2020. január 29. szerdaAdél
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Újságírók etikai kódexe: mi alapján dolgoznak a sajtósok?

szerk. 2011. július 21. 09:15, utolsó frissítés: 09:15

Hullnak a fejek a brit sajtóbotrányban, amely a meggyilkolt kislány mobiljának a feltörése miatt robbant ki. Ilyen körülmények között nem árt, ha tudod, mire számíthatsz egy újságírótól.


Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy a jóízlésen és a törvényen kívül tulajdonképpen milyen írott szabályokat szegtek meg a brit bulvárlapok újságírói, amikor szinte semmilyen eszköztől sem riadtak vissza azért, hogy exkluzív információkhoz jussanak.

Nagy-Britanniában jelenleg a sajtóönszabályozás gyakorlata van érvényben, amelynek betartását a független sajtópanaszügyi bizottság (PCC) hangolja össze és felügyeli. Ennek része, hogy az egyes lapok főszerkesztői a PCC-nél önként vállalnak kötelezettséget az alapvető magatartási normák betartására.

A szakmai etikai kódexeknek általában az a célja, hogy összefoglalja és meghatározza azokat a magatartási és viselkedési normákat, amelyek az adott szakma képviselőinek megfelelő támpontokat adhatnak arra, hogy mit hogyan kell csinálni. Továbbá segítségükkel az esetleg etikailag kifogásolható magatartások, szankcionálandó cselekedetek is könnyen beazonosíthatók.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) etikai kódexe alapján próbáltuk meg felvázolni a legfontosabb szempontokat. A MÚOSZ kódexének célja „az etikus, tisztességes újságírói tevékenység megőrzése és elősegítése a szabadságjogok, a demokratikus közélet, a jogállam keretei között”. A kódex tulajdonképpen csak a MÚOSZ tagjaira nézve kötelező, normáinak követését azonban a tagsági körén kívül is ajánlják. A jogvitás ügyekben természetesen mindettől függetlenül a bíróságok illetékesek.


Mint kiderül, ez a kódex sem sorolja fel tételesen az összes lehetséges etikai vétséget – képtelen elvárás lenne. De azért, ha felmerül az etikai vétség gyanúja, és a kódex esetleg nem tartalmaz olyan tényállást, amely egyértelműen illik a kifogásolt magatartásra, akkor sincs vész. Még mindig megvizsgálható, hogy közvetlenül vagy áttételesen sérti-e az etikus újságírói magatartás négy alapelvének valamelyikét, éspedig: a tisztesség, a függetlenség, a megbízhatóság és az érzékenység.




Mit jelent a sajtó szabadsága?

A MÚOSZ meghatározása szerint ez azzal egyenértékű, hogy az állampolgárok alapvető joga a tájékozódás, a véleménynyilvánítás és az alkotások nyilvánosságra hozása. Az újságírók, mint állampolgárok számára, a sajtószabadság jogokat és kötelezettségeket jelent – de az újságírói szakma egyben előjogokkal és felelősséggel jár.

Az újságírók a mindennapos munkájukban érvényesítik a sajtó szabadságát, szolgálják a nyilvánosságot. Joguk van tájékozódni a további tájékoztatás érdekében. Mivel az információ birtokosai, közöttük a hatóságok sem tekinthetik sajátjuknak a közérdekű információt, ezért kötelességük tájékoztatást adni az újságíró kérdésére.

Etikai kötelezettsége minden újságírónak, hogy ragaszkodjék a sajtószabadság által biztosított jogaihoz, hogy teljesítse kötelezettségeit. Mivel azonban a szakma gyakorlása során összeütközésbe kerülhet többféle jog, illetve kötelezettség, előjoga, hogy felelősséggel válasszon a jogok és kötelezettségek között, és tevékenységét ez a felelősség minősítse.


Általános felelősségek

Az újságírónak tiszteletben kell tartania az emberi jogokat. Nem kelthet gyűlöletet, nem szólíthat fel rasszista megkülönböztetésre népek, nemzetek, nemzetiségek ellen. Vallása, felekezeti hovatartozása, neme, testi, szellemi vagy lelki állapota, mássága, életkora, életmódbeli, életviteli különbözősége miatt senkit sem becsmérelhet, nem terjeszthet senkiről rágalmakat.

A sajtószabadság gyakorlása nem sértheti a közerkölcsöt. Tekintettel arra, hogy a „közerkölcs” relatív fogalom, az eljáró tanácsok számára az etikai bizottság e tárgyban hozott állásfoglalása irányadó.

Az információs verseny sem indokolhatja, hogy ellenőrizetlen, a valóságnak meg nem felelő, illetve a közéleti szerepléstől független magánéleti információkat közöljenek, s ezzel az érintett személyiségi jogai sérüljenek.


A személyiség védelme

Az újságírónak tiszteletben kell tartania az ember személyiségi jogait és méltóságát. Nem állíthat valótlanságot, nem használhat a jó hírnév, becsület csorbítására alkalmas sértő kifejezéseket.

Etikai vétséget követ el, aki figyelmen kívül hagyja a bűncselekmény, baleset vagy hasonló esetek áldozatainak, az áldozatok hozzátartozóinak személyiségi jogait, érzelmeit és a kegyeletre tekintet nélkül mutatja be a történteket.

Az áldozat nevét mindaddig nem lehet közölni, amíg a közvetlen hozzátartozót nem értesítették. Kerülendő minden olyan részlet, amelynek alapján az áldozat neve említése nélkül is azonosítható. (Fontos, közéleti személyiségek esetében nem föltétlenül mérvadóak az egyébként érvényes szabályok.) A büntetőeljárás alá vont személy nevének, arcképének közlése esetén be kell tartani a jogszabályok előírásait.

Ha valamely eljáró hatóság titoktartást kér, a szóban forgó helyzetre tekintettel kell mérlegelni a kérés teljesítését.

A fiatalkorúak nevének, arcképének, általában felismerhetőségének elkerülése, a fiatalok neveléséhez fűzhető követelmények veszélyeztetésének elkerülése jelenti személyiségi jogaik védelmét. Etikai vétséget követ el, aki fiatalkorúak személyiségi jogait sérti. Akkor is megállapítható az újságíró etikai felelőssége, ha a fiatalkorú törvényes képviselője hozzájárult a jogsértéshez.

Gyermekek csak a szülők, törvényes képviselők, tanítási, gondozási időben csak az osztályfőnök, óvodapedagógus engedélyével szerepeltethetők. Ha erre az anyag felvételénél nincs lehetőség, leadás előtt meg kell szerezni az írásbeli hozzájárulásukat. Természetesen nem vonatkozik ez azokra az esetekre, amikor a fiatalkorú nem egyénként, hanem tömeges jelenlévőként szerepel a felvételen.

A személyiségi jogok között tiszteletben kell tartani az egyének jogát a magánéletre. Különösen súlyosan sérti az újságírói etikát, aki a közéletben szereplő személy hozzátartozóinak személyi jogait úgy kezeli, mintha azok teljes mértékben a közszereplő személyi jogainak függvényei lennének.




Interjúalanyok jogai

Az újságírói etika ellen vét az, aki:

– a nyilatkozó hozzájárulása nélkül lényeges változtatást hajt végre annak nyilatkozatán, illetve figyelmen kívül hagyja a kért tartalmi módosításokat,
– a nyilatkozó, a riportalany véleményének, kijelentésének tüntet fel olyasmit, amit az nem mondott,
– a nyilatkozót, a riportalanyt sértő szöveg, vagy képi összefüggésbe helyezi, illetve félrevezeti az anyag megjelenési helyét illetően,
– a nyilatkozó kérése ellenére nem mutatja be nyilatkozatát az érintettnek.

Az interjú alanyának joga van előzetes feltételekhez kötni az interjú tervét. Ez nem értelmezhető a szerkesztői szabadság korlátozásaként. Kivételes esetekben indokolt lehet a szándékok előzetes titokban tartása.

Az interjú alanyának, a nyilatkozónak, a műsorban szereplőknek csak előzetes megállapodás alapján kell bemutatni az elkészült anyagot. Ennek célja a ténybeli hibák kiküszöbölése lehet. Az interjútól mindkét fél elállhat.

Információt kizárólag törvényes és etikus eszközökkel, módszerekkel lehet megszerezni. Sérti az újságírói etikát a lehallgatás, a rejtett kamera, rejtett magnetofon alkalmazása, a magánéletet érintő, az érintett személy által nem engedélyezett információ. (Rejtett felvételnek számít: ha a felvevő berendezést elrejtik vagy álcázzák, illetve ha az érintett személyek nem tudják, hogy felvétel készül. Nyilvános rendezvényen nem tekinthető rejtett felvételnek, ha a jelenlévők nem tudják, hogy felvétel folyik. Telefonhívások csak előzetes tájékoztatással rögzíthetők.)


Valósághű tájékoztatás

Az újságíró és szerkesztő írásban, online alkotásban, műsorban valótlanságot nem állíthat, köteles a tényeket és adatokat az adott helyzetben elvárható gondossággal ellenőrizni.

A korrekt tájékoztatást sérti, és ezzel etikai vétséget követ el, aki akadályozza a valóság feltárását, illetőleg munkatársainak megnehezíti annak kiderítését.

Aki a jelenséget valósághűen mutatja be, nem marasztalható el azért, mert nem foglalkozott más jelenségekkel is.

Az újságíró nem maradhat semleges, ha a demokratikus értékek védelméről van szó. Kötelessége fellépni megfelelő újságírói műfaj alkalmazásával a terrorizmus, a bármilyen szempontú – faj, vallás, kultúra, nemzetiség, nem, életkor miatti – gyűlöletkeltés ellen. Nem támogathatja az erőszakot.


Helyreigazítás

A szerzőnek, a szerkesztőnek kötelessége az önkéntes, korrekt helyreigazítás akár a sértett kérésére, akár ha a közlés valótlansága megállapítható. A helyreigazítás elmaradása miatt akkor is indulhat etikai eljárás, ha a bíróságnál elmulasztották per indítását. Ha viszont a bíróság döntést hozott a helyreigazítási kérelem alapján, az etikai eljárás nem változtathatja meg a bíróság által elrendelt helyreigazítást.

Helyreigazítási kötelezettség nélkül is meg kell adni a válasz lehetőségét annak, akit a cikk, műsor személy szerint és hátrányosan érintett. A válasz sem sérthet becsületet, személyhez fűződő jogokat.


Anyagi előnyök?

Visszaél az újságírói foglalkozással, aki tények elhallgatásáért vagy közléséért az érdekeltektől anyagi előnyt kér vagy fogad el, aki jogtalan előny elérése céljából közzététellel vagy közzé nem tétellel fenyeget.

Sérti az etika normáit, ha az újságíró, szerkesztő anyagi előny ellenében terméket vagy céget reklámoz, jónak vagy rossznak minősít anélkül, hogy a reklámjelleget láthatóan feltüntetné. A reklámot, fizetett közleményt a többitől észrevehetően meg kell különböztetni.

Az újságírónak nem szabad népszerűsítenie az erőszakot, az egészséget károsító szereket, életmódot. A tiltott kör értelmezésében a jogszabályok tilalma irányadó.

Az újságírók nem fogadhatnak el semmiféle ajándékot, amely a megvesztegetés gyanúját keltheti róluk. (Az egyszerű reklámajándékok, esetleg színházjegyek, munkavacsora meghívások elfogadhatók, mert ezek nem keltik a megvesztegethetőség gyanúját.)


Az információ joga

Az újságíró hivatása – joga és kötelessége – a tisztességes, objektív, alapos tájékoztatás. Köteles mérlegelni, hogy a feltárt tények nyilvánosságra hozatala veszélyezteti-e mások életét, sérti-e személyiségi jogait, jogos érdekeit.

Az újságírónak etikai kötelezettsége mérlegelni, hogy a tudomására jutott minősített adat (magán-, állam- vagy szolgálati titok) nyilvánosságra hozatalára van-e alapos ok. Az újságírónak etikai kötelezettsége mérlegelni, ha bármi módon titkot fed fel, milyen mértékben veszélyeztet más érdeket, a titok védelme vagy a nyilvánosság szolgálata előbbrevaló.

A titoksértéssel kapcsolatos feljelentési kötelezettség elmulasztása esetén az újságírónak etikai kötelessége a fentiek szerint mérlegelni a sértett és a védett érdekek, értékek viszonyát. Ha a titoksértést büntetőjogi eljárás során megállapítják, az önmagában még nem jelenti azt, hogy az eljárás alá vont személy megsértette az etikai kódexet.




A forrás védelme

A hír forrásának tett ígéretet a bizalmas kezelésre minden körülmények között be kell tartani, de az információ eredetét nyilvánosságra kell hozni, ha az nem fenyegeti a hírforrás biztonságát. Az újságírónak az ésszerűség határain belül meg kell tennie mindent, hogy a forrás megnevezhető legyen. Ha ez lehetetlen, az újságírónak törekednie kell arra, hogy az információt megnevezhető forrásból szerezze be. Ha ez sem lehetséges, meg kell jelölnie a forrás titokban tartásának okát. Nem biztosítható a névtelenség, ha ezzel az igazságszolgáltatás kijátszására törekednek.

A névtelenséget biztosítani kell, ha olyan magánügyről van szó, amelyben a névtelenség indokolt (donor, adományozó, fiatalkorú), vagy az áldozatok esetében. Különösen vonatkozik ez a szexuális bűncselekmények áldozataira.


Az „igazság bajnokai”

A román újságírók szakmai szervezete, a Román sajtóklub által elfogadott etikai kódex valamivel rövidebb és kevésbé árnyaltan fogalmaz, mint a MÚOSZ kódexe, de nyilván azonos vagy hasonló lényegi állításokat tartalmaz.

A román újságírók az igazság bajnokai kell legyenek, ha betartják ezeket az elveket, mert a legelső paragrafus arra vonatkozik, hogy: az újságíró elsődleges kötelessége az igazság bemutatása, függetlenül attól, hogy annak rá nézve milyen következményei lesznek, kötelesség, ami a közvéleménynek a korrekt tájékoztatáshoz való alkotmányos jogából származik.

Továbbá az újságíró csak olyan információkat tehet közzé, amelyeknek valóságtartalmáról meg van győződve, és előzőleg leellenőrizte, rendszerint két hiteles forrásból. Harmadik pontként pedig azt emelik ki, hogy az újságíró a saját véleményét nem tüntetheti fel tényként, a hír pontos, objektív és mellőznie kell a saját véleményt.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS