Nem biztos, hogy az apáknak is kötelező lesz a gyes
Kertész Melinda 2012. február 21. 15:26, utolsó frissítés: 2012. február 22. 09:28Még érvénybe sem lépett, de már fontolgatják, hogy meg kellene változtatni az apákat egy hónap erejéig gyesre kényszerítő rendeletet, amit a szülőegyesületek is fenntartással fogadtak.
Nem biztos, hogy a decemberben elfogadott formában lép életbe az a sürgősségi kormányrendelet, amely szerint mindkét szülőnek kötelező módon szerepet kell vállalnia a gyes időtartama alatt a csecsemőgondozásban.
A szociális ellátási kerettörvényt módosító kormányrendelet egy Európai Uniós irányelvet ültet át a román törvénykezésbe: azt írja elő, hogy március 1-jétől az egy vagy kétéves gyermeknevelési szabadság ideje alatt egy hónapot a dolgozó szülőnek kell a csecsemővel töltenie. Amennyiben a dolgozó szülő nem szeretne otthon maradni, egy hónap elvesz, tehát a gyermeknevelési szabadságon levő szülő 23 hónapot, vagy 11 hónapot tölthet gyermeke gondozásával. Amennyiben a dolgozó szülő egy hónapig otthon marad, akkor a gyermeknevelési támogatás az utóbbi 12 hónapban kapott fizetése átlagának a 75%-át fogja kitenni, és nem haladhatja meg a 3400 lejt.
>> A törvénymódosító kormányrendelet szövege itt olvasható >>
A kormányrendelet szövegéből azonban nem derül ki, hogy a monoparentális családok esetében alkalmazzák-e vagy sem a rendelkezést, illetve mi történik akkor, ha csak az egyik szülő jogosult a gyesre, mert a másik szülő például munkanélküli.
Derzsi Ákos, a képviselőház Egészségügyi és családvédelmi bizottságának tagja kérdésünkre elmondta, a vázolt két esetben a rendelkezés nem érvényes, azonban nem ezen kellene fennakadni a kormányrendelet kapcsán. Szerinte a legnagyobb probléma az, hogy az egy hónapos gyest
kötelezővé tennék
a dolgozó szülő esetében is. Elmondta, konzultált a szaktárca illetékeseivel a témában, és most azon gondolkodnak, hogy miként lehetne egy kormányhatározattal módosítani a rendelkezést és opcionálissá tenni a dolgozó szülő számára az egy hónapos gyest. „Tegyük fel, hogy egy apa egy multinacionális cégnél tölt be vezetői pozíciót. Ha bejelenti, hogy ő egy hónapra elmegy gyereket nevelni, akkor azt mondhatják neki az alkalmazói, hogy ne is jöjjön vissza. Nekünk most az az elképzelésünk, hogy egy kormányhatározattal legalább tegyük opcionálissá az egy hónapos gyest a dolgozó szülő számára” – mondta.
Egyéb problémák is felvetődnek, figyelmeztetett a képviselő: például a munkáltató több mint valószínű, hogy a gyesre menő alkalmazott helyére felvesz egy ideiglenes alkalmazottat. Amikor a gyesen levő alkalmazott visszatérne egy hónapra a munkahelyére, igen kényes helyzet állna elő: a munkáltató ugyanis nem tagadhatja meg a visszatérő alkalmazottól a munkába állást, de az ideiglenes alkalmazottat sem küldheti el, hogy egy hónap elteltével visszahívja.
„Procedurálisan nem látom, hogy lehet ezt megvalósítani. Esetleg a gyes utolsó hónapjában cserélhetnek a szülők, ám a rendelkezés szerint a gyes időszakának bármely hónapjában megvalósulhat a csere. Nem vagyunk az elv ellen, de nem tartjuk kivitelezhetőnek” – húzta alá. Szerinte az EU-s irányelv kidolgozóit a jó szándék vezényelte, azonban figyelembe kellett volna venni azt, hogy ami az unióban működik, nem feltétlenül válik be például Romániában is.
>> Az Európai Tanács irányelve innen tölthető le >>
A módosítás az Európai Tanács 2010 március 8-án elfogadott irányelve alapján került be az összes uniós állam jogszabályai közé, így a romániai törvénykezésbe is.
Az EU szakminiszterei az irányelv indoklásában úgy fogalmaztak, arra törekednek, hogy megteremtsék a nemek esélyegyenlőségének feltételeit a munkapiacon, és véleményük szerint ezzel az irányelvvel könnyíteni lehetne a gyesen levő szülőnek a munkapiacra való visszatérésén.
Vladimír ©pidla munkaügyi, esélyegyenlőségi és szociális ügyekkel megbízott EU-biztos az irányelvvel kapcsolatosan korábban úgy fogalmazott: „A munkapiacon csak akkor érhető el teljes körű egyenlőség a férfiak és nők között, ha a dolgozó apák nagyobb fokú felelősséget vállalnak a családon belül, például a gyerekgondozás terén. Az irányelv kulcsfontosságú szerepet tölt be a dolgozó szülők munkával és a családdal eltöltött idejének hatékonyabb elosztásában. Azt gondolom, hogy a nők munkapiaci helyzete ennek az irányelvnek a gyakorlatba ültetése eredményeként megerősödik”.
Deme Ilona pszichológus, az Életfa Családsegítő Egyesület elnöke nem feltétlenül ért egyet a biztossal. Szerinte nem valószínű, hogy egy ilyen rendelkezés beindíthat a hagyományos nemi szerepek uralta Romániában egy olyan társadalmi folyamatot, amelynek eredményeként a nemi szerepek markáns körvonalai elmosódnak. Úgy gondolja, ha a rendelkezés a jelenlegi formájában lép érvénybe, a nők munkaerő-piaci helyzetén várhatóan nem javít, sőt, akár jelentősen ronthat a kapcsolatban élő, gyermekvállalást tervező férfiak munkaerő-piaci helyzetén is.
Mint mondta, noha léteznek kivételek, a gyakori tapasztalat az, hogy a törvény szabályozása ellenére sem térhet vissza az anyuka a gyes lejárta után a munkahelyére, vagy ha mégis, akkor merőben más feltételekkel. Így ebben a felállásban az a tény, hogy 23 vagy 24 hónapot tölt el az anya gyermeknevelési szabadsággal,
igazából semmin nem változtat.
Rámutatott, inkább az a probléma, hogy a legtöbb esetben az apa a családfenntartó, a fiatal párok, családok egy része albérletben él, vagy lakástörlesztéssel vásárolt otthont magának, így az apa jövedelemkiesése vagy csökkenése ront majd ezeknek a családoknak az anyagi helyzetén. A gyakorlatilag évi két hónap - pihenési és gyermeknevelési - szabadságnak a munkáltatók sem fognak túlzottan örvendeni. Így várhatóan sok apa arra kényszerül majd, hogy a gyermeknevelési szabadság alatt is dolgozzon, nem hivatalos formában, és más feltételekkel (rosszabb az alkupozíciója), vagy éppenséggel a munkáját is elveszítheti.
A kormányrendelet kötelező jellegét is kifogásolta a pszichológus. Elmondta, noha a gyermek fejlődésére mindig pozitív hatással van, ha az apával is rendszeresen minőségi időt tölt együtt, azonban a hangsúlynak a minőségi és rendszeres jelzőkön kell lennie.
„Nem biztos, hogy több és minőségi időt tölt együtt a gyermekkel az apa, ha otthonléte közben stresszes a munkája miatt, vagy reggeltől estig dolgozik. Nagyon fontosnak tartom az apák aktív jelenlétét a gyermeknevelésben, de azt hiszem, ezt hiba, de legalábbis lehetetlen kötelezővé tenni. Az egyetlen - esetleges - pozitív hozadéka a törvénytervezetnek azokban a családokban lehet, ahol valamiért az apa nem elég aktív a gyermeknevelésben, de - mivel fél vagy tart a rá váró egy hónaptól - előre készül, és hamarabb bekapcsolódik a gyermeknevelési feladatokba, és ezeknek egyre nagyobb örömmel és erősebb önbizalommal tesz eleget. De a kényszer, a kötelezés sok frusztrációt, félelmet vonhat maga után, ronthat a párkapcsolaton, a gyermekkel való kapcsolaton és a több gyermek vállalásának az esélyén is” – vélekedik a pszichológus.
Az Életfa Családsegítő Egyesület keretében működő kismamaklubban szerzett tapasztalatai alapján elmondta, egyre több apa vesz részt aktívan a gyermeknevelésben, sőt, egyre gyakoribb, hogy a terhesgondozásra is elkísérik a kismamát, ami nagymértékben elősegíti a gyermekre és a szülői szerepre való ráhangolódást, a korai kötődés kialakulását.
„Ugyanakkor gyakran találkozunk azzal a problémával, hogy közvetlenül a születés utáni időszakban, az első hetekben, hónapokban kevés szerepet kap az apa a gyermeknevelésben, és ez elbizonytalanítja, megnehezíti a gyermekhez való kötődést, és a későbbi bekapcsolódás sem zökkenőmentes. Ezért a kismamaklub találkozóin gyakran téma az apa szerepe, annak megerősítése, a szülői szerepek leosztása, illetve a gyermek születése utáni periódus” - mutatott rá.
Sipos Zoltán, az Életfa Családsegítő Egyesület keretében létrehozott apaklub kezdeményezője egy évet töltött gyesen. Ő is úgy gondolja, nem szerencsés közpolitikák révén beleavatkozni a családok életébe, különböző szerepeknek a szülőkre erőltetésével. „A társadalmi viszonyokat nehéz egy rendelettel megváltoztatni, arról nem is beszélve, hogy az apa és gyermeke viszonyát elsősorban nem törvényekkel kell meghatározni. Ha azonban ettől elvonatkoztatunk, az irányelvnek akár pozitív hatása is lehet. Azt látjuk ugyanis, hogy Kelet-Európában a gyermeknevelés elsősorban a nő feladata – a férfi legjobb esetben is csak az anyagi hátteret biztosítja. Minden egyéb családdal, gyermekekkel kapcsolatos tennivaló alól arra hivatkozva bújik ki, hogy neki dolgoznia kell, fáradt, nincs ideje”.
Hangsúlyozta, nem szeretné a dolgozó, családjukat eltartó apák szerepét kicsinyíteni, azonban a gyermeknek az édesapjára is ugyanolyan mértékben szüksége van, mint az édesanyjára. „Sétálni, játszani, mesét olvasni ugyanúgy kell az apának is, és ez sokszor nem is kis kihívás. Arról nem is beszélve, hogy sok apa kifejezetten „laza” dolognak tartja a gyermeknevelési szabadságot, ellentétben a saját munkájával, mely mindig nagyon fontos, stresszes és fárasztó. Remélhető, hogy miután a férfiak kipróbálják, milyen egy napot eltölteni egy nyűgös vagy beteg kisgyermekkel, az anyák iránt megértőbb férjek, munkatársak és főnökök lesznek” – vélekedett.