Több lépésben csatlakozhat Románia a schengeni övezethez
Sólyom István 2011. július 14. 16:04, utolsó frissítés: 16:56A francia nagykövet inkább Párizsba, mint Bukarestbe üzen, amikor 2012-t nevezi meg csatlakozási céldátumként - véli Korodi Attila.
Románia leghamarabb 2012 végén válhat a schengeni övezet tagjává, míg a legpesszimistább forgatókönyv szerint soha, mondta kedden Henri Paul, Franciaország bukaresti nagykövete. A diplomata a Mediafaxnak adott interjújában aláhúzta, Románia és Bulgária csatlakozása Franciaország mellett a nemzetközi tárgyalások eredményétől is függ, hisz nem minden ország képvisel Párizshoz hasonló álláspontot.
“A köztünk lévő különbségek nagyok”- tette hozzá a nagykövet, aki szerint az Európai Bizottság júliusban napvilágot látó, ún. CVM-jelentésétől függ (Mechanism for Cooperation and Verification - Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus), hogy meg tudják-e győzni a tárgyalópartnereket, és 2012-re pontot tehetnek-e Románia schengeni övezethez való csatlakozási folyamatának a végére. Ugyanakkor olyan eshetőséggel is számolni kell, mint például Görögország esetében, hogy a balkáni állam csatlakozási kérelmét Németország három alkalommal vétózta meg.
Románia és Bulgária eredetileg 2011. márciusára tervezett schengeni csatlakozása a francia és német belügyminiszter levele miatt hiúsult meg annak ellenére, hogy a csatlakozás technikai követelményeinek mindketten eleget tettek. Németország és Franciaország álláspontjához később Hollandia is csatlakozott.
A halasztás időtartamára vonatkozó konkrét javaslatot nem fogalmaztak meg, ezért jelentőséggel bír a francia nagykövet által lehetségesnek ítélt 2012-es céldátum. Az ellenzők szerint az igazságszolgáltatás reformja, a korrupcióellenes küzdelem és a külső határok őrizete terén még nem indultak be visszafordíthatatlan változások.
Franciaország számára a romániai korrupcióellenes küzdelem kapcsán pozitív fejleményt jelentene, ha végre jogerős ítéletek születnének. A diplomata arról is beszámolt, hogy Romániában befektetni szándékozó francia üzletemberek arra panaszkodtak, hogy a hatóságok képviselői kenőpénzt követeltek tőlük; ez pedig újabb rosszpont az országnak.
Az EP rábólintott
Az Európai Parlament június elején szavazott Strasbourgban arról az előterjesztésről, amely szerint Bulgária és Románia készen áll a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez való csatlakozásra, mivel teljesíti a tagság feltételeit. Az előterjesztést 487 képviselő támogatta, 77 tartózkodott, 29 pedig ellenezte.
A schengeni követelmények közé tartozik a szárazföldi és tengeri határok, valamint a légterek ellenőrzése, a vízumkötelezettség biztosítása, rendészeti együttműködés. Mindezek előfeltételei annak, hogy az Európai Parlament konzultációs jellegű szavazása után az Európai Tanács dönthessen a tagállamok közötti, belső határok ellenőrzésének eltörléséről.
Carlos Coelho portugál néppárti EP-képviselő jelentésének megszavazása azt jelenti, hogy az EP úgy ítélte, a két ország eleget tett vállalt, technikai jellegű kötelezettségeinek. Carlos Coelho felszólalásában azt mondta, hogy a bolgár–török–görög határszakasz az illegális bevándorlás szempontjából az EU külső határának legsebezhetőbb pontja. Ezért Bulgáriának néhány további intézkedést kell foganatosítania. Egyebek mellett ki kell dolgoznia egy, a schengeni csatlakozáskor végrehajtandó speciális cselekvési tervet, és közös forgatókönyvet kell kidolgoznia Görögországgal és Törökországgal a fellépő migrációs nyomás kezelésére.
Hollandiának időre van szüksége
Az uniós országok belügyminiszterei is egyetértésre jutottak abban, hogy technikai értelemben mind Románia, mind Bulgária felkészült a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezethez való csatlakozásra, azonban nem határoztak a csatlakozás időpontjáról, hanem abban maradtak, hogy szeptemberben visszatérnek a témára. Az elfogadott szöveg azonban nem azt jelenti, hogy idén szeptemberben döntést hoznak az ügyben, csupán újra áttekintik a helyzetet. A 27 tagországból egyedül Hollandia fogalmazott meg kifogásokat.
Luxemburgi médiaértesülés szerint Gerd Leers holland bevándorlási miniszter a tanácskozás előtt arról beszélt, hogy Hága csak jövőre dönt arról, hogy hozzájárul-e a román és a bolgár csatlakozáshoz. Később viszont a holland küldöttség árnyaltabb véleményt fogalmazott meg a helyszínen tartózkodó újságíróknak, amelyben szerint a miniszter azt mondta: Hollandiának némi időre van szüksége a döntéshozatal előtt.
A holland küldöttség fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a csatlakozásról szóló döntés előtt Hollandiának meg kell ismernie az Európai Bizottság már említett júliusi CVM-jelentését Romániáról és Bulgáriáról.
Előbb a légtér, aztán a szárazföld?
Teodor Baconschi román külügyminiszter derűlátó Románia schengeni övezethez való csatlakozását illetően. A tárcavezető nyilatkozatában nem kívánta kommentálni a francia nagykövet által mondottakat. “A francia partnerekkel közösen dolgozunk a helyzet méltányos megoldásán” - mondta Baconschi, majd reményét fejezte ki, hogy a lengyel elnökség hatékony bírónak fog bizonyulni ebben a témakörben.
Korodi Attila, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke a Transindex kérdésére elmondta, két hete Párizsban tárgyalt francia kollégájával, a kiútkereső megbeszélésen kompromisszumos megoldás látszott körvonalazódni. E szerint Románia több lépésben - előbb a légtér révén, majd a szárazföldön is - válhatna a schengeni övezet részévé.
Henri Paul 2012-es céldátummal kapcsolatos megjegyzéseinek nem tulajdonított különösebb jelentőséget a politikus. “Az elsősorban biztonságpolitikai szaktekintélynek számító nagykövet úr szolgálati ideje hamarosan lejár, szavai elsősorban Párizsnak szóltak, inkább politikai, semmint technikai jellegűnek tartom az általa elmondottakat” - fejtette ki Korodi. A schengeni csatlakozás ütemtervéről és a lehetséges céldátumról az EU-s belügyminiszterek szeptemberi ülésén várható határozat, tette hozzá a képviselő.
Források: mediafax, nol.hu, fn.hu, rfi, mti