Az oktatási minisztérium a differenciált érettségi bevezetésén gondolkodik
Kertész Melinda 2011. július 06. 19:40, utolsó frissítés: 2011. július 08. 11:56Míg a sikeresen érettségizők országos átlaga 44%-os, a magyar diákok 65-67%-a ment át a vizsgán. Király András oktatási államtitkár kommentálja az érettségi eredményeket.
„A magyar diákok országszerte a megyei átlag felett teljesítettek: 65-67%-uk érettségizett sikeresen, most gyűjtjük a tantárgyankénti szereplést. A hozzánk érkezett részleges adatokból az tűnik ki, hogy a magyar nyelv és irodalomból a legjobb, de a választott tantárgyak esetében is jó eredményeket értek el a diákok.
Ugyanakkor az is látható, hogy a román nyelv és irodalom vizsgán elért eredmények a korábbi évekhez képest jobbak lettek, azonban még mindig nehézséget okoz ez a tantárgy a diákoknak. A matematika továbbra is kemény diónak bizonyult”- kommentálta a magyar diákok részleges érettségi eredményeit Király András oktatásügyi államtitkár.
Kérdésünkre, hogy minek tudható be a magyar diákok viszonylag jó szereplése, Király elmondta: „Pedagógusként azt mondanám, hogy a magyar diákok jó teljesítménye a magyar oktatás hagyományaiban keresendő. A magyar tannyelvű iskolákban az osztályfőnök, a tanár jobban odafigyel a diákjaira. A magyar pedagógus a diákot nemcsak tanítja, neveli is, felkészültség szempontjából is. Emellett versenyképesek a pedagógusaink, és tanulásra ösztönzik a diákokat” - véli az államtitkár.
Király rámutatott, noha a magyar diákok sokkalta jobban teljesítettek, mint a román társaik, érdekes adat, hogy
egyetlen magyar diák sem kapott szín tízest az érettségin.
A román főgimnáziumokból származó diákok 90%-ban érettségiztek sikeresen, de a magyar nagy líceumok tanulói is jó eredményeket értek el. Példaként említette a kolozsvári Báthory líceum maturánduszainak teljesítményét. Ebben az iskolában a diákok 90%-a (az adatot javítottuk, 7.7.2011, 18:02, szerk.) jutott át a vizsgán sikerrel.
Király András szerint az országos szintű rossz érettségi eredményekre továbbra is keresik a választ, de ő úgy véli, vissza kell állítani a tanulás presztízsét és az iskolának, mint intézménynek a hitelét. „Összetett kérdés, nem lehet azt mondani, hogy a diák, a tanár, a szülő vagy a társadalom a felelős: mindenki hozzáteszi a maga negatív vagy pozitív részét.
Ez egy olyan helyzet, amely világosan megmutatja azt, hogy be kell vezetni egyfajta szelekciót. Nem kötelezhető az összes diák arra, hogy kijárja a 12 osztályt. Sajnos az Ecaterina Andronescu miniszter mandátuma alatt elfogadott rendelet következtében megszűntek a szakiskolák, ennek az oktatási formának a hiányában a gyerekek bekerültek a líceumba. Az első generáció most érettségizett.
Valahol vonalat kellene húzni a szaklíceumok érettségije és az elméleti líceumok érettségije között. Igazuk van azoknak, akik azt vallják, hogy nálunk is be kellene vezetni a több szintű érettségit. Meg kell állapítani, hogy honnan indulunk ki, mert ha az idei érettségi eredményt nézem, akkor az derül ki, hogy a diákok 45%-a képes arra, hogy egy általános érettségi anyaggal megbirkózzon, és a többi erre sem képes.
A differenciált érettségi rendszer bevezetésének feltételeire vonatkozó kérdésünkre Király elmondta, komolyan el kellene választani mennyiségben és minőségben egyaránt azt, hogy mi várható el a szaklíceumok, a vokacionális illetve az elméleti líceumok diákjaitól. „Nem lehet egy kalap alá venni egy komoly szinten folyó oktatást biztosító főgimnáziumot egy műszaki líceummal, mert ez utóbbiban egy szakmát is tanul a diák. Nem lehet ugyanazt a tételt adni egyik és másik oktatási intézményben tanuló diáknak egyaránt. Ha már a diák 12 osztályt elvégzett, annak kell legyen eredménye, és az eredmény nem az eredménytelenség bizonyítása kell, hogy legyen. Egy jó decentralizációval és egy jó pályairányítással sok minden javítható.
Az államtitkár szerint a differenciált érettségi bevezetését az új oktatási törvény gyakorlatba ültetésétől kezdődően idő kérdése lesz. „A világon mindenhol a differenciált érettségi bevezetése a trend. A differenciált érettséginek van egy eléggé sarkalatos pontja: egy bizonyos szintű érettségi eleve irányt is szab a diáknak. Jelenleg egy érettségi kinyit minden egyetemi felvételi lehetőséget” - így Király.
Kérdésünkre, hogy a többszintű érettségi bevezetését követően egy alacsonyabb szintű érettségivel is megmaradhat-e a diákoknak az a lehetősége, hogy szabadon válasszanak egyetemet, Király elmondta, mindenképpen meg kell teremteni a továbbtanulás lehetőségét, azonban egy alacsonyabb szintű diplomával a diákok nem jelentkezhetnek bármilyen egyetemre. „Egy műszaki líceumnak például a melegfém-megmunkálás szakon végzett diákja nem jelentkezhet mondjuk orvosi egyetemre, ilyen lehetőség a nyugati oktatási rendszerben sem létezik. A műszaki líceum bizonyos lehetőségeket kizár. De például egy műszaki líceum végzőse felvételizhet a műszaki egyetemre, de egy elméleti líceum diákja bármilyen egyetemre jelentkezhet” – magyarázta Király.