2020. február 19. szerdaZsuzsanna
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Szövetség vált a Fidesz-MPP-bõl

N. L. – S. G. 2003. május 17. 22:11, utolsó frissítés: 22:11

A Fidesz polgári szövetséggé alakult, #b#Orbán Viktort 99%#/b#-os többséggel választották vissza. Az ülésen élesen bírálták azt, amit "a státustörvény kiürítésének" neveztek; a szövetségnek az is tagja lehet, akinek van magyar igazolványa. Lapunknak Németh Zsolt nyilatkozott.





A Fiatal Demokraták Szövetsége – Magyar Polgári Párt 17. kongresszusán átalakult: több tagozatból álló, szövetség jellegû néppárttá vált az alapszabály módosítása után. Így változott a név is Magyar Polgári Szövetségre, s megalakulhat a párt nyolc tagozata. A pártelnökrõl és alelnökeirõl való szavazást körülbelül 10 perc alatt lebonyolították közép-európai idõ szerint 19:45 körül. A szavazatok megszámlálása után az eredmény a következõképpen alakult:

A kiosztott 516 szavazólap közül 504 volt érvényes. 494-en voksoltak igennel Pokorni Zoltán, 497-en Schmidt Pál alelnökségére. Orbán Viktort 499 igennel választották vissza pártelnöknek, ez 99%-os többségnek számít, az viszont a szavazatszámlálók jelentésébõl nem derült ki, hogy a szavazatmaradék tartózkodás vagy nem-voks volt. – A vállalt feladatba csak belefogtunk, ezért megkérek mindenkit, a mai napon ne túl sokáig ünnepeljen – figyelmeztetett a bizalom megköszönése után Orbán Viktor, majd a küldöttek zárásként 20:20-kor a Szózatot énekelték el.


Kilenc pont a szövetségrõl

A küldöttek kongresszusa olyan okmányt fogadott el, amely kilenc pontban a szövetség alapelveit rögzíti. Az elnökség, a választmány, a frakció és a párt több bizottságának beszámolóját a résztvevõk ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el. Az ülés helyszíne a budapesti Kongresszusi Központ; az épület körüli Gesztenyés Kertben kirakodóvásárt szerveztek. Itt bortól népmûvészeti tárgyakon keresztül táblára festett székely himnuszig rengeteg mindent vásárolhatott a nagyérdemû, mely kivetítõn és hangfalakon keresztül követhette nyomon a benti eseményeket.


– Mire kötünk szövetséget?

– kérdezte nem sokkal 19 óra után kezdõdõ beszédében Orbán Viktor. A felszólalás kétharmada inkább országértékelõ jellegû volt, s valószínûleg ez okból az akkor még leendõ elnök a Fidesz bevett gyakorlatával ellentétben magázta hallgatóságát; csak akkor váltott tegezésre, amikor közös munkára hívta el a Fidesz-szövetség tagjait, és megköszönte Áder Jánosnak, “mindannyiunk barátjának, hogy egy éven keresztül a hátán vitte a Fidesz dolgait”.

– A társadalom az általunk fontosnak tartott értékek szerint szervezõdjön, ezek nyomán hozzanak törvényeket, sõt az a célunk, hgy ezek az értékek és az azon nyomán született döntések éreztessék hatásukat – így folytatta a Szövetség céljait felsoroló beszédét Orbán Viktor. – A liberalizmus megtette a dolgát, okafogyottá vált, lerombolta, amit akart, vagyis az egyház és az arisztokrácia tekintélyét, és most Magyarországon börtöne romjain lázadozik, hogy eresszük ki, ami több, mint nevetséges. Több rombolásra Magyarországon sincs szükség – fejtette ki Orbán Viktor, a hallgatóság tapsa közepette.


A szövetség megerõsíti az emberek jövõbe vetett hitét.

Nem feltétlenül vagyunk azért itt, hogy kormányozzunk, hanem azért, mert a nemzet érdekében szeretnénk tenni valamit – hangsúlyozta a párt régi-új elnöke, majd egy történelmi karikatúra felhasználásával örökös válságkezeléssel vádolta a Medgyessy-kormányt, amely értékekre nem hajlandó áldozni, csak technikai színvonalon egyes problémák megoldására képes. A beszédben több anekdotikus jellegû poén mellett sûrûn szerepeltek példázatok. Többek között az ország 300 milliárd forintos belsõ adósságát az a vicc illusztrálta, amely így szól: az egyszeri székely legény bemegy a plébániára jelentve a papnak, hogy az egyház kasszájából hiányzik 300 pengõ, s mi legyen? Mire a pap így szól: -- Tedd vissza, fiam!

Ezután a kongresszus 492 vokssal, ellenszavazat vagy tartózkodás nélkül elfogadta a szövetség alapító levelét.



A határon túli felszólalók közül délelõtt

elõször Tõkés László fejtette ki, a státustörvény esetében nem csupán kedvezményekrõl van szó, hanem egy magyar nemzetstratégia ígéretét hordozó törvényrõl és dokumentumról, amely talán a trianoni korszak végét is jelezheti. A státustörvény kezdete volna egy magyar nemzetstratégia kialakulásának – emelte ki a Királyhágómellék református püspöke, ezért a nemzeti erõk a státustörvény érdekében és védelmében szövetségeseket keresnek Magyarországon és a határon túl egyaránt.

A kongresszuson szintén felszólaló Markó Béla kiemelte, hogy sok azonosság létezik a Fidesz és az RMDSZ között. Mindkét párt ugyanazon az úton jár, hiszen mindketten az Európai Néppárt tagjai és a nemzet fogalmát is hasonlóan értelmezik, s ugyanúgy határozott és egységes fellépésre van szüksége mindkét szövetségnek – magyarázta az RMDSZ elnöke. Markó a sajtónak úgy nyilatkozott, a kedvezménytörvény módosítása ügyében az RMDSZ nem ért teljesen egyet a magyar kormánnyal, de a reméli, meg tudnak egyezni a problemás kérdésekben.



Markó Béla három fontos témakört emelt ki, amelyek az RMDSZ számára fontosak. Az oktatás-nevelési támogatásról kifejtette, hogy az oktatási kedvezmények módosítása nem egyértelmû, pártja szeretné elérni, hogy közvetlenül a gyerekekhez jusson el a támogatás. A pedagógus- és a diákigazolványokkal kapcsolatos rendelkezéseket szintén leszûkítõen kezeli a tervezet. Erdélyben ezek a legfontosabb kedvezmények, és az RMDSZ kedvezõ módosításokat szeretne elérni.

A kongresszuson több határon túli magyar politikus -- a felvidéki Bugár Béla és Duray Miklós, a vajdasági Kasza József, a kárpátaljai Kovács Miklós -- is a státustörvény jelentõségérõl értekezett.


Németh Zsolt a magyar nemzetpolitika

és a státustörvény tárgyában állást foglaló határozatot ismertette a kongresszuson. A Fidesz nem ért egyet a kedvezménytörvény tervezett módosításával, nem ért egyet a törvény eredeti célkitûzéseinek feladásával, és javasolja a kormánynak, hogy térjen vissza a novemberi MÁÉRT-en elfogadott állásponthoz.

– A kormány vonja vissza, dolgozza át a törvény módosító csomagját. A tavaly konszenzussal elfogadott 60 módosító indítvány ugyanis minden Európai Uniós elvárást kielégít. A kedvezménytörvény kiüresítését mutatja az, hogy a törvényben szereplõ oktatási-nevelési támogatásokat nem folyósítja a kormány, több tízezer tavalyi igény máig nem került kifizetésre Az idei pályázatok kiírását is halogatja a kormányzat, ennek ellenére több ezer igénylés érkezett erre a határon túli irodákhoz.

– A jelenlegi módosító csomag azt jelentené, hogy Magyarország lemondana az összes alanyi jogon juttatandó anyaországi kedvezményrõl. Lemondana azon határon túli magyarokról, akik egészségügyi ellátást szeretnének igénybe venni az anyaországban. Lemondana továbbá az ukrajnai és szerbiai magyarságnak a kedvezményes belépésérõl és magyarországi tartózkodásáról, és lemondana az Európai Unióhoz csatlakozó magyar polgárokról is. A státusztörvény kiürítése mutatja, hogy a kormány nem tudja, nem akarja felvállalni a határon túli magyarokat, nem képviseli az érdekeiket – állapította meg a Fidesz alelnöke.

A Transindex kérdésére válaszolva Németh Zsolt kifejtette: az új szövetség határon túli politikájában azon a nyomvonalon fog haladni, amit a Fidesz elindított, s továbbra is támogatni fogja a határon túli magyarság önszervezõdését, autonómiatörekvését, a nemzet határokon átívelõ újraegyesítését. Németh a státustörvényrõl szóló határozat esti elfogadását azzal indokolta, hogy a kárpát-medencei magyarságnak nincs más választása, mint a határokon átnyúló újraegyesítés, ugyanis szavai szerint csak így lehet erõs a nemzet. -- Az igazi anyaország mi vagyunk – mondta többek között a Fidesz-kormány volt külügyi államtitkára.


________________________________________

Fidesz-történet narancshéjban

A Fidesz 1988-ban alternatív, radikális és jelentõs mértékben liberális jellegû, sokban az önkéntes munkára alapozó, a rendszerváltó mozgalmakhoz képest nagyon is friss stílusú pártként alakult meg. A legszûkebb alapítói kör fõleg a Bibó István Szakkollégium jogászaiból került ki. A Fidesz 1990-ben három központi politikus-figurával készült a választásokra: Orbán Viktor volt a radikális, Deutsh Tamás az alternatív és Fodor Gábor a liberális típus megtestesítõje. A párt többek között azzal a szlogennel kampányolt, hogy: “hallgass a szívedre, szavazz a Fideszre!”, a választás után a parlament alakuló ülésén minden honatya asztalára egy narancsot helyeztek (amely idõrõl-idõre elgurulva megnyomta a szavazógombot, ilyenkor bekiabálták: “csak a narancs volt!”). Az elnök 2000 januárjáig Orbán Viktor volt, aki kormányfõi feladatkörére hivatkozva adta át a pártelnökséget Kövér Lászlónak, ez utóbbi 2001 májusában Pokorni Zoltánnak.



A Fidesz markáns ellenzéki pártként konstruktívan, de hevesen bírálta a keresztény-konzervatív értékeket képviselõ Antall- majd Boross-kormány munkáját. A párt elsõ komolyabb válsága 1993-ban következett be egy MDF-fel együtt végzett székház-vásárlás miatt, mikor az a vád érte a pártot, közpénzt játszik át pártközeli cégeknek. A népszerûségi mutatók esni kezdtek, ennek oka az út- és értékkeresés folyamata volt. Ennek során a Fideszbõl több markáns liberális politikus kimaradt, (például Fodor Gábor), egyeseket ki is zártak – meghatározó arcok kilépése egyetlen párt imázsának sem használ. A Fidesz az 1994-es választáson a várakozások ellenére alulteljesített, egyesek szerint azért is, mert a kampányban inkább a kommunista-ellenesség retorikájára alapozott az MDF-korszak kritikája helyett. Ezután következett be a konzervatív fordulat, amely 1996-97-re lezárult, és az 1998-as választási sikerhez vezetett.

A párt (egyesek szerint jó, más szakértõk szerint helytelen értelemben vett) agresszív PR-jével, vezetõinek radikális, néhol makacs társadalom- és állam-átszervezõi akaratával viszont a 2002-ig tartó kormányzás alatt legalább annyi ellenfelet szerzett magának, mint amennyi hívét megtartotta és mozgósítani bírta. A közvélemény-kutatók elõrejelzései egy évvel ezelõtt is tévedtek a pártot illetõen: a Fidesz-MDF nem túl számos szavazattal, de lemaradt az MSZP-SZDSZ szövetség mögött, így a kormány bukott. Ezután kezdõdött Orbán Viktor budai várbeli programadó beszédével a polgári körök alakításának mozgalma, amelynek következménye a párt mostani szervezeti átalakítása.

Valójában Fidesz emelte be a markánsan a magyarországi politikai diskurzusba a határon túli magyarság ügyét, a Fideszhez fűződik a kedvezménytörvény elfogadása is. Szintén a Fidesz kormányzásához kötődik a nagyszabású, Széchenyi tervként ismert országépítő projekt.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS