2019. november 14. csütörtökAliz
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A parlamentben ünnepli 90. születésnapját Mihály király

Sólyom István 2011. szeptember 22. 10:51, utolsó frissítés: 13:35

I. Károly alvás közben is viselte a koronát, Ferdinándot kitagadta családja, II. Károly prostikkal múlatta idejét, míg Mihály uralkodott volna, csak nem hagyták. Portré a román királyokról.


A román uralkodói ház nyilatkozatban adott hangot örömének, hogy Mihály király több mint hatvan év után ismét a parlamentből szólhat a nemzethez egy olyan pillanatban, amikor „bizalomra, egységre, reményre és tiszteletre van szükség a társadalomban”. A nyilatkozat leszögezi, hogy a parlament bizonyosságot tett arról, hogy demokratikus, szabad, történelmi érzékkel és tisztánlátással rendelkezik.

A parlament kedden, második nekifutásra fogadta el a liberálisok javaslatát és ünnepi ülésre hívta Mihály királyt október 25-ére, aki ezen a napon ünnepli kilencvenedik születésnapját. A PDL tagjai először azért szavaztak a liberálisok javaslata ellen, mert alkotmányellenesnek minősítették a volt uralkodó meghívását.

Összeállításunkban a román uralkodói ház történetét foglaljuk össze, különös tekintettel az országból 63 évvel ezelőtt elűzött Mihály királyra.


A Hohenzollern-Sigmaringen ház



Hohenzollern címerHohenzollern címer
A Hohenzollern-ház nemesi család és uralkodói dinasztia idén márciusban ünnepelte fennállásának 950. évfordulóját Németországban. "Szeretnénk emlékezni családunk több évszázados történelmére és bemutatni, hogy az idők során megszerzett felelősségünket ma is megőriztük" - mondta Károly Frigyes, Hohenzollern-Sigmaringen hercege, a sváb Hohenzollern-ág feje. A porosz Hohenzollern-ág soraiból porosz királyok és német császár is kikerült a történelem során. Jelenlegi feje, György Frigyes porosz herceg nyáron nősült meg Potsdamban. A szerteágazó porosz ághoz képest a sváb ág a történelem során megőrizte székhelyét, tagjai jelenleg is Sigmaringenben élnek. A két, 1214-ben kettévált uralkodói ág közös gyökerei egészen 1061-ig nyúlnak vissza.


Importuralkodó Romániában

1859-ben Alexandru Ioan Cuza egyesítette Havasalföldet és Romániát. A perszonálunió révén létrejött az Egyesült Román Fejedelemség. Cuza 1866-os lemondatása után a konzervatívok és liberálisok koalíciója által létrehozott helytartótanács irányította az országot. Az államcsíny napján az országgyűlés Fülöp belga herceget választotta meg a fejedelmi trónra, a törökök azonban tiltakozásukat fejezték ki, és egy konferencia összehívását követelték.

I. KárolyI. Károly
Időközben Ion Brătianu megnyerte a trónra Karl von Hohenzollern-Sigmaringen (I. Károly) porosz herceget, akit - ellentétben Fülöppel - a románok népszavazáson is elfogadtak. A kitörni készülő porosz–osztrák–olasz háború miatt pedig a törökök is elfogadták, hogy Károly trónra kerülése elsősorban osztrákellenes lépés, így a nagyhatalmak és Törökország 1867-ben belenyugodtak az új helyzetbe.

I. Károly 1877. május 10-én kikiáltotta az Egyesült Román Fejedelemség függetlenségét, és orosz támogatással legyőzte az oszmán birodalmat. Így az 1881. május 10-én kikiáltott Román Királyság első királya Karl von Hohenzollern-Sigmaringen lett. Népszerű uralkodó volt és szigorú, erkölcsös, példamutató életet élt. Ezt próbálta átadni a környezetének is. Felesége szerint még alvás közben is viselte a koronát.

Ferdinánd királyFerdinánd király
Károly egyetlen saját gyermeke meghalt, így örökbe fogadta testvére fiát, Ferdinándot, aki az első világháború kitörésekor lépett a román trónra. Románia 1916-os belépése a háborúba az Antant oldalán a dinasztia szempontjából azt eredményezte, hogy Ferdinándot 1916-ban kizárták a Hohenzollern családból. Ferdinánd arra kényszerítette a kicsapongó életet élő, ellentmondásos személyiségű fiát, Károly koronaherceget, hogy mondjon le a trónnal kapcsolatos jogairól, így Ferdinánd 1927-es halála után unokája, Mihály herceg örökölte a trónt. A herceg külföldre távozott.


Éretlen apa, érett gyermek

II. KárolyII. Károly
Három év múlva Károly hazatért, megszüntette a régenstanácsot, amely fia, a kiskorú Mihály helyett kormányzott, s 1930. június 8-án letette az uralkodói esküt. Szertelen, energikus ember volt, csodálta Benito Mussolini olasz diktátort, politikája aláásta a gyenge alapokon álló romániai demokráciát.

1938 februárjában korporatista királyi diktatúrát vezetett be, majd a bécsi döntést követő területi veszteségek miatt fia, Mihály javára 1940. szeptemberében lemondott trónjáról, és végleg külföldre távozott. Politikai baklövései mellett a korabeli közvélemény főleg szerelmi kalandjain, számtalan orgiáján csámcsogott. Anyja, Mária királyné, beteges, megszállott emberként jellemezte, apja “romlott hajtásnak” nevezte.

Az új király nem gyakorolhatta hatalmát, hisz Ion Antonescu marsall puccsot hajtott végre, az új kormány pedig a parlament megkerülésével a 18 éves Mihályt ültette a trónra, az ország tényleges irányítását a fasiszta pártvezér, Antonescu gyakorolta.

Mihály király fiatalonMihály király fiatalon
1944-ben a szovjet csapatok vészesen megközelítették a román határt, Mihály egyre szorosabb kapcsolatokat kezdett ápolni a szövetséges hatalmakkal, végül 1944. augusztus 23-án puccsot hajtott végre, és letartóztatta Antonescut. Majd rádióadásban tudatta a román néppel, hogy az ország a szövetségesek oldalára állt át, fegyverszünetet kötött azokkal, és hivatalosan is hadba lépett Németország ellen. A hivatalos álláspont szerint Mihály kiugrásával mintegy 6 hónappal rövidült meg a háború, és százezrek életét mentette meg a király. A II. világháborút követően Truman amerikai elnöktől és Sztálintól is kitüntetéseket kapott.

1945. márciusában szovjet nyomásra a kommunista Petru Grozát nevezte ki az ország miniszterelnökének, így kommunista uralom alatt a király kezében valódi hatalom ezúttal sem összpontosulhatott. A következő év elejéig a király minden igyekezetével a kommunista kormány ellehetetlenítésén fáradozott, pl. nem írta alá a parlamenti határozatokat, így azok nem léphettek érvénybe. “A király sztrájkjának” nevezett időszaknak a szovjet, brit és amerikai nyomás vetett véget.

1947. novemberében egy londoni esküvőn megismerkedett a jövendőbeli feleségével, Anna Bourbon pármai hercegnővel, és úgy döntött, nem tér vissza Romániába. Nyugati vezetők biztatására azonban meggondolta magát. A trónon mégsem maradhatott, hisz a román kommunisták 1947. decemberében kihirdették a királyság megszűnését és egy új népköztársaság létrejöttét. Rá néhány napra Mihály lemondott, és 1948. január 3-án őt és a királyi család számos tagját kiutasították az országból, állampolgárságát visszavonták. 1948 júniusában feleségül vette Anna hercegnőt, akivel előbb Londonban, majd Svájcban telepedett le. A királyi párnak öt lánygyermeke született.


Újból Romániában


A rendszerváltás után három évvel az akkori kormány engedélyezte visszatérését az országba. Bukarestben közel egymilliós tömeg gyűlt össze a fogadására. A királyt övező hatalmas szimpátiát látva Ion Iliescu államfő és a szocialista kormány rendeletben tiltotta meg neki, hogy az elkövetkező években újra az országba jöjjön. A kormányváltást követően 1997-ben az új kormány visszaadta Mihálynak a román állampolgárságot, és engedélyezték beutazását az országba. A Román Tudományos Akadémia 2008-ban tiszteletbeli tagjává választotta.

Jelenleg legtöbbet Svájcban, Aubonne városában tartózkodik, de gyakran megfordul soborsini birtokán, és a bukaresti palotájában is időzik. A sinaiai Peleş-kastélyt 2006-ban szolgáltatta vissza a román állam a királyi családnak. A műemléképület múzeumként működik, fenntartója a kulturális minisztérium.

Mihály királyMihály király
Mihály király idén májusban jelentette be, hogy a román királyi család minden történelmi és dinasztikus kapcsolatot megszakít a német Hohenzollern-házzal, és lemond a Hohenzollern-Sigmaringen cím használatáról. Az uralkodó közölte, ezzel nagyapja, I. Ferdinánd 1921-es döntését erősíti meg, amelynek célja a román királyi család nemzeti jellegének és függetlenségének biztosítása volt. A határozat értelmében így a Hohenzollern-Sigmaringen ház helyett a román uralkodói ház kifejezés használandó.


Támad az államfő

Júniusban általános megütközést keltett értelmiségi és politikai körökben Traian Băsescu kijelentése, amely szerint Mihály király elárulta a román nemzeti érdeket 1947-ben, amikor lemondott a trónról. Az államfő egy televíziós műsorban az "oroszok lakájának" nevezte a volt uralkodót, sőt a holokausztban való felelősségét is hangsúlyozta.

Dan Berindei, a Román Tudományos Akadémia alelnöke helytelennek minősítette Băsescu álláspontját, és a román média figyelmeztetett: az államfőnek a király lemondásáról kifejtett véleménye ellentétben áll azzal a tanulmánnyal, amely alapján 2006-ban Băsescu elítélte a romániai kommunizmust.

Marius Oprea történész szerint Mihály király a romániai holokausztért sem tehető felelőssé, hiszen az Antonescu katonai diktatúrája által uralt országban a király semmilyen hatalommal nem rendelkezett. A román uralkodói ház nem kívánt reagálni a kijelentésekre. Margit hercegnő, Mihály lánya csupán annyit mondott: "nem kívánjuk kommentálni, így a legjobb."

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS