2019. december 8. vasárnapMária
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Védelmi rendelet óvja a bántalmazottakat az agresszortól

Kertész Melinda kérdezett:Kertész Melinda 2012. február 17. 14:39, utolsó frissítés: 17:13

Családon belüli erőszak esetén a bántalmazó eltávolítható a közös lakásból, illetve nem mehet azon helyek közelébe sem, ahol az áldozat gyakran megfordul.


Cikkelyenként fogadta el a képviselőház a családon belüli erőszak áldozatainak védelmére szolgáló törvényt módosító javaslatot, amelyet a PDL és a kisebbségek csoportja terjesztett be. A törvénymódosító tervezetről az ellenzékiek távolmaradása miatt nem volt végső szavazás a képviselőházban, amely ebben az esetben a döntő fórum szerepét tölti be. A tervezet a jövő heti ülés napirendjén szerepel, így szavaznak róla, amennyiben lesz kvórum. A szenátus korábban már megszavazta a dokumentumot, amelynek legfontosabb újítása a bántalmazó távol tartására szolgáló védelmi rendelet bevezetése, amelyet sürgősségi eljárással kérhet a bántalmazott fél vagy képviselője a bíróságon.

Raluca Turcan képviselő, a módosító javaslat egyik beterjesztője hangsúlyozta, szükség van a családon belüli erőszak szigorúbb szankcionálására, hiszen a statisztikák azt mutatják, hogy a bántalmazott nők 75-85%-át otthonában éri agresszió.

A tervezet szerint családon belüli erőszaknak minősül a szóbeli, a pszichológiai, a testi, a szexuális, a gazdasági, a társadalmi illetve a spirituális (amikor az agresszor az áldozat hitét, vallási meggyőződéseit csúfolja, vagy korlátozza hite gyakorlásában) bántalmazás.

A védelmi rendelet kibocsátása legfennebb két éves időszakra szólhat, ennek segítségével a bíróság megtilthatja a bántalmazónak a közös lakásban való maradást vagy visszatérést, kötelezheti arra, hogy bizonyos költségeket – például az áldozata egészségügyi ellátása, a menhelyen való tartózkodása, vagy a bírósági eljárás költségeit fizesse ki. A rendelet ugyanakkor megszabhatja, hogy a bántalmazó ne kerülhessen az áldozata 200 méteres körzetébe, ne hívja telefonon, és semmiféle üzenetet ne juttasson el hozzá.


A tervezet ugyanakkor a bírságokra is kitér: 1000 és 5000 lej közötti bírsággal sújtható az a menhely, amely nem fogadja be a veszélynek kitett áldozatot, a bántalmazottak egészségügyi ellátásának megtagadása 500 és 1000 lej közötti összeggel bírságolható. Ugyanekkora összeggel bírságolható a veszélyhelyzet elmúltával a menhely elhagyásának megtagadása, vagy a bántalmazó, ha megpróbál behatolni a menhelyre, amelyben az áldozata tartózkodik. A módosítás érvénybe lépésétől fogva bővül az áldozatok megsegítésére szolgáló eszközök tárháza. A módosítás jelentőségéről Tonk Gabriellát, a Nők Egyesülete az Erőszak Ellen –ARTEMIS civil szervezet volt munkatársát kérdeztük.


A romániai törvénykezés nagy hiányosságának számított a védelmi rendelet kibocsátása lehetőségének hiánya. Milyen változást hozhat a családon belüli erőszak áldozatainak megsegítése terén ennek a rendeletnek a bevezetése?

A legfontosabb változás az, hogy a rendelet segítségével nemcsak az agresszornak a közös otthonból való eltávolítását lehet elérni, hanem a családtagjai által frekventált helyekről – a bántalmazott munkahelye, a gyermek iskolája, a családtagok otthona körzetéből – is eltiltható. A rendeletet az áldozat is kérheti, de a szociális munkás vagy az ügyész is a bírósághoz fordulhat ez ügyben. A védelmi rendelet gyakorlatilag egy eltiltás, amelyet a menetrendszerű procedúrán kívül is lehet kérni. A rendeletben a bíróság azt is megszabja, hogy mennyire közelítheti meg a bántalmazó az áldozatát.


A jelenleg érvényben levő procedúrákhoz képest milyen mértékű segítséget jelent a bántalmazottaknak a védelmi rendelet bevezetése?

Eddig az elnöki rendelet volt az egyetlen eszköz az agresszor távol tartására, amelyet két héten belül bocsátott ki jó esetben a bíróság, ám az igazságszolgáltatási rendszer leterheltsége miatt sokkal több ideig is elhúzódhatott a dokumentum kibocsátása. A rendelet bevezetésének másik előnye a kibocsátás gyorsaságában rejlik, tehát a bíró úgy adhatja ki, hogy eltekinthet a felek idézésétől. A bíróság akár aznap is kiadhatja a védelmi rendeletet, azonban ennek kibocsátása késhet: ugyanis figyelembe kell venni, hogy a bántalmazások nagy része este történik, és ilyenkor megtörténhet, hogy nincs elérhető bíró, mert a bíróságok túlzsúfoltak. A gyakorlat megmutatja, hogy milyen buktatókkal kell számolni.


Más szempontból miként javítja a törvénymódosítás a törvény jelenlegi formáját?

A módosítás hozadéka például, hogy részletezi a családon belüli erőszak formáit. A meghatározások sokkal komplexebbek, és a szakirodalmon alapulnak. Nemcsak a jogi rendszerben elfogadott terminológiát használja a törvénymódosítás szövege, hanem a közegészségügyi és a szociális ellátórendszerben használt terminológiát is.

Beszél a családon belüli erőszak típusairól, felsorolja, hogy létezik verbális, pszichológiai, fizikai, szexuális, gazdasági, szociális és spirituális erőszak, felsorolja az erőszak teljes skáláját. A bírósági eljárás során ez azért fontos, mert az erőszak különböző formái nem tisztán fordulnak elő, hanem összetettek. Az erőszaknak minél több formáját ismeri el a törvény, annál könnyebb az eseteket törvényes úton kezelni.

A törvény másik jó módosítása, hogy nemcsak az aktuális, hanem a volt élettársra vagy házastársra is vonatkozik, hiszen nagyon sok esetben a válás után is folytatódhat az erőszak. A bíróság ugyanakkor kérheti az agresszor különböző rehabilitációs programokba való részvételét.


Milyen eszközöket ad az erőszak ellen fellépő szervek kezébe a módosítás-csomag?

A rendőrségnek több beavatkozási lehetőséget, sokkal több jogi eszközt biztosít a törvénymódosítás. Például a rendőr veszély megállapítása esetén az áldozat kérésére bemehet a házba a beavatkozás végett, ehhez nem kell megkapnia mind az áldozat, mind az agresszor beleegyezését. Azonban a rendőrségen belül is szemléletváltásra lesz szükség, hiszen most már sokkal kiterjedtebb hatáskörrel rendelkezik, és az ügyészségnek is bővült az eszköztára.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS