Indulhat-e az EMNP és az MPP a kedvezményes mandátumokért?
szerk. 2012. május 24. 17:39, utolsó frissítés: 2012. május 29. 10:38Az egyszerű többségi rendszer az etnikai szavazás ellen fog hatni, csökkenti a kampányolás igényét, ráadásul kétharmados, háromnegyedes többséggel rendelkező kormány is alakulhat – mondja a Székely István Gergő.
Nem rontja számottevően a romániai magyarság parlamenti képviseletének esélyeit az egyéni választókerületes, egyfordulós, többségi választási rendszer – mondta a Transindexnek Székely István Gergő politológus. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa rámutatott: a minimum 7%-os megyei kisebbségi számarányhoz kötött kedvezményes mandátumkiosztásos rendszer úgy van kialakítva, hogy egyszerre oldja meg a székelyföldi románság, és azokban a megyékben élő magyarok problémáját, ahol nincs esély az egyéni választókerület megnyerésére. A jogszabály általánosan fogalmaz: az a jelölt juthat kedvezményes mandátumhoz, aki a választási versenyben részt vevő kisebbségi szervezethez tartozik. E kapcsán három lehetőség és két értelmezés lehetséges – magyarázta a politikai elemző. Az első, hogy a választás előtt tisztázzák, mit fed ez a rendelkezés, és megteremtik a lehetőségét annak, hogy bizonyos pártok, kisebbségi szervezetek, jelöltek azt mondják, hogy ők egy adott kisebbséget képviselnek.
A másik lehetőség az, hogy ezt a cikkelyt a választási szereplők tágan értelmezik, mindenki belefér, politikai párt és független is. Ezzel egy probléma van: hogyan differenciálunk a kisebbségért síkra szálló párt és a többi párt között. Elképzelhető egy olyan abszurd forgatókönyv is, hogy egy román párt indít egy magyar jelöltet, és az is, hogy ez alapján az EMNP vagy az MPP Székelyföldön abszurd módon román mandátumért is indulhatna – magyarázta az elemző.
„Hajlok arra, hogy a harmadik értelmezés lesz releváns, és csak a kisebbségi szervezet értendő ide. A törvény kétféle kisebbségi szervezetről beszél: az egyik az, amelyik benne van a nemzeti kisebbségek tanácsában, a másik, amit újonnan jegyeznek be. Olyan nagy kisebbség esetén, mint a magyar, 25 ezer aláírás szükséges megyei leosztással, továbbá közhasznú tevékenységet kell végezzen, ehhez pedig minimum három év tevékenység szükséges. Jelenleg ilyen magyar szervezet az RMDSZ-en kívül nincs. Ez azt jelenti, hogy a 7%-os kitétellel csak az RMDSZ tudna kedvezményes mandátumot szerezni. Tehát a legkorrektebb az volna, ha ezt a kérdést a választások előtt tisztáznák” - mondta Székely István Gergő.
Arra a kérdésünkre, hogy hol lehet magyar-magyar versenyre számítani, a politikai szakértő elmondta: verseny szinte mindenhol lesz. Azáltal, hogy eltörölték a parlamenti küszöböt, egyrészt biztonságosabbá vált a verseny, másrészt az országos kompenzációs kosár eltörlésével az RMDSZ számára elhárult a szavazatmaximalizálási kényszer. „Mindegy az RMDSZ-nek, hogy 30%-kal, vagy 80%-kal nyeri meg a mandátumot, mert azok a szavazatok úgysem hasznosulnak. Igaz, hogy a 30%-os arány már nagyon a határon mozog, az egyetlen dolog, ami behatárolja, hogy mennyire mondható biztosnak magyar szempontból a választókerület. A választókerületek ugyanazok maradnak, mint 2008–ban, úgy vélem, azért, mert annak idején ezeket a kerületeket a PSD, a PNL és az RMDSZ húzták meg a PDL ellen, így nem csoda, hogy ez nekik kedvez” - fogalmazott.
Hogy néznének ki azok a választókerületek, ahol 2008-ban RMDSZ-es jelölt végzett az élen?
A szenátus esetében viszonylag egyszerű a képlet. A jelöltek ott végeztek az élen, ahonnan bekerültek. A legszorosabb választókerület a Szilágy megyei volt, ahol az RMDSZ 19%-os előnnyel rendelkezett a második helyezettel szemben, ha viszont összeadjuk a PNL és a PSD szavazatait, akkor ez a 19% lemegy 15%-ra. Itt ez az egy mandátum mehet el a verseny miatt, de ennek nem túl nagy a valószínűsége – fejtegette az elemző.
Elmondta: a képviselőház esetében kissé bonyolultabb a helyzet, hisz eleve több mandátumot osztanak ki. Az előbbi logika szerint vannak olyan kerületek, ahol az RMDSZ akár 1% alatti előnnyel nyert, és vannak olyan kerületek, amelyekben egyértelműen nem nyert, és vannak olyan kerületek, amelyek átalakulnak, ha összeadjuk a PNL és a PSD szavazatait, ráadásul azzal is számolni kell, hogy országos szinten az USL erősödött, a PDL meg gyengült.
Összeszámolva a megyéket, hogy hány olyan van, ahol 5%-kal több az előnye az RMDSZ-nek, akkor marad a 17 képviselő. Esetleg 16, mert a Kovászna megyei kerületben, ahonnan a román képviselő bekerült, 5,7% lenne a szövetség előnye az USL-hez képest. Tehát 16-17 mandátum mindenképpen marad. Azáltal, hogy aki első helyen végez, az be is jut a parlamentbe, van esély arra, hogy Kovászna és Maros megyében 3-3 mandátum helyett 4-4 mandátum legyen. A képviselőház esetén van ez a kovásznai körzet, amelyik billegni látszik, sőt, verseny esetén baj is lesz. Továbbá Maros megyében van egy olyan körzet, ahol 16% volt a különbség az RMDSZ javára, és van egy Szatmárban, ahol 21% volt a különbség. A többi esetben 25-30% feletti az előny.
„Ha le is számítunk a 17-ből 3-at , akkor is 14 mandátum esetén simán mehet a verseny” - foglalta össze a szakember.
Az EMNP és az MPP esetleges választási koalíciójára vonatkozó felvetésünkre Székely István Gergő kifejtette: ott, ahol egyéni választókerület megnyeréséről van szó, koalíciót is lehet kötni. Sőt az is elképzelhető, hogy az egyik választókerületben támogatja egymást a két párt, míg a másikban egymás ellen indulnak. „A 7%-os kedvezményes mandátumkiosztás esetében úgy vélem, hogy az EMNP és az MPP nem rúghat labdába, mert a törvény nem engedi, de szerintem erről még sok vita lesz” - fogalmazott.
Fehér, Beszterce, Hunyad és valamilyen mértékben Szeben megyében ugyanakkor könnyen előfordulhat, hogy ugyan állítanak jelöltet a magyar szervezetek, azonban nem lesz kampány. A pártoknak semmi érdekük, hogy kampányerőforrásokat mozgósítsanak ezekben a megyékben. „Ha valóban az előbbiekben vázolt értelmezés lesz érvényes a 7%-os mandátumkiosztás kapcsán, van egy másik probléma is, hisz az RMDSZ-nek ugyancsak semmi értelme kampányolni Arad, Máramaros, Temes, Brassó és még akár Kolozs megyében sem” - vázolta a politikai szakértő.
A Kolozs megyei helyzetről elmondta: a 10-es számú választókerületben kevesebb, mint 1% előnnyel végzett 2008-ban az RMDSZ, viszont ez a PDL-hez mérten volt. A PDL közel 8%-ot vert az USL-re. „Ha úgy vesszük, hogy az USL erősödik, míg a PDL gyengül, kiderülhet, hogy ez a Kolozs megyei egyéni választókerület nyerhető az RMDSZ számára, és nem szükséges a 7%-os kedvezményes mandátum. Előfordulhat, hogy a szövetség nem akarja megnyerni, nyerje meg más, valamiért cserébe, hisz az RMDSZ úgyis megkapja az egy mandátumot, és többre amúgy sem számíthat” - vázolta Székely István Gergő.
A szórványmegyékben tehát nagyon lecsökken a kampányolás igénye, és ennek az lehet a következménye, hogy a magyar szavazók magukra maradnak, a román pártok pedig rájuk startolhatnak. Az egyszerű többségi rendszer az etnikai szavazás ellen fog hatni, ráadásul kétharmados, de akár háromnegyedes többséggel rendelkező kormány is alakulhat – összegzett a politológus.