2019. október 18. péntekLukács
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

MOGYE: hatalmi pozíciók gyengülhetnek a magyar főtagozat megalakulásával

kérdezett: Sólyom István 2012. március 13. 09:31, utolsó frissítés: 09:37

Intézményépítés és a szakmai munka helyett nacionalista mázzal leöntött pozícióféltési harc, érdekkonfliktus és hangulatkeltés zajlik az egyetemen – állítja #b#Dr. Szabó Béla dékánhelyettes. #/b#


Az egy év szembenállás legalább annyit ártott az egyetemnek, mint a plágium-ügy, ahelyett, hogy az energiákat az egyetemépítésre és a tudományos munkavégzésre használták volna, a román fél hónapok óta nyilatkozatot nyilatkozatra halmoz, és a mellett érvel, hogy nem lehet betartani a tanügyi törvényt - állítja Dr. Szabó Béla professzor dékánhelyettes, akivel a MOGYE-ügyről beszélgettünk.

Oktatóként és intézményvezetőként hogy látja, változott-e a román és a magyar hallgatók viszonya az új oktatási törvény hatályba lépése óta?

- A diákok között nincs feszültség, a román diákokat a román tanári kar használja fel, annak ellenére, hogy az eddigi rektor, Constantin Copotoiu többször is megnyugtatta szenátusi képviselőjüket, rájuk semmilyen hatással nem lesz a megalakulandó magyar főtagozat. A Marosvásárhelyi Diákliga elnöke ennek ellenére folyton mozgolódik, egyértelmű, hogy mozgatják hátulról. A román hallgatók a város lakosságát is megszólították, a múlt hétfői tüntetésen 150-200-an voltak oktatókkal együtt, akik az egész mögött állnak. A románok hozzánk eljutott körleveleiből kiderül, nem igazán vállalnak sorsközösséget ezzel, egy részük egyértelműen negatívan nyilatkozik az egész román-magyar vezetésről. Úgy látom nincs az a 100%-os közösségvállalás, de hogy a hangulatkeltés folyik, az egyértelmű. Nacionalista köntösbe csomagolt pozícióféltés és hatalmi harc zajlik jelenleg a MOGYE-n.

Az egész ügyet hatalmi harcnak fogom fel, van egy mag, amely már évtizedek óta vezeti az egyetemet, és most úgy érzik, hatalmi pozícióik gyengülhetnek az önálló magyar tagozat megalakulásával. Ez esetben nem kellene állandóan könyörögni egy állás kihozásáért, és a miniszter is azt mondta a tárgyaláson (kihallatszott az ajtón), hogy ha angolul lehet gyakorlatot tartani, akkor miért ne lehetne magyarul is. Egyértelmű dolog, hogy mennyi a jóindulat a törvény betartását illetően.


Hadd mondjam el, hogy még az oktatási törvény megjelenése előtt megígérték, hogy lehet magyarul írni államvizsga dolgozatokat. Ott voltam én is több kollégámmal a megbeszélésen. Utána megjelent egy körlevél, hogy szakdolgozatot románul és magyarul lehet írni, de a védést csakis román nyelven lehet lebonyolítani. Rákérdeztem, hogy miért? A válasz az volt, hogy a magyar oktatók nagyobb jegyeket adnának a magyar diákoknak. Ez a kijelentés nem állja meg a helyét, többek között azért sem, mert ma már a jegynek elvileg semmi értéke nincs, nem úgy, mint 25 éve, hogy egy országos listán választottak helyet, és minden tized számított. Most a rezidenciátustól függ az egész.


Mit gondol, a vitatott rektorválasztási folyamat az új egyetemvezető megválasztásával lezárult, vagy inog a szék Leonard Azamfirei alatt?

- A választás betű szerint nem törvényes és remélem, hogy ehhez a minisztérium is tartja magát. A szaktárca többször töredelmesen felszólította az egyetem vezetését, hogy tartsa be a tanügyi törvényt, és az egyetem chartáját sem fogadta el, érvényes charta hiányában jogilag nem lehet érvényes választásokat szervezni. Ha ezek után a minisztérium mindezeket elfogadja, akkor ez a szaktárcát minősíti, és nem minket.

Mi az önálló karok mellett tettük le a voksunkat, azért, mert ebben látunk garanciát arra, hogy nemcsak ígéretek szintjén marad a dolog. Ha megalakul a MOGYE magyar tagozata, nyilvánvaló, hogy a magyar tantestület választásokat szervez. A BBTE-n is ezen törvény alapján, és nálunk még az új tanügyi törvény megjelenése előtt is volt egy ilyen belső szabályzat, hogy a magyarok megválasztották részarányosan saját képviselőiket. Ez eddig is külön listás szavazás volt, tehát a magyarok döntötték el, hogy kik lesznek a saját képviselőik a kari tanácsban és a szenátusban is. Most a reprezentativitás elvével visszaélve ők úgy értelmezték, hogy mindenki szavaz mindenkire. Jelenleg 27% a magyar oktatók aránya, ez azt jelenti, hogy a román tantestület döntően befolyásolhatja a választások végkimenetelét. Tehát ezeken a szinteken a választásokat szerintem meg kell ismételni, legalábbis ami a magyar részt illeti.

Ugyanakkor a rektorválasztás sem törvényes. Lehet, túlzott igényesség az én részemről, de én rektorként sem érezném magam teljesen jól, hogy a mandátumom nem teljesen érvényes, tudva azt, hogy a magyar tagozatról senki nem szavazott rám, kivéve azt a hat személyt, aki annak idején elment, és mindenki megszavazta őket a kari tanácsba.

Folyton attól féltik a magyarokat, hogy ha különválnak, nem lesz akkreditálható a magyar főtanszék. Jelen pillanatban a MOGYE sem együtt, sem közösen, sem különválva nem akkreditálható, lévén alapvető kritérium, hogy az intézménynek legyen érvényes chartája. Ez a legelső akkreditációs követelmény. Szeretem azt, hogy ők féltenek minket, hogy nem leszünk akkreditálhatók, hogy csökkenni fog a diáklétszám, de nagyon jó lenne, ha erről mi tudnánk határozni.


Hogyan fog kinézni az önálló főtanszék struktúrája?

- A struktúra elsősorban a kormányhatározat szövegétől függ. Nyilvánvaló, hogy tagozatonként kellene külön egy titkárnő, és a tagozatoknak egy bizonyos önállósága lenne a munka megszervezésében. Itt a probléma például az, hogy a dékáni hivatalban van 9-10 titkárnő, abból összesen egy magyar. Amikor szorgalmaztuk, hogy vegyünk fel még egy magyar titkárnőt, azt mondták, az állások be vannak fagyasztva, ennek ellenére még felvettek egy román titkárnőt.

Mi pedig ilyen ötleteket kapunk, hogy van nálunk sok tehetséges fiatal tanársegéd, és fordítsák le azok az egyetem honlapját magyarra. Ha megnézzük a honlapunkat, azon belül az adminisztratív személyzetet, van kilenc alegység, egynek sincs magyar vezetője egy olyan városban, ahol 46% a magyar lakosság számaránya. Valószínűleg a kompetencia elve érvényesült minden esetben, mint ahogy ezt annyit szokták hangsúlyozni, és ezen elv alapján jutottunk ebbe a helyzetbe. Ugyanez a magyarázat a magyar oktatók számának megfogyatkozására is, hogy ők mindig mindent megtettek, de a magyarok nem jelentkeztek olyan számban, vagy a kompetencia alapján a románok jobban megfeleltek. A tavalyi évet leszámítva, körülbelül fele-fele a rezidenciátust sikerrel vevő végzősök aránya, annak ellenére, hogy még a magyar tagozatról van egy elszívás Magyarország fele is. A magyar hallgatókkal a rezidenciátus alatt történik valami, mert ez alatt az öt év alatt maradnak el a román kollégáiktól, mert amikor egy kórházi állásra, vagy az egyetemre be kell kerülni, akkor ott már 1-5, 1-6 a bejutási arány.


Nem tartanak attól, hogy a teljes körű magyar nyelvű oktatás háttérbe szorítja a román szaknyelvet, és az egyetemről kikerülő orvosok nem fognak tudni megfelelően kommunikálni a páciensekkel?

- Nagyon vitatott dolog, ez váltja ki a legnagyobb ellenállást, bár ígéret szintjén történt előrelépés, csak erre nem látunk semmi garanciát. Úgy vélem, a teljes körű anyanyelvi oktatásnak a gyakorlati oktatást is magában kell foglalnia. Ezt az oktatási törvény 135/4-es cikkelye garantálja is. Jelenleg az előadásokat tartják csak magyarul, a többi román nyelven zajlik. Egy szakmát valaki az anyanyelvén tud elsajátítani, és nem osztozunk azokban a félelmekben, hogy ezek után ketté lesznek választva a kórházak magyar kórházakra és román kórházakra, a román beteggel magyarul fogunk beszélni, kórlapokat magyarul fogunk írni és egyebek.

Nekünk sem az a célunk, hogy exportra dolgozzunk, hisz az erdélyi magyarságnak termeljük az orvosokat. Miniszteri szinten is elmondtuk, hogy mi automatikusan bevállaljuk a 46/11-es cikkelyt is a tanügyi törvényből, amely az egyetem előtti oktatásban nagyon szépen szabályozza ezt. Kimondja: ha valamilyen szaktantárgyat anyanyelven tanulnak, kötelező párhuzamosan a román szaknyelv elsajátítása is. Ez a mi érdekünk is.

Arra hivatkoznak, hogy az angol nyelven tanuló hallgatónak is alapfokú román nyelvvizsgát kell tennie harmadév végén, hogy a beteggel kommunikálni tudjon. Más egyetemeken is, ahol sok az angol nyelvű hallgató, annak ellenére, hogy ez a törvénykezés, csak angolul megy minden. Hadd ne tegyünk egyenlőségjelet a közé, hogy valaki idejön külföldről angolul tanulni és harmadév végén letesz egy alapfokú román nyelvvizsgát, és az itteni magyar hallgató közé, aki a román iskolarendszerben leérettségizett románul, abból a tananyagból, amiből a román anyanyelvűek. Úgy gondolom, hogy ez alapfokú román nyelvvizsgának elmegy.


A szenátus szerint már csak azért sincs létjogosultsága az önálló magyar főtagozatnak, mert kevés a magyar oktató. Hogyan oldanák meg a káderhiány problémát?

- A 22-es csapdájával állunk szemben. Legyen egyszer sok oktató és akkor majd lesz oktatás. A jelenlegi helyzet ugyanennek a vezetésnek tudható be s ez az elmúlt húsz évre is jellemző, hogy fokozatosan csökken az oktatói létszám. A forradalom 40-45%-on találta a magyar tantestületet és most vagyunk 27%-nyian. Itt egy, a kompetencia leple alatt zajló folyamat zajlik, kisebb-nagyobb intenzitással. Egy olyan piramis vagyunk, amelynek pont az alapja hiányzik, a tanársegéd. Ugyanis tanársegédi állásokat nem hirdetnek meg külön magyar és külön román oldalra. Ez azt jelenti, hogy nagy nehezen – főleg a klinikumban – kiharcolunk egy-egy tanársegédi pozíciót, az ezeket betöltőkből majd adjunktusok lesznek, akik megtartják az előadásokat, és ezzel a magyar nyelvű oktatás meg van oldva. Tehát ez nem egy igazi magyar nyelvű oktatás, ami itt folyik.


Mit gondol a plágiumbotrányról? Milyen mértékben befolyásolta ez a MOGYE hazai és külföldi megítélést?


- Nem örülök neki, mert nem elég, hogy azzal vádolnak minket, hogy etnikai alapon ketté akarjuk szakítani az egyetemet, ez a plágium-ügy nemcsak a román oldalnak, hanem közvetett módon nekünk is árt, hisz nem tesz jót az egyetem megítélésének. (A plágiumbotrányról itt és itt lehet olvasni - szerk. megj.)


Van alapja annak a román részről érkező aggodalomnak, mely szerint a magyar oktatók nagyobb fizetést kapnának, ha megalakulnak a különálló tagozatok?

- Nem akarunk nagyobb fizetéseket, sőt, bevállaljuk, hogy nagyobb óraszámmal dolgozunk. Megtörtént a szimulálás, megnéztük, hogy a jelenlegi oktatói létszámmal a jelenlegi hallgatói számot hogyan tudnánk lefedni. Nyilvánvaló, hogy ilyen alapon az összes magyar tanársegéd bevállalja a maximális óraszámot, de ugyanannyi fizetésért. Évek óta a magyar diákok szorzója másfélszeres, előtte kétszeres volt. Ez szerintem elég volna ahhoz, hogy az induláshoz szükséges anyagi alapot megteremtsük.


Az ex-rektor szerint ön a magyar tagozat megalapításának ügyével volt elfoglalva, és emiatt elmulasztotta idejében összeállítani a bábaképző szak engedélyének meghosszabbításához szükséges iratcsomót, és ez akár a munkaszerződés felbontását is jelentheti. Hogyan áll jelenleg a szénája?

- Legutolsó alkalommal a rektor úr tagadta, hogy ki akart volna rúgni, úgy látszik, az újságírók mind "rosszul értették". Ugyanakkor megjelent a sajtóban, hogy én az okirat-hamisítás tényét is elismertem, ami nem igaz.

Valós, hogy amikor a magyar köztársasági elnök kitüntetett minket, akkor úgy jelentünk meg a jelenléti íven, hogy itt voltunk. Erre azt tudom mondani, hogy mi eleve bevállaltuk, hogy elmegyünk. A fizetés nélküli szabadságot nem hagyták volna jóvá, mert a magyar tantestület összehangolt lépéseként értelmezték volna. Ez a bizonyos nap a szesszióban volt, és ha aznap nincs vizsgám, akkor nekem az egyetem nincs mit keresnem.

Az év elején van szabadság ütemezés, és ezen kívül mi jóval többet dolgozunk az egyetemnek, mint ami megjelenik hivatalosan. Ha valaki nem veszi ki a szabadságát, akkor a vezetők megbüntethetik érte, úgyis megvan a 62 nap szabadságunk, az egyetem minket úgyis úgy tekint, hogy szabadságon vagyunk. Mi pedig 62 napot az évben nem hiányzunk. Én 27 éve az egyetem kötelékében vagyok, szerintem, ha a következő 3 hónapban nem jönnék dolgozni, még mindig az egyetem tartozna nekem holmi napokkal.

Tehát nyilvánvaló, hogy politikai támadás, félelemkeltés és diverzió zajlik. Számos példa volt erre. Hogy csak egyet említsek: amikor összehívtuk a tantestületet, bezárták azt a termet, ahol az ülést tartottuk volna. Utólag a kapus volt a hibás, hogy rosszul értelmezte az utasításokat. Erőteljes tiltakozásunk hatására több ilyen próbálkozás nem volt. Az egyetem a miénk is. A legfontosabb, hogy mi ebben a dologban nem használtunk soha törvénytelen eszközöket, ez volt az előnyünk.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS