2018. április 26. csütörtökErvin
22°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mit tett a Ponta-kabinet, amióta beköltözött a Victoria-palotába?

2012. május 16. 10:53, utolsó frissítés: 10:53

Régióátszervezés, MOGYE, bérfejlesztés, a választási törvény módosítása, adókulcs-csere, pénz-visszafizettetés, politikai tisztogatás került napirendre - és csak két hete van kormányon az USL.


Victor Ponta szinte minden napra juttat egy-egy kedélyborzoló javaslatot, amióta beköltözött a Victoria-palotába. Összegeztük, mit tett két hét leforgása alatt az újdonsült miniszterelnök.


MOGYE-határozat

Múlt kedden a Ponta-kormány úgy döntött, visszavonja azt az óvást, amelyet az Ungureanu-kormány egy nappal korábban, utolsó intézkedései egyikeként nyújtott be a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bírósághoz a MOGYE ügyében hozott határozat ellen. A bíróság ugyanis felfüggesztette a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar főkarának létrehozásáról is rendelkező kormányhatározatot. Az ügy tárgyalását decemberre tűzte ki a bíróság, ezért ősszel, az egyetemi év kezdetekor várhatóan nem lesz az egyetemen magyar főkar.


Az elkerülhetetlen tisztogatás

Victor Ponta kormányának hivatalba lépésekor az egyik első dolga az volt, hogy országszerte saját embereit helyezze a kulcspozíciókba: így a megyék szintjén megtörtént a korábbi kormány által kinevezett prefektusok és alprefektusok lecserélése, az erre vonatkozó kormányhatározat május 11-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A kormány eme döntésén az érintettek nem lepődtek meg, például a Kovászna megye prefektusi tisztségét korábban betöltő György Ervin úgy nyilatkozott, politikai döntésről van szó, éppen ezért nem kell érzelmi szinten kezelni a történteket.



A Ponta-kabinet a kormányapparátusban is tisztogatásba kezdett. Az Ungureanu-kabinetben a miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő Markó Béla, a művelődési miniszter Kelemen Hunor, a környezetvédelmi tárcavezető Korodi Attila és az egészségügyi miniszter Ritli László munkáját segítő tisztségviselők, illetve államtitkárok, államtitkár-helyettesek veszítették el tisztségüket, Dézsi Attila kormányfőtitkárnak is mennie kellett.


Önkormányzatok, akikkel a rövidebbet húzatná Ponta

Visszafizettetné a Ponta-kormány azt a 250-300 millió lejt, amit az önkormányzatok kaptak áprilisban az Ungureanu-kabinet idején, a kormány tartalékalapjából. Az önkormányzatoknak péntekig kellett visszautalniuk azt az összeget, amit még nem költöttek el a támogatásból. Ponta úgy nyilatkozott, hogy ezekből a pénzekből fizetnék vissza a nyugdíjasoknak a tavaly visszatartott egészségbiztosítást. Egyelőre ugyanis az állam csak három hónapra elegendő kerettel rendelkezik a nyugdíjak 5,5%-os járulékának törlesztéséhez. A terv szerint a tavaly január és március között levont összegeket június és augusztus között egyenlő havi részletekben fogják visszaszolgáltatni. A 2011 áprilisa és 2012 áprilisa közötti összeget 2013 végéig fogják visszaadni az érintetteknek. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke több ízben is állást foglalt a Ponta-kabinet terve ellen. Bejelentette, hogy a szövetség megtámadja a kormánytámogatást visszavonó rendeletet.


Beígért közalkalmazotti bérfejlesztések

Ponta a közalkalmazotti bérek fejlesztésére tett ígéretet, pontosabban az vállalta, hogy a 2010 júniusában bekövetkezett 25%-os csökkentés előtti szintre állítja vissza a fizetéseket. Az erre vonatkozó törvénytervezet kapcsán – amelyben a bérfejlesztési ütemterv is szerepel – a kormány egy közvitát is elindított a munkaügyi tárca hivatalos honlapján. A tervezet szerint a két évvel ezelőtt csökkentett bérek fejlesztése június elsején kezdődik el, ekkor a májusi fizetések 8%-ával emelik az összegeket. December elsején ismét lesz egy bérfejlesztési hullám, ekkor a fizetéseket a novemberben kapott összegek 7,4%-ának megfelelő összeggel emelik. Ez a fizetésemelési ütemterv a járulékokra, bérkiegészítésekre is kiterjed.



A pedagógusok fizetéseit és bérpótlékait is e szerint az ütemterv szerint fejlesztik. A tervezet szerint júniustól a forradalmárok járulékát is fejlesztik, az érintettek a májusban kézhez kapott összeg 2,3%-ával kapnak többet, ám a végösszeg nem haladhatja meg a két évvel ezelőtt, júniusban kapott összeget. A járulék-kiegészítési ütemterv az életben maradó házastárs, a Román Akadémia és a Tudósok Akadémiája tagjai leszármazottainak járó összegek esetében is érvényes.


Amivel a kedélyeket borzolja a kormány:


1. A háromkulcsos adó bevezetését fontolgatja


Amennyiben az USL nyeri meg az őszi választásokat, jövőre differenciált adókulcsot tartalmazó költségvetési tervet terjesztenek elő - mondta Victor Ponta miniszterelnök, hozzátéve, hogy a személyi jövedelemre, annak mértékétől függően, 8, 12 és 16%-os adókulcsot vezetnének be.

Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter a héten úgy nyilatkozott, hogy jövőre az 1600 lej alatti fizetésekre alacsonyabb adót róhatnak ki. Elmondása szerint 800 lejes jövedelemig 8%-os, 800 és 1600 lej között 12%-os, e fölött pedig 16%-os lenne az adókulcs. Az egykulcsos adót a Tăriceanu-kormány vezette be 2005 januárjában.

2. Választási törvény: jövő kedden fejezi be a képviselőház jogi bizottsága a módosító javaslatot

Victor Ponta hétfőn kijelentette, jövő héten, kedden a képviselőház jogi bizottsága befejezi a parlamenti választási törvényről készülő jelentését, a dokumentum tartalmazni fog egy ajánlást a választási küszöb felszámolására. Elmondta, erre azért van szükség, mert az USL által tervezett egyfordulós, egyéni választókerületes, többségi választási rendszer bevezetésével az fog bejutni a parlamentbe, aki az adott egyéni választókerületben első helyezett lesz.


Így akkor is be kell kerülnie a parlamentbe, ha pártja nem éri el az 5%-os választási küszöböt. Hangsúlyozta: a kisebbségek képviselői által benyújtott, 18 nemzeti kisebbség képviselőinek bejuttatására vonatkozó módosító indítványt nem hagyja figyelmen kívül.


3. Régió-átalakítás: Ponta előállt egy új tervezettel

Saját régióátszervezési tervvel rukkolt elő a Ponta-kabinet, amely csak annyiban hasonlít a PDL tervéhez, hogy az ország határain belül szeretnék megvalósítani. Ponta nem óriásmegyéket hozna létre, hanem megtartaná a jelenlegi 41 megyés felosztást, a régiók pedig megyék feletti struktúraként működnének. Ponta azt tervezi, hogy az EP-választásokkor a régiókat vezető testületeket és a régióelnököket is megválasztanák.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS