2020. május 26. keddFülöp, Evelin
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

6800 áldozata van a terrortámadásnak

szerk. 2001. szeptember 21. 11:50, utolsó frissítés: 11:50

Az afganisztáni tálibok az ország elhagyására kérték fel a CNN amerikai hírtelevíziót. A nyugati hatalmak állampolgárai a kormányoknál szolidárisabbak az USA-val, támogatnának egy korlátozott katonai akciót -- derül ki a Gallup nemzetközi közvélemény-kutatásából.




A nyugati hatalmak közvéleménye saját kormánya elszántságát meghaladó mértékben vállal szolidaritást az Egyesült Államokkal egy körülhatárolt katonai visszacsapás kérdésében, a polgári célpontokra irányuló támadást azonban elutasítja -- derült ki az amerikai terrortámadás után 3-6 nappal készült elsõ nemzetközi felmérésbõl.

A Taylor Nelson Sofres és a Gallup International Association közvélemény-kutatásában öt vezetõ nyugat-európai ország lakosain kívül az Egyesült Államok, Izrael és Pakisztán állampolgárai is véleményt nyilvánítottak.

Az ezerfõs reprezentatív mintán elvégzett felmérés szerint az Egyesült Államok NATO-szövetségeseinek lakossága jelentõs többségben egyetért azzal, hogy hazája katonai elkötelezettséget vállaljon Washington oldalán a terrorakciók megtorlásában. E tekintetben a britek (79 százalék) és a franciák (73 százalék) a legegységesebbek, a németek a legóvatosabbak (53 százalék). Olaszország és a szövetségi rendszerhez nem tartozó Izrael közvéleménye azonos mértékben (66 százalék) támogatná hazája részvételét, míg az Afganisztánnal határos Pakisztánban a megkérdezettek 62 százaléka ódzkodik a szerepvállalástól.


A Libération szerdai számában nyilvánosságra hozott adatgyûjtés arról tanúskodik, hogy a lehetséges ellencsapás jellegének kérdésében a NATO-tagságuk révén érintett országok polgárai a meghatározott célpontra irányuló katonai választ részesítenék elõnyben, s többségük kizárná a polgári lakosságot is érintõ megtorlást.


[15:00] Az Afganisztánban uralmon lévõ tálibok az ország elhagyására kérték fel a CNN amerikai hírtelevíziót. Nic Robertson, a CNN munkatársa, aki a tálibok kandahári fõhadiszállásáról küldi jelentéseit, egyike a még Afganisztánban maradt utolsó nyugati újságíróknak. A CNN, saját közlése szerint, kérvényezte a táliboknál, hogy az országban maradhasson. A legtöbb nyugati már elhagyta Afganisztánt, ahol a szaúd-arábiai milliárdos Oszama bin Laden, a múlt heti merényletek elsõ számú gyanúsítottja bujkál.


[14:00] Mohammed Omar molla, az afganisztáni tálibok legfõbb vezetõje szerdán az ulémák kabuli tanácskozásán kizárta, hogy bármilyen jogi eljárást kezdeményezzenek Oszama Bin Laden ellen anélkül, hogy az Egyesült Államok bizonyítékokat szolgáltat róla a New York-i és washingtoni terrormerényletekben való bûnrészességérõl.

A molla szerint Washington csupán "ürügyet keres" az iszlám elleni háborúra. "Az ország ellenségeinek a szemében az iszlám rendszer szálka, és különbözõ okokat keresnek arra, hogy leszámoljanak vele. Oszama Bin Laden az egyik ilyen ürügy" -- mondta a legfõbb tálib vezetõ. Hozzátette: bármilyen bizonyítékokat találnak a szaúdi milliárdos ellen, azt át kell adni az afgán legfelsõbb bíróságnak, vagy pedig három iszlám ország vallási elöljáróinak. A pakisztáni legfõbb vallási elöljárók dzsihádra, azaz "szent háborúra" szólítottak fel az Egyesült Államok és szövetségeseik ellen, amennyiben megtámadják Afganisztánt.


[11:25] A szeptember 11-én elkövetett terrortámadásokban 62 ország 5856 polgára vesztette életét -- közölte hétfőn az amerikai külügyminisztérium. Ez az adat még nem tekinthető véglegesnek - tette hozzá Richard Boucher külügyi szóvivő. New Yorkban, a Világkereskedelmi Központ két tornyának romjai közül 201 holttestet emeltek ki eddig, s közülük 135-öt sikerült azonosítani.

Az eltűntek száma 5422 fő; ez a szám tartalmazza annak a két repülőgépnek az utasait és személyzetét is (összesen 157 embert), amelyet a terroristák a két toronynak kormányoztak. Washingtonban a védelmi minisztérium adatai szerint 85 holttestet sikerült kiemelni a romok alól, de összesen 189 a halottak illetve eltűntek száma.

[11:00] Vezetõ nyugati politikusok támogatását szeretné megnyerni George Bush elnök a terrorizmus elleni közös fellépés érdekében. Az elsõ washingtoni látogató Jacques Chiraq franci elnök volt, aki kijelentette, országa határozottan támogatja az Egyesült Államok készülõ akcióját.

Ezzel szemben Párizsban Lionel Jospin miniszterelnök kedden azt nyilatkozta, Franciaország katonai akcióban csak a parlament felhatalmazásával vehet részt, és a törvényhozás rendkívüli ülésre csak októberben ül össze.

Csütörtökön ifj. Bush elnök Tony Blair-rel, Nagy-Britannia miniszterelnökével tárgyal, Oroszország és Németország külügyminisztereit küldi a Bush-sal való egyeztetésre. Ma az indonéz elnökasszony, Megawati Sukarnoputri személyében az elsõ muzulmán államfõ találkozik az amerikai elnökkel a múlt keddi terrortámadás óta. Az amerikai hatóságok szerint a merényletet, melyben legalább 5000 ember tûnt el, iszlám radikális csoportosulások követték el.


________________________________
KEDD

[15:15] Az Egyesült Államok még a keddi terrortámadás elõtt katonai akciót tervezett a tálib vezetés ellen. Ezt a volt pakisztáni külügyi államtitkár, Niaz Naik nyilatkozta a BBC-nek. A tervet helyettes amerikai diplomaták július közepén ismertették Naik-kal egy ENSZ-támogatta berlini konferencián, és azt is elmondták, a katonai akcióra valamikor október közepén kerülne sor.

A volt pakisztáni külügyi államtitkár azt is elmondta a BBC-nek, az amerikai diplomaták közölték vele, amennyiben Oszama bin Ladent nem adja ki a tálib vezetés gyorsan az Egyesült Államoknak, akkor indítják a katonai akciót bin Laden és a tálib vezér, Omar Mullah elfogására vagy megölésére. Az akcióterv középtávú célja a tálib rezsim leváltása és egy átmeneti kormánys felállítása volt. A kormányban mérsékelt afgán politikusok vettek volna részt, élén lehetséges, hogy a volt király, Zahir sah állt volna.

Niaz Zaik információi szerint az akciót tadzsikisztáni bázisokról indították volna. A volt szovjet köztársaságban már dolgoznak amerikai szakértõk, és a terv szerint az akcióban 17 000 orosz katona is részt vett volna. "Nincs kétségem, hogy a Világkereskedelmi Központ elleni támadás után elõvették és továbbfejlesztették ezt a tervet, és két-három héten belül gyakorlatba is ültetik. Nem hinném, hogy az akciót lefújnák, mégha a tálib vezetés azonnal le is tartóztatná bin Ladent" -- mondta a volt pakisztáni külügyi államtitkár a BBC-nek.

[12:15] Kamal Harazi iráni külügyminiszter óva intette az Egyesült Államokat egy Afganisztán ellen irányuló katonai akciótól, amely szerinte katasztrofális következményekkel járna és sok ártatlan ember halálát okozná.

A pontosan egy héttel ezelõtt végrehajtott egyesült államokbeli terrorakciók fõ gyanúsítottjának, a szaúdi származású Oszama bin Ladennek otthont adó közép-ázsiai ország ellen tervezett katonai fellépés sok ártatlan ember halálát okozná és népeket kényszerítene otthonaik elhagyására - fejtette ki az iráni diplomácia vezetõje hétfõ este francia kollégájával, Hubert Védrine-nel folytatott telefonbeszélgetése során.

Szintén az Afganisztánra lesújtó esetleges amerikai válaszcsapások ellen emelte fel szavát hétfõn Ali Hamenei, Irán legfõbb vallási és politikai vezetõje. Mohammed Hatami iráni elnök szerint a terrorizmus elleni harc vezetését az ENSZ-re kell bízni - írja az AFP.

[11:00] A tálib vezetés Oszama bin Laden szaúdi származású terrorista vezér kiadatásának elõfeltételéül azt szabta, hogy az Egyesült Államok elleni terrortámadással gyanúsított milliárdost semleges országban állítsák bíróság elé.
Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség keddi jelentése szerint Omar molla, a pakisztáni kormányküldöttséggel tárgyaló tálib delegáció vezetõje emellett követelte azt is, hogy oldják fel az Afganisztán ellen hozott nemzetközi büntetõintézkedéseket, szüntessék be a tálibok ellen harcoló északi szövetség segélyezését és fegyverekkel való támogatását, továbbá, hogy nyújtsanak gazdasági segítséget Kabulnak.

Értesülések szerint a pakisztáni tárgyalóküldöttség - amely Mahmud Ahmad tábornoknak, a titkosszolgálatok fõnökével az élén folytat megbeszéléseket Afganisztánban - két tagja elhagyta a konzultációk színhelyét, Kandahár városát, hogy egyeztessen a tálibok feltételeirõl az amerikai féllel. Várhatóan még kedden Kabulba repülnek és közlik az amerikai választ. Kandahárban hétfõn több mint három órán át tárgyaltak a tálib és a pakisztáni vezetés képviselõi.


[10:30] Az afganisztáni tálib vezetés szent háborúra készíti fel a lakosságot a rendszer védelmében. Országszerte bejelentették, hogy az Egyesült Államok invázióra készül, és felszólították a népet, hogy tömörüljön egységbe. A kabuli rádióban hétfõn késõ éjjel Mohammed Haszan Ahund, a tálib minisztertanács alelnöke mondott beszédet, amelyben közölte, hogy "hamarosan újra elkezdõdik a szent háború az amerikaiak ellen". Szerinte csak ürügy az a vád, hogy Oszama bin Laden követte el a terrortámadásokat a Világkereskedelmi Központ és a Pentagon ellen. "Az USA és a világ összes imperialistája, zsidók és keresztények és a támogatóik le akarják rombolni az iszlám rendszert, amelyet a véretek árán hoztatok létre" -- mondta.


________________________________
HÉTFŐ

[17:00] Mintegy ötven amerikai szakértõ, köztük a különleges szolgálatok több tagja érkezett Iszlámábádba a péntekre virradó éjszakán, hogy a terroristaellenes háború elõkészítésével kapcsolatos együttmûködésrõl tárgyaljon a pakisztáni hírszerzõ szolgálatok illetékeseivel -- jelentette hétfõn az AFP, meg nem nevezett nyugati forrásokra és pakisztáni hírszerzési forrásokra hivatkozva.

Közben hozzávetõleg ezer amerikai katona érkezett az utóbbi napokban Egyiptom területére, hogy részt vegyen az arab országban az október nyolcadikával kezdõdõ nagyszabású nemzetközi hadgyakorlaton, amely a Bright Star (Fényes csillag) fedõnevet viseli -- jelezték nyugati diplomáciai forrásokból az AFP-nek.

Megközelítõleg hetvenezer fõ tevékenykedik majd az idén tizenkét ország részvételével zajló, kétévente rendszeresen sorra kerülõ manõvereken. Az Egyesült Államok húszezer, Egyiptom negyvenezer katonát küld a hadgyakorlatra - közölték ugyanezek a források. Mások mellett részt vesz a manõverekben Franciaország és Olaszország, továbbá Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Jordánia és Kuvait is. A jelentésben nincs szó az Egyesült Államok ellen intézett, szeptember 11-i terrortámadásokról és a rájuk adandó válaszról, de a készülõ válaszcsapás fényében a szokásostól eltérõ, különleges jelentõséget kap a nagy erõket megmozgató hadgyakorlat.


[16:00] Az ENSZ Menekültügyi Fõbiztossága (UNHCR) szerint Afganisztánban az emberek tömegével hagyják el lakhelyüket, és útban vannak a pakisztáni, illetve az iráni határ felé. A jelentõsebb városokat eddig összesen több tízezren hagyták el.

A lakosság attól való félelmében menekül, hogy az Egyesült Államok a múlt keddi terrortámadások megtorlásaként katonai támadást indít az elsõ számú gyanúsított, az Afganisztánban menedéket találó, szaúdi Oszama bin Laden terroristavezér ellen. Többek között Kabulból, az ország déli részén található Kandahárból és Dzsalálábádból menekültek el sokan -- idézte a Reuters az UNHCR szóvivõjét.


[12:30] A New York-i muzulmán közösség több száz tagja brooklyni felvonulással mutatta ki vasárnap elkötelezettségét az Egyesült Államok iránt, de helytelenítette, hogy az ország háborúval akar visszavágni a New York és Washington ellen elkövetett múlt heti terrortámadásokért.

Arab, pakisztáni és afrikai származású mohamedánok vonultak fel csendesen Brooklyn városrész utcáin. Transzparenseken hordott felirataik egyfelől a múlt keddi terrortámadás feletti felháborodásukat, az áldozatok miatt érzett szomorúságukat és gyászukat fejezték ki, másfelől igyekeztek mindenkinek értésére adni, hogy a terrorizmus nem egyenlő az iszlámmal. Egyik-másik transzparens a készülő amerikai visszavágásra utalva azt hirdette, hogy "egy újabb háború nem jó válasz" a terrorizmus kihívására.

Egy Nagy-Britanniában működő radikális muzulmán szervezet, az Al-Muhadzsirún vezetője arra szólította fel fiatal híveit, hogy menjenek Afganisztánba, és harcoljanak az Egyesült Államok ellen, ha az megtámadná ezt az ázsiai muzulmán országot -- jelentette hétfőn a The Daily Telegraph című brit lap. A szíriai származású Omar Bakri Mohammed sejk "túlvilági jutalommal" kecsegtette a leendő "mártírokat" a szervezet birminghami értekezletén.

[11:30] Hivatalos pakisztáni küldöttség érkezett hétfőn a dél-afganisztáni Kandahárba, hogy rábírja a tálib vezetést: adják ki Oszama bin Laden muzulmán terrorista vezetőt. Mint a pakisztáni székhelyű AIP afgán hírügynökség beszámolt róla, a delegáció megérkezése után azonnal tárgyalásokat kezdett Vakil Ahmad Muttavakil, a nemzetközileg el nem ismert tálib kormányzat külügyminiszterével.

A küldöttség programja szerint tárgyalni óhajt Mohammed Omar mollával, a tálibok legfőbb vezetőjével is. Az Egyesült Államok a kedden New Yorkban és Washingtonban végrehajtott terrortámadások megszervezőjének tartja Oszama bin Ladent, és kézre akarja keríteni az Afganisztánban rejtőzködő szaúd-arábiai milliárdost. A tálib kormányzattal jó kapcsolatokat ápoló Pakisztán segítséget ígért ehhez az Egyesült Államoknak.


[11:00] Dick Cheney amerikai alelnök vasárnap, az NBC tévéhálózatnak adott nyilatkozatában ígéretet tett arra, hogy alaposan felülvizsgálják, milyen forrásokat használhat és milyen műveleteket hajthat végre a jövőben az amerikai titkosszolgálat a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben.

Cheney szerint a Központi Hírszerző Ügynökségnek, a CIA-nek nagyobb önállóságot kellene adni annak eldöntéséhez, milyen fedett akciókat indítson a terroristák ellen. Az alelnök szavai arra való kormányzati reagálást tükröznek, hogy az elmúlt napokban, a keddi terrorcselekmények nyomán súlyos szemrehányások érték az Egyesült Államok hírszerzését az emberi hírszerzési források nem kellő mértékű kihasználása -- a pusztán az "elektronikus hírszerzésre" való túlzott támaszkodás -- miatt.

Cheney külön kitért arra, hogy időnként hasznos lehet a terrorizmus elleni küzdelemben, ha a CIA "jellemtelen alakokat" tart ügynökfizetési listáján. (A jelenlegi szolgálati szabályzat tiltja "emberi jogok megsértőinek" a beszervezését.) "Piszkos és veszélyes terepen dolgoznak" -- mondta az alelnök a terrorizmus ellen küzdő amerikai titkosszolgálati emberekről, és egyúttal teljes bizalmáról biztosította George Tenet CIA-igazgatót, akinek most, a kedden történtek után, többen a fejét követelik.


________________________________
SZOMBAT

[13:25] Az Afganisztánt uraló tálibok szombaton megtorlással fenyegették meg a szomszédos országokat, ha segítséget nyújtanak az Egyesült Államoknak egy Afganisztán elleni esetleges támadáshoz. A kabuli külügyminisztérium közleménye szerint -- amelyet a tálibokhoz közel álló, pakisztáni székhelyû AIP iszlám hírügynökség idézett -- a tálibok Afganisztán függetlensége elleni "merényletnek" tekintenének minden javaslatot, amelyben a szomszédos országok szárazföldi vagy légi támaszpontjaikat felajánlanák az Egyesült Államoknak egy Afganisztán elleni amerikai katonai támadás megkönnyítésére.

A tálib közlemény szerint a modzsahed harcosok ekkor esetleg "kénytelenek lesznek" behatolni az érintett országba, és nem zárható ki "erõteljes támadásuk" lehetõsége. A közlemény az érintett országra hárította a felelõsséget a következményekért. Mohammed Omar molla, a tálibok vezetõje elõzõleg, egy pénteki rádióbeszédében felhívta a világ muzulmánjait, hogy bátran nézzenek szembe az amerikai támadás veszélyével és készüljenek szent háborúra (dzsihád) hitük védelmében.

[12:15] Az orosz külügyminiszter burkoltan támogatásáról biztosított egy tálibellenes intervenciót Afganisztánban. Mint az AFP hírül adta, Igor Ivanov szombaton Jerevánban kifejtette: "a terrorizmus elleni harcban nem lehet kizárni az erõ alkalmazását. Tudjuk, hogy a tálibok kezén lévõ területen terroristákat kiképezõ táborok vannak, továbbá drogot termelnek, amelyet Európába, Oroszországba és az Egyesült Államokba próbálnak becsempészni." Ez a helyzet "veszélyezteti államaink biztonságát" - állapította meg Ivanov, és levonta a következtetést: "a nemzetközi közösség természetesen nem nézheti ezt tétlenül". Ivanov az orosz elnököt, Vlagyimir Putyint kísérte el Örményországba.


A légierõ megpróbálta elfogni az eltérített gépeket

[11:30] Az amerikai légierõ több támaszpontjáról is vadászgépek szálltak föl kedden, hogy megpróbálják elfogni az eltérített utasszállító gépeket. -- Tíz perccel az elsõ gépnek a New York-i Világkereskedelmi Központ tornyába való becsapódása elõtt, az amerikai légvédelem értesítette a polgári repülésirányítást arról, hogy egy repülõgépet eltérítettek -- mondta az észak-amerikai légvédelmi parancsnokság szóvivõje pénteken. A CBS tévé szerint öt vadászgép vett részt az akcióban: két F-15-ös a Massachusetts állambeli Cape Codnál lévõ otisi támaszpontról startolt, három F-16-os pedig Virginia állambeli Langley melletti bázisról.


Busht felhatalmazták a katonai fellépésre

[11:00] Az amerikai képviselõház pénteken késõ este jóváhagyta a szenátus által a nap folyamán már korábban elfogadott felhatalmazást, amely lehetõséget biztosít George Bush elnöknek a keddi terrortámadások nyomán szükségesnek ítélt katonai fellépésre.

A katonai erõ alkalmazására vonatkozó felhatalmazás egyfelõl a felelõsök megbüntetését célozza - a felelõsök közé sorolva nem csupán az elkövetõket, hanem az elkövetõket bújtató államokat is -, másfelõl elõirányozza: az elnök által megteendõ lépéseknek biztosítaniuk kell, hogy a továbbiakban ne lehessen terrortámadást végrehajtani az Egyesült Államok ellen. A washingtoni igazságügy-minisztérium közlése szerint letartóztattak egy személyt, aki fontos tanúvallomással szolgálhat a keddi terrorcselekményekkel kapcsolatban.


Használhatatlan az egyik "fekete doboz"

[10:10] Használhatatlannak bizonyult a kedden a Pentagonba csapódott repülõgép két "fekete doboza" közül az, amelyiknek a pilótafülkében elhangzottak hangfelvételét kellett volna tartalmaznia. A hangrögzítõ nyilvánvalóan megsérült a becsapódást követõ tûzben, és nem tartalmaz értékelhetõ információt -- közölte pénteken a Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI.

A fekete dobozok mintegy 1100 Celsius fokot is kibírnak, de garantáltan csak mintegy félórán keresztül. A szóban forgó rögzítõ két napon át volt a lángok közt. Ami a géprablásokban közvetlenül a gépek fedélzetén részt vett 19 személyt illeti, róluk megállapították, hogy közülük heten kiképzett pilóták voltak, és hogy e hét közül hárman Floridában kaptak pilótakiképzést. E három személyen kívül két további személy is lakott hosszabb-rövidebb ideig Floridában. A rendõrség pénteken õrizetbe vett három személyt a chicagói Midway repülõtéren. A repülõteret lezárták. Részletek egyelõre nem ismeretesek, csupán annyit közöltek, hogy a szóban forgó három fõ "biztonsági kockázatot jelentõ személynek látszott".


Forrásaink: BBC, CNN, Kossuth Rádió, Magyar Távirati Iroda, Mediafax, Pro TV.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS