket. A sajtó és a civil szervezetek azonban arról tájékoztattak, hogy roma nemzetiségűeket és foglyokat bántalmaztak az őket felügyelő rendőrök. Ugyanakkor arról is léteznek feljegyzések, hogy mozgáskorlátozott, intézetekben nevelkedő gyermekeket hosszan tartó szobafogságra ítéltek és kegyetlen büntetésben részesítettek nevelőik.

A jelentés szerint bizonyos letartóztatottak arról panaszkodtak civil szervezeteknek, hogy a rendőrség bántalmazta őket.


Börtönök

A börtönökben uralkodó körülmények továbbra is kegyetlenek, és messze elmaradnak a nemzetközi szabványoktól. Független emberjogi megfigyelők az év folyamán korlátozás nélkül látogathatták a börtönöket, ilyen látogatásokra több alkalommal is sor került. Az év folyamán a börtönbeli körülmények javultak – jegyzik meg a jelentés készítői.

December 28-án a Börtönök Országos Adminisztrációja szerint 28 218 személyt, ebből 463 kiskorút tartanak fogva. A fogdák befogadóképessége 34 896 ágyra becsülhető. Noha a hivatalos jelentések szerint a túlzsúfoltság nem jelentett problémát, a Európai Bizottság kínzásmegelőzést célzó testületének adatai szerint több esetben az előírt 43 négyzetméternél kevesebb volt az egy fogvatartottra eső felület.

A sajtó és az emberjogi szervezetek jelentései szerint a fogvatartottak ellen társaik és a hatóságok által elkövetett erőszakos cselekedetekre továbbra is volt példa. Sőt, mi több, a hatóságok megpróbálták elpalástolni ezeket az eseteket. A börtönök leromlott állapotát és a nem megfelelő élelmezés problémáját a hatóságok a pénzügyi erőforrások hiányának számlájára írták. Több börtön is ivóvíz-hiánnyal küzdött, a konyhák falain nem egy esetben penész is megfigyelhető volt.

A rendőrség cellái higiénia szempontjából sok esetben kívánnivalót hagytak maguk után, a letartóztatottaknak nem biztosítottak orvosi ellátást és gyógyszert, hiányzott a természetes megvilágítás, emellett a cellákban megfigyelő kamerákat működtettek, és nem biztosították a fogvatartottak számára a köztük és az ügyvédjük közötti beszélgetés bizalmasságát.


Fogva tartás és öntörvényű letartóztatás

Románia alkotmánya és törvényei tiltják az öntörvényű letartóztatás gyakorlatát, a hatalom képviselői pedig általában betartották az előírásokat – áll a külügyminisztérium országjelentésében. A hatalmukkal visszaélő rendőröket általában belső fegyelmi eljárásnak vetették alá.

A rendőrség reformja folytatódott az év során: szorgalmazták a nők és a kisebbségek tagjainak a rendőrség kötelékébe való jelentkezését. A rendőrség statisztikái szerint az év végéig személyzetének 12%-át nők, és 1,2%-át nemzeti kisebbségek képezték, ebből 104 rendőr volt a roma kisebbség tagja.

A jelentésben azt is megemlítik, hogy Kolozsváron egy projektet szenteltek a nemzeti kisebbségek rendőrségi karrierhez való egyenlő hozzáférésének. A rendőrség ugyanakkor nemegyszer kérte roma mediátorok segítségét a kisebbséghez tartozókkal való általános és krízishelyzetek esetén való kommunikálásban.


Restitúció

A restitúciós törvény szerint a kommunizmus idején elkobozott magántulajdon visszajuttatása a 2001 és 2003 kötött beterjesztett visszaigénylések alapján zajlik - állapítja meg az országjelentés. Az összesen 202 267 ingatlan-visszaigénylési kérés közül 120 739-et rendeztek év végéig, ebből 44 066 visszaigénylést elutasítottak. 2009 februárjában az államosított ingatlanok törvényét egy módosító indítvánnyal egészítették ki. Ennek értelmében a jóhiszemű bérlők által megvásárolt lakásokat tilos természetben visszaszolgáltatni.

A jelentés megállapítja, hogy az egykori tulajdonosokat képviselő szervezetek arra panaszkodtak, hogy a helyi hatóságok sok esetben nem hajlandóak odahatni, hogy a visszaszolgáltatások lebonyolódjanak, illetve arra is volt példa, hogy megtagadták a helyi vagy megyei önkormányzati érdekeltségű ingatlanok visszaszolgáltatását.

Az ortodox egyház számos esetben tagadta meg templomok visszaszolgáltatását a görög-katolikus egyháznak, noha bírósági határozat kötelezte erre.


Sajtó- és szólásszabadság

Az ország vezetősége többnyire nem gátolta a sajtót a szabad véleményformálásában, és a szólásszabadságot sem korlátozta – áll a külügyminisztérium országjelentésében. Az újságírók és a magánemberek szabadon fogalmazhatták meg a hatalom elleni kritikájukat, az újságírók megfélemlítésére irányuló cselekedetek elszigetelt esetekként kezelendők.

A jelentés megemlíti, hogy a szólásszabadságot korlátozó törvények mind az újságírók, mind a civil szervezetek nemtetszését előidézték: például az állam jelképeinek (a címer, az országzászló, és a himnusz) becsmérlése továbbra is börtönnel büntethető cselekedetnek számít.

A független média aktív, és a nézetek széles skáláját tárta a közönség elé, többnyire korlátozások nélkül. Azonban az év folyamán több alkalommal is előfordult, hogy közméltóságok vagy politikusok sértegettek, vagy zaklattak újságírókat - állapítják meg a jelentés készítői.

Példaként említik a Ziua Veche egyik újságírójának, Cornelia Popescunak az esetét, akit közönséges jelzőkkel illetett Gigi Becali EP-képviselő. Az újságíró egyébként a politikust arra kérte, hogy kommentálja, miért térnek el az EP-nek benyújtott vagyonnyilatkozatában szereplő tételek a valós vagyoni helyzetétől. Becali és testőrei egyébként több alkalommal is fenyegettek meg vagy sértegettek újságírókat.


A gyülekezés szabadsága

Az országjelentés megállapítja, az alkotmány és az alaptörvény szavatolja a gyülekezés szabadságát, a hatalom többnyire nem is korlátozta az állampolgárokat ezen joguk gyakorlásában. Továbbá a dokumentumban az olvasható, hogy a törvény szerint a fegyvertelen polgároknak jogukban áll gyülekezni, amennyiben a felvonulások nem akadályozzák a gazdasági tevékenységet és a repülőterektől, kórházaktól illetve katonai alakulatok székhelyétől távol zajlanak. A felvonulások jóváhagyását célzó kérvényeket az önkormányzatok általában jóváhagyták.


Választások és politikai szereplés

Bár a törvények nem korlátozzák a nők részvételét a politikai életben, a társadalom hozzáállása jelentős korlátként érvényesül e tekintetben. Mindössze 38 nő foglal helyet a 334 tagú képviselőház padjaiban, a 137 tagú szenátusban pedig 8. Év végén mindössze két női tagja volt a 17 miniszterből álló kormánynak, a 42 prefektúrát kizárólag férfiak vezették.

Az év végén a 471 tagú parlamentben összesen 49 kisebbségi törvényhozó foglalt helyet, kilenc a szenátus, illetve 40 a képviselőház tagjaként. A 17 tagú kormányban négy kisebbségi miniszter tevékenykedett, mindannyian az RMDSZ színeiben. A választásokon alacsony volt az urnákhoz járuló romák száma: ez részben a gyenge polgári öntudat, részben a személyazonossági iratok hiányának tudható be – állapítja meg a jelentés.


Korrupció

A közméltóságok körében előforduló korrupciós ügyek esetében büntetőjogi intézkedések alkalmazhatók. A törvény előírásait azonban az igazságszolgáltatás nem alkalmazta megfelelően, így előfordult, hogy a hivatalosságok büntetlenül úsztak meg korrupciós ügyeket. A Világbank jelentése azt mutatta, hogy a korrupció súlyos problémának számít az országban. A jelentésben megemlítik, hogy 2007-ben, az EU-hoz való csatlakozás egyik feltételeként az Európai Bizottság egy bizottságot hozott létre, amelynek szerepe a korrupció elleni harc és az igazságszolgáltatás reformjának monitorizálása volt.

A jelentés készítői kitérnek a magas rangú közméltóságok – például törvényhozók, kormánytagok – korrupciós ügyeit vizsgálni hivatott Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) tevékenységének ismertetésére is. Mind a DNA, mind a főügyészség munkáját értékeli az országjelentés, amely példákkal is szolgál: az év első tíz hónapjában a DNA 155 ügyet küldött bíróságra. A dossziékban összesen 698 személyt vizsgáltak, többek között egy korábbi miniszterelnököt, a szenátus két tagját, hat bírát, közöttük a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék egyik bíráját, három ügyészt, két alprefektust, 18 polgármestert, 5 alpolgármestert, 28 rendőrt, 15 pénzügyőrségi felügyelőt, 4 környezetvédelmi őrségi felügyelőt, illetve 6 állami vállalat vezetőjét.

A rendőrség iránti tisztelet a lakosság körében alacsony volt, ami a rendőrség tekintélyét is negatívan érintette. Az alacsony bérek és a pénzjutalmak hiánya miatt a rendőrség létszáma alacsony volt, ugyanezzel magyarázható az is, hogy a rendőrség bizonyos tagjai hajlamossá váltak kenőpénzt elfogadni.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS