2019. október 18. péntekLukács
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

BBTE-vezetők: finanszírozási gondokkal járhat a magyar intézetek megalakulása

S.I. 2012. január 27. 11:32, utolsó frissítés: 14:59

Pozitívum, hogy először kerül a magyar tagozat a románnal egyenértékű egységbe. Kerekasztal az új oktatási törvény problémáiról és lehetőségeiről.


Az új oktatási törvény ugyan a közoktatásban hozott több változást, ugyanakkor az egyetemi oktatást is gyökeresen felforgatta - mondta Magyari Tivadar a Sapientia-Jakabffy Klub második, Lehetőségek és kihívások a Babeş-Bolyai Tudományegyetem számára az új tanügyi törvény tükrében című kerekasztal-beszélgetésén.

A rektorhelyettes szerint a magyar oktatás vonatkozásában számos probléma és hátrány merül fel: az egyik nagy hiányossága a törvénynek a felsőoktatás tekintetében, hogy nem hozta meg azoknak a minimális közös játékszabályoknak a tisztázását, amelyeket ettől a törvénytől az egyetemek, különösen az egyetemi adminisztráció elvárt.

“Elvártuk volna annak a helyzetnek a kezelését, amelytől szenvedtünk az elmúlt években, hogy minimális törvényszakaszokban tisztázzák azokat a közös játékszabályokat, amelyekhez igazodni kell az egyetemeknek, kiváltképp az állami felsőoktatási intézményeknek. E helyett a törvény belekapkod oda is, ahová nem kellene, nagyon részletekbe menően próbál leszabályozni bizonyos működési elveket, amelyeket az egyetemre lehetett volna bízni, a tisztségválasztástól a belső ellenőrzési rendszerekig” - részletezte a magyar tagozat vezetője.

Hozzátette, a törvény e mellett sok közös tennivalót nem szögez le. Nagy probléma, hogy a végrehajtási módszertanok vagy késnek, vagy meg sem fognak érkezni, tehát ugyanaz a rendetlenség, kiszámíthatatlanság van a felsőoktatásban, mint azelőtt.


“Még mindig nem tudjuk pontosan, hogy fogadjuk a külföldi diákokat, hogyan fogadjuk és írassuk be a külföldön tanult és középiskolát végzett fiatalokat, még azt se tudjuk, hogy milyen keretekbe regisztráljuk vissza a gyereknevelési szabadságról visszatérő diákanyákat” - sorolta az új tanügyi törvény hiányosságait.

Az intézményvezető szintén kifogásolta, hogy nem volt megoldása a minisztériumnak arra, milyen lépésekben építik be a megváltozott jogszabályokat a saját szabályrendszerükbe az egyetemek. “Ez nagyon komolyan érintette a BBTE-t, mivel semmilyen elképzelése nem volt a minisztériumnak, hogy miként kéri számon általában a chartamódosításokat, és ez oda vezetett, hogy a gyorslépésekben elfogadott, a szakaszos megvitatást nélkülöző folyamathoz kellett nekünk igazodni, ezért nem sikerült néhány elképzelésünket bevinni a chartába” - mondta Magyari. Hozzátette: ettől szenved a MOGYE, még most sem tudja a szaktárca, hogy mit kezdjen ezzel az üggyel.


Nem egyenlő bánásmód

A tagozatvezető szerint a törvény másik kritikus pontja, amely kimondottan a magyar felsőoktatást érinti, hogy a megszülető rendelkezések azoknak az intézeteknek kedveztek, amelyek sok szempontból váron belül voltak. “A három kérdéses állami intézet, a BBTE, a MOGYE és a marosvásárhelyi művészeti egyetem vezetőségének az volt a mandátuma, hogy azt kérje a törvényalkotóktól, hogy olyan törvény szülessen, hogy egyikünknek-másikunknak nehogy vissza kelljen lépnie valami korábban meghaladott állapothoz.

Végül ez sikerült, de a törvény nagyjából azokat hozza helyzetbe, akik az elmúlt esztendőben, a BBTE-n 2008-tól kezdődően, már bebiztosították magukat. Akik váron kívül voltak, mint a MOGYE, azoknak meglehetősen nehéz volt azt a két lépést megtenni. A belső vitákban az ellenérveket - hogy nem alkothatunk ilyen vagy olyan egységeket, mert ez és ez hiányzik - ott tudtuk kivédeni, hogy jeleztük, hogy ez már egy-két éve nekünk megvan.

Egy olyan törvény kellet volna, amely sokkal szókimondóbban, a politikai viszály ellenére is helyzetbe hozza az egyetemeket. Nem jelent semmit, hogy bizonyos belső egyezkedésekkel váron belül kerültünk, a törvénytől azt vártuk, hogy ennek nagyon hosszú távú garanciáit fektesse le” - fogalmazott a rektorhelyettes, aki szerint a törvény nem orvosolta a klasszikus magyar problémákat: a tanárképzés a 2001-2002-es intézkedések óta földön hever, az oktatói létszám megtorpanni látszik annak ellenére, hogy látványos ugrást értek el 2007-2008-ban.


Lehetőségek és buktatók

Soós Anna docens, a matematika-informatika kar dékánhelyettese a törvény pozitívumairól beszélve elmondta: rendkívül fontos megvalósítás, hogy a jogszabály rangsorolja az egyetemeket. A BBTE az első kategóriába került, és ehhez viszont a magyar közösség lényegesen hozzájárul. “Az lenne a feladatunk, hogy ezt a lehetőséget tovább építsük és kihasználjuk. Ugyancsak a törvény tette lehetővé a magyar tagozat önálló szabályzatának a meghatározását. Ezt meg is tettük, és ez alapján szeretnénk működni. A szabályzat tartalmazza a magyar tagozat választási rendszerét, melléklete lesz a chartának, és működési keretet ad a magyar tagozatnak” - vázolta a docens.

Pozsony Ferenc professzor, a bölcsészkar dékánhelyettese szerint a törvény nem fogalmaz egyértelműen a kisebbségi oktatással, a kisebbségi struktúrák kialakításával kapcsolatban.

Az eredmények felsorolásakor kifejtette: az új törvény az egyetemek adminisztrációjában elválasztja a törvényhozó és végrehajtó hatalmat. Eddig a rektorátus által kidolgozott rendelkezéseket egy olyan szenátus hagyta jóvá, amelyet szintén a rektor vezetett. “Az új törvény értelmében a szenátus tagjait általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással jelöljük ki, továbbá a szenátusnak saját elnököt választunk” - magyarázta a professzor, aki egy másik fontos elemre is felhívta a figyelmet, arra, hogy a rektor nevezi ki a doktori iskolák vezetőit. Ez a rendelkezés egyrészt potenciális feszültségeket is kikerülhet, de számos visszaélésre is alkalmat fog nyújtani - vélte.

A jogszabály egy harmadik komponense, hogy bevezeti a habilitációs rendszert. Ez Nyugat-Európában, Németországban eddig is megvolt. Ahhoz, hogy valaki előrébb lépjen az egyetem hierarchiában, habilitálnia kell. “A habilitációs rendszerbe való belépés a nyugat-európai struktúrákhoz közelíti a mi rendszerünket, és a szakmai színvonal emelését is megcélozza. Számos problémát is felvet, hisz a BBTE általános nagy struktúrája és a magyar oktatók nemzedéki szerkezete is nagyon előnytelen, aránytalan, és számtalan kérdőjelt vet fel az, hogyan tudunk majd újabb és újabb teret nyerni a habilitációs intézmény bevezetésével” - mondta Pozsony.

Hozzátette: az új törvény lehetővé teszi önálló intézetek létrehozását. Tagozatvezetői ülésen megegyezés született arról, hogy a törvényben szereplő departament szót intézetnek fogják nevezni. A professzor szerint az intézetek megszületése számtalan problémát fog gerjeszteni a közeljövőben.

Az egyetemek rangsorolásáról elmondta, az egyelőre formaságnak tűnhet, de előbb-utóbb a munkaerőpiacon is éreztetni fogja hatását.


Tagozat vagy vonal, tartalom és forma

Az egyetem magyar tagozatának megnevezése húsz éve vita tárgya - mondta Magyari Tivadar, aki szerint ez nyelvi kérdésnek tűnhet, de a tartalmi részei a lényegesebbek.

1990 után nem nevezték sehogy a BBTE magyar részét, többnyire magyar tannyelvű csoportokról beszéltek. 1998 tavasza fordulópont a magyar rész életében. Ekkor valamiféle státust próbáltak adni a magyar tagozatnak, és románul linia-nak nevezték az egyetem magyar részét, amit mindenki a saját szája íze szerint fordított.

2004-ben az akkori magyar tagozatvezető kikérte egy munkabizottság véleményét, hogy az egyetemen használt terminus technicusoknak mi legyen a magyar megfelelője. A bizottság szótára folytán hivatalosan is konszenzus született, hogy a linia szót tagozatnak fordítják. Amit a magyarok magyar tagozatnak és a románok linia de studiunak neveztek, az nem egy konstans tényt takart, mindig azt jelentette, ami éppen az egyetem magyar részének jogállása volt.

A tavalyi törvényben terminológiai sokféleség szerepel, egyaránt megtalálható a grupa, linia, secţia szó. Nem vagylagosan, hanem vonalakkal elválasztva. “Megvitattuk ezt a vezetőtanácsban is, kikértük a törvényalkotók véleményét. Azt mondták, ez főleg azért van, mert konzultáltak a három intézettel (BBTE, MOGYE és a marosvásárhelyi művészeti egyetem) és az intézetekben már használt kifejezéseket tették egymás mellé. A jogászaink utóbb azt mondták, hogy nyugodtan eltekinthetünk a törvényhozó eredeti nyelvi szándékától, mehetünk egy bátrabb irányba is, hogy nézzük meg, a meglévő törvényszövegből mit tudunk következtetésképpen kihozni” - foglalta össze a folyamatot a rektorhelyettes.

A tagozatvezetői tanácsülés-sorozaton megegyeztünk abban, hogy a felmerülő alternatívákat egyenértékűen kezeljük,és megpróbáljuk kihozni ezekből a legtöbbet. “Az intézetek megalakításakor román kollégák első lépésben úgy képzelték, hogy a megalakuló román intézeteknek egy alintézete leszünk, végül két dolgot sikerült elérni. A megalakuló intézetek nagyon erősek legyenek, a szubszidiaritás elve érvényesüljön, ez a román kollégák érdeke is volt. Mi ekkor azt kértük, hogy nekünk is hasonló legyen, se több, se kevesebb” - mondta Magyari.

Soós Anna szerint, ha a magyar tagozat egyenrangú félként akar fellépni, az első lépés, hogy egyenrangú struktúrái legyenek. A következő lépés, hogy a belső közösség konszenzusra jusson abban, hogy mit szeretne. A BBTE úgy döntött, hogy a vonal megfogalmazást használja azzal a megjegyzéssel, hogy ez magyar megfogalmazásban tagozatot jelent. “Ez egy belső döntés, hogy melyik a jó, abból derül ki, hogy mivel sikerül feltölteni. A többi csak keret, rajtunk múlik, és azon dolgozunk, hogy feltöltsük” - jegyezte meg.

Pozsony Ferenc szerencsétlen kifejezésnek tartja a linia kifejezést, szerinte ez egy tranzakcionális kezelési eljárás az eredménye. “Csodálkoztam, hogy Bukarestben nem sikerült ezt a kifejezést másra, egységesre változtatni. Magyar szóhasználatban tagozatnak nevezem. Az egyetemi struktúrának van egy jobb intézményes része, ezt karnak hívják és úgy érzem, hogy a jövőben e felé kell elmozdulni” - tette hozzá.

Magyari Tivadar elmondta, nem fogadták el a vonal megnevezést, a nyelvérzékük is tiltakozott a tükörfordítás ellen, ugyanakkor nem elég csak tagozatnak nevezni. “Minél inkább közelítsünk afelé, hogy a tagozat a secţie törvény által használt címszó alatt megfogalmazott dolgokat takarja. A linie maradt, de a secţie tartalommal próbáltuk megtölteni. Ne csak oktatásszervezésben legyen önállóságunk, és ne csak helyi intézeti szinten, hanem összegyetemi szinten is. Az intézetek túlélése érdekében nagyon nehéz egyeztetésekre lesz szükség közöttük, magyar-magyar alapon” - magyarázta.


Közös struktúra jelenti a jövőt

Soós Anna úgy vélte, az intézetesedés leglényegesebb követelménye, hogy a magyar oktatókat egy közös struktúrába szervezzék. Eddig az oktatók szempontjából a szétszórtság volt a jellemző, hisz mindenki külön tanszéken volt, és a humán erőforrás kezelése nehezebb volt, függött a tanszéktől.

“Lényeges változást az oktatók szintjén hoz az intézetesedés, előnye, hogy együtt lesznek, együtt tudják szervezni azt az oktatási részt, amely elsősorban a magyar hallgatók igényeit szolgálja ki” - részletezte. Hozzátette: a magyar intézetek nem egyenlők a magyar nyelvű oktatással, mert pl. a természettudományok területén nagyon fontos, hogy angol, német nyelven is folyjon oktatás. “Ezért kértük, hogy a nevekben is a magyar tagozat intézete elnevezés szerepeljen, és ne magyar nyelvű, mint ahogy eredetileg szánták, mert távlatilag a piac az angol és a német nyelvet igényli az oktatásban” - összegzett.

Pozsony Ferenc pozitívumnak tartja, hogy olyan karokon is alakultak magyar intézetek, ahol eddig ilyenre nem volt lehetőség. Az egyetemi tudományos élet központja az intézet, a tanszék, hisz annak meghatározó szerepe van az új oktatók kiválasztásában, az egész tantárgyi struktúra filozófiájának meghatározásában. Ugyanakkor szerinte ez számos problémát fog felvetni. Egyrészt a gazdasági fenntarthatóság kérdése, hisz a magyar csoportok jóval kisebb létszámmal működnek. “A magyar diákok után magasabb fejkvótával adják a támogatást, ennek ellenére gazdasági téren felvetődhet az, hogy veszteségesen fog működni egy intézet. A másik a humán-személyi kérdések köre. Nagyon rossz a magyar oktatók nemzedéki státusszerkezete. A tanszékek, intézetek jelentős részében nagyon kevés a magyar professzor és a doktorátusvezető professzor. Nélkülük nem lehet magiszteri programot sem akkreditálni. A magyar oktatók világából hiányzik a középnemzedék. A támogatáspolitikát át kell rendezni ahhoz, hogy a fiatal, tehetséges, Európában diplomát szerzett kollégáinkat helyzetbe hozzuk” -sorolta Pozsony.

Soós Anna hozzátette, a tanügyi törvény kimondja, hogy sok tudományos munka árán, de nem feltétlenül professzori címhez köthető a doktorátusvezetés. A docens biztatónak tartja, ha valaki nem is lépett előre a hierarchiában, de adjunktus és habilitált, akkor lehet doktorátusvezető. “Ez az út, amely segít bennünket, hogy ne maradjunk doktorátusvezető nélkül” - mondta. Pozsony Ferenc egyetértett a felvetéssel, de rövid távon akutnak tartja a problémát. Szerinte a kérdés úgy is feltevődik, hogy ki vezethet doktori iskolát, hisz ebben a pillanatban nagyon kevés doktori iskolát vezető magyar oktatóval és magyar doktori iskolával rendelkezik a magyar a közösség.


Atomizált tagozat

Magyari Tivadar zárszóként elmondta: az intézetesedés folyamata az ősrobbanás utáni állapotban van. Tucatnyi helyen alakultak, alakulnak magyar intézetek, egyesek egész kicsik, és komoly fennmaradási problémák fenyegethetnek a szétszóródás miatt.

“Azonnali megoldást jelentene, ha az új egyetemi vezetőség és a szenátus pontosan leszögezné a erőforrás elosztás intézményszintű játékszabályait, ugyanis az intézet lesz a gazdálkodási egység, eddig a kar volt az, és a kar irányában történő elosztás szabályai sem voltak tiszták. Az egyetem ad-hoc alkotta meg ezeket úgy, ahogy az egyetem vezetőségének éppen megfelelt. Ezzel lehetett sakkban tartani különböző ellenzéki karokat, és lehetett kedvező vagy nem kedvező rendelkezéseket hozni pénzelosztáskor” - fogalmazott.

A rektorhelyettes szerint jobb lenne, ha valamilyen módon megvalósulna a magyar tagozat integrációja. “Az intézetesedéssel együtt a közös egyetem történetében először kerül a magyar tagozat a román megfelelőjével egyenértékű egységbe. Ha a játékszabályok kiszámíthatóságot jelentenek, akkor ez sokat jelent. Ne legyenek illúzióink, ne akarjuk se az intézetekbe, se a majdani esetleg önálló karokba beleálmodni azt, amit egy teljesen önálló intézetbe álmodnánk. Mint, ahogy az iránt se tápláljunk illúziókat, hogy ki tudunk válni a román felsőoktatás gondjai-bajai alól” - zárta Magyari.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS