2018. szeptember 23. vasárnapTekla
14°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Foglalkoztató központ épül Csíkban: felejtsd el a fogyatékosságot!

B. D. T. 2012. június 27. 16:27, utolsó frissítés: 16:36

Van, akinek csak elméletben van joga iskolába járni vagy szavazni. Romániában az akadálymentesítés jórészt csak papíron létezik.


“Fogadd el a változást! Felejtsd el a fogyatékosságot. Nyerj képességet, hatékonyságot, képesítést és független életet!” – szól a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezetének felhívása a megváltozott képességű emberekhez. Akik közül sokan belefásultak már állapotukba, sokan csak kísérettel járnak el otthonról, hiszen az akadálymentesítés jórészt csak papíron létezik Romániában. Replikázhatnak talán, hogy „könnyű azt mondani”. Ám az egyesület nemcsak szólamokat hangoztat: tesznek is annak érdekében, hogy a fogyatékkal élők is tanulhassanak, dolgozhassanak, és visszanyerjék önállóságukat.

Fikó Csaba, a szervezet elnöke ismertette a stratégiai projektet, amelyet a fogyatékossággal élő személyek szakmai rehabilitációja és integrációja céljából indítottak, hogy a munkaerőpiaci hozzáférésüket is megkönnyítsék. Konkrét céljuk többek között egy korszerű foglalkoztató központ felépítése Csíkszeredában fogyatékkal élő személyeknek, az EU Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programja támogatásával.

A központban képzéseket, műhelyfoglalkozást szerveznek, illetve információs irodát nyitnak majd. Utólag egyébként kiegészült az építkezési terv fogyatékkal élők számára 24 szociális lakás felhúzásával is az intézmény közelében.


Megtermelik a költségek egy részét



A szervezet jelenleg kérelmezi közhasznú szervezetté nyilvánítását, hogy állami támogatást is kaphasson a központ felépítésére; a megyei tanácstól ígéretet kaptak, hogy az önkormányzat is hozzájárul a költségekhez.

A projektre a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezete összesen 500 ezer eurót nyert, ám ezt elsősorban a tevékenységekre, az épület belső berendezésére, gépek, munkaeszközök beszerzésére, illetve a tervezett képzésekre kell költeniük. Az önrészt is állniuk kell. Miből épül hát fel a központ, amely lehetőleg 2012 végéig már pirosban kellene álljon a csíkszeredai tűzoltósághoz közel megvásárolt telken?

„Megtermeljük a felépítés költségeinek egy részét. Havi kétezer euró nyereségünk van a műhelyünk tevékenysége nyomán, abból lassan-lassan kispóroljuk” – magyarázta az elnök. A szervezet adományokat is elfogad, az ügyet pedig a kézműves termékek megvásárlásával is lehet támogatni. „Lesz standunk a Merkur üzletláncban, ahol árusítják majd a termékeinket” – közölte Fikó.

A központ a pályázati szerződés értelmében 2013 végéig meg is kell kezdje működését.

Az INSERT projektben a Hargita megyei szervezet voltaképpen egy alpályázó, a főpályázó a Romániai Szomatikus Fogyatékkal Élők Egyesülete, további partner egy bukaresti felmérő cég és a magyarországi Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ). Egy integrációs, segítő központot nyitnak meg Bukarestben, két továbbit Ilfov megyében, egyet Prahova megyében, és egyet Csíkszeredában. A csíkszeredai központ egyébként nemcsak a Hargita megyei fogyatékkal élők számára készül, hanem regionális intézmény lesz.

„Az első szakaszban minél több személyt felmérünk, hogy egyáltalán mire lenne szükségük. Aztán akkreditálunk és beindítunk körülbelül tízfajta képzést, és azt a személyt, aki elvégezte a kurzusunkat, megpróbáljuk elhelyezni a szabad munkaerőpiacon” – közölte kérdésünkre Koszti Alfonz, a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezetének munkatársa.

Cukorbetegek, mozgás-, látás-, hallássérültek, azaz valamilyen szomatikus fogyatékosság miatt megváltozott munkaképességű emberek tartoznak a célcsoportba. Eddig úgy néz ki, Csíkszeredában a varrás, fonás, szövés és kertészkedés elsajátítására lenne igény és lehetőség is. A szerződés értelmében 800 személyt kell informálniuk a lehetőségről. A szervezetnek van saját adatbázisa a tagjairól, illetve a megyei szociális igazgatóság és a munkaügyi igazgatóság közreműködésével további személyeket keresnek meg telefonon vagy személyesen.

Illusztráció: Leo Reynolds/flickr.comIllusztráció: Leo Reynolds/flickr.com


Fogyatékkal élők helyzete: az ENSZ-egyezményt sem tartják be

Az Európai Parlamentben nemrég rendezett nemzetközi konferencián elemezték a fogyatékossággal élők helyzetét vizsgáló, úgynevezett Zéró Projekt 2012 jelentés megállapításait – derült ki Kósa Ádám fideszes EP-képviselő, a konferencia védnöke brüsszeli közleményéből. A jelentés a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény rendelkezéseit vette górcső alá különböző mutatók alapján.

Magyarország jól teljesített az ENSZ-egyezmény által érintett több területen, ám például Franciaország és Svédország három területen, Románia pedig nyolc területen kapott erőteljes elmarasztalást az ENSZ-egyezmény végrehajtása kapcsán – mondta el az EP egyetlen hallássérült képviselője.


Románia: akadálymentesítés papíron

A szakértők elsőként az vizsgálták, az államok egyáltalán aláírták-e a nemzetközi dokumentumot. Románia aláírta és ratifikálta az egyezményt, sőt egy kiegészítő protokollumot is, ezért a legjobb, „zöld” minősítést kapta.

A 21, konkrét intézkedések/jogszabályok meglétét vizsgáló mutató közül az első arra vonatkozik, az országok törvényben kötelezik-e az új épületek akadálymentesítését – Romániát e téren nem marasztalták el, a jogszabály létezik, és minden nyilvános használatú új épületre vonatkozik. Más kérdés, hogy mennyire alkalmazzák.

„Helyi tapasztalatok alapján kijelenthetem, ezt a rendelkezést nagyon kis százalékban tartják be. A megépített feljárók nagy része használhatatlan egy kerekesszékkel közlekedő számára” – mondta el a Transindexnek Józsa Csaba, a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezetének alelnöke.

A régi építésű, közcélú ingatlanok akadálymentesítése terén még vannak tennivalók a Zéró Projekt jelentése szerint, ezért ebben a kategóriában Románia „sárga”, köztes minősítést kapott. Józsa Csaba személyes tapasztalata többek közt, hogy például a bíróságon az akadálymentesítés „nulla”, három lépcsőfokon kellene fölvinni a tolószéket, és a rámpa annyira meredek, hogy képtelenség rajta segítség nélkül feljutni. Mivel a közintézmények nagy része műemlék épületben van, nem szabad ezeket átalakítani, de lenne megoldás: pl. hordozható ráma elhelyezése a lépcsőnél, vagy lépcsőjáró szerkezet felszerelése, amilyen a csíkszeredai polgármesteri hivatalnál működik.

Használható feljáró a Hargita Megyei Tanácsnál. A középületek akadálymentesítése szempontjából még mindig Csíkszereda áll a legjobban a székelyföldi városok közül
<br />
Fotó: B.D.T.Használható feljáró a Hargita Megyei Tanácsnál. A középületek akadálymentesítése szempontjából még mindig Csíkszereda áll a legjobban a székelyföldi városok közül
Fotó: B.D.T.


A jelentés szerint az autóbuszok akadálymentesítésén, a bíróságokon a jelnyelv-használathoz való hozzáférés biztosításán, a közösségi beilleszkedés pénzbeli támogatásán is javítani kell Romániában. Megállapítják, az intézményekben elhelyezett fogyatékkal élő személyeknek nem minden esetben van lehetőségük dönteni saját sorsukról. A fogyatékkal élőknek pedig esetenként nincs ugyanolyan joga a házassághoz, gyermekvállaláshoz vagy –neveléshez, mint a többi állampolgárnak.


Tanulhatsz – ha be tudsz jutni az épületbe...

A jelentés szerint Romániában a különböző fogyatékossággal élő gyerekeknek nem minden esetben biztosítják az általános állami elemi oktatásban való részvétel lehetőségét, hanem speciális iskolákba kell járniuk. A fogyatékkal élő egyetemistáknak pedig csupán néhány egyetemen vagy csupán bizonyos típusú sérültség esetében van lehetőségük alternatív vizsgázási módszereket igényelni.

„Valóban, a törvény megadja a sérült gyereknek a jogot, hogy ha tanulni akar, részt vegyen az általános iskolai rendszerben. Ám az akadálymentesítés az iskolákban elmaradt, ha én most iskolába szeretnék járni, nem tudnék bejutni az épületekbe, s ha bejutnék, sem tudnék közlekedni, és az illemhelyek sincsenek akadálymentesítve” – mondta el Józsa Csaba. Szerinte az lenne a legfontosabb, hogy minden fogyatékkal élő gyerek korán megtanulja, hogy tisztában legyen a fogyatékosságával, de a lehetőségeivel és a jogaival is. Az alternatív vizsgáztatási rendszer középiskolában legalábbis működik – mesélte Józsa, aki annak idején külön számára felállított érettségi bizottság előtt vizsgázott, otthon.

A speciális iskolákban való oktatás, ahol a jelnyelvet, a Braille-írást el lehet sajátítani, olyan szempontból nem teljesen megfelelő, hogy a sérült gyerek így kizáródik az egészséges társak közül, a társadalmi kommunikációból, mert nem járhat olyan iskolába, ahol velük szocializálódni tudna, ezáltal kihangsúlyozódik fogyatékossága – magyarázta Józsa.

Van, ahol működik az integráció: iskolai látogatáson a skót kormány
<br />
Fotó: Scottish Government/flickr.comVan, ahol működik az integráció: iskolai látogatáson a skót kormány
Fotó: Scottish Government/flickr.com


A jelentés szerint az orvosi rendelőkhöz való hozzáférés korlátozott bizonyos típusú fogyatékkal élők számára. Nincsenek pontos, minden intézményre kiterjedő, évente frissített vagy nyilvános statisztikák az intézményekben elhelyezett fogyatékkal élő személyekről.


Akiknek a szavazati jog csak szép elmélet

A fogyatékkal élők nem minden esetben élhetnek szavazati jogukkal, mert nem biztosítanak számukra ingyenes szállítást; a személyes segítségnyújtás korlátozott számukra, és nincsenek Braille-írásos szavazólapok.

A problémák összekapcsolódnak, például mivel nincs általános statisztika arról, hogy egy megyében hány sérült szavazópolgár él, a választási bizottságok sem tudják felmérni az igényt, megkeresni ezeket a személyeket, és felhívni a figyelmüket a mozgóurnák igénylésének lehetőségére, így sérül a szavazati jog.

Aki tud a lehetőségről és igényli, annak sem könnyítik meg a dolgát: pl. orvosi igazolást kérnek a fogyatékosság igazolására, miközben a fogyatékkal élők benne vannak elvileg az egészségbiztosító adatbázisában. „El kellene mennie egy közlekedésre képtelen embernek az orvosi rendelőbe, onnan a választási bizottsághoz be kéne nyújtania a kérést” – vázolta a visszás helyzetet Józsa.

Egy mutató azt is vizsgálta, létezik-e az országban egy olyan érdekvédő ernyőszervezet, amely tömöríti az országban létező, fogyatékkal élőkkel foglalkozó szervezeteket, és amely közvetlenül állami támogatásban részesül. Romániában Józsa Csaba tudomása szerint nincs ilyen szervezet; az Országos Hatóság a Fogyatékkal Élők Védelméért (ANPH) mint szakhatóság átkerült a munkaügyi minisztérium fennhatósága alá, a Hargita megyei szervezetnek semmiféle kapcsolata nincs velük. Sajnos megyei szinten sincs egy olyan központi szerv, amely az ott működő civil szervezeteket összefogná, informálná stb.

Nincs olyan szerv sem, amely ellenőrizné a létező, sérülteket védő törvények betartását. Az új épületek építkezési engedélyének kiadásakor ki kellene kérni egy sérülteket képviselő szervezet véleményét is. Csíkszeredában, mivel a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezetének jó kapcsolata van az önkormányzatokkal, meghívják őket ezekbe az átvételi bizottságokba, ám feltehetően az országban ez nem mindenhol működik. Utólag viszont senki nem ellenőrzi, hogy betartotta-e az építtető az ajánlásokat, mert ha lennének ilyen ellenőrzések, sok intézmény működési engedélyét visszavonnák – magyarázta Józsa Csaba.


8 tárgyból megbukott Románia

A jelentés szerint egyáltalán nincs mindenki számára hozzáférhető, szükséghelyzetekben – például természeti katasztrófák esetén – a veszélyre figyelmeztető rendszer (early warning system for national emergencies). Romániában a gyámság intézményének nincs korlátozott verziója, amely lehetővé tenné, hogy a gyámság alatt lévő személy saját döntéseket hozzon. Így a gyám birtokolja a sérült személy minden delegálható törvényes jogát.

Nincs statisztika a fogyatékkal élő egyetemet végzettekről, sem az állami alkalmazásban állók számának alakulásáról. Sőt mi több, még tízévente sem készül hivatalos statisztika a fogyatékkal élő személyek oktatása és munkavállalása kapcsán.

Józsa szerint az egyetemeknek egyrészt nincs nyilvános statisztikájuk a sérült hallgatókról, másrészt meg ha lenne, lehet, hogy az rossz fényt vetne az egész oktatási rendszerre, mert kiderülne, milyen kevesen jutnak el a felsőoktatásba, hiszen pl. a mozgáskorlátozottak be sem tudnak jutni az épületbe.


Inkább fizet, de nem alkalmaz sérültet a munkaadó

Az állam nem kötelezi a munkaadókat a munkahelyi akadálymentesítésre. Abban az esetben kötelezi, ha felvesznek egy fogyatékkal élő személyt, ám az állam nem ad támogatást a szükséges átalakítások elvégzésére. Minden 50 alkalmazott után a cég köteles lenne sérült személyt fölvenni, ám a törvény kiskapuit kihasználva a munkaadók nem alkalmaznak fogyatékkal élőket, inkább befizetik a minimálbér 50%-át mint „fogyatékos támogatást”.

A másik kiút, hogy ebben az értékben vásároljanak fogyatékkal élőket foglalkoztató szervezettől, műhelytől terméket. „Ez is jobb, mint a semmi, mert ezzel is támogatják ezeket a szervezeteket, de nem ez lenne a megoldás, hanem az, hogy egy cég biztosítson munkahelyet és érvényesülési lehetőséget a fogyatékkal élőnek is. Érezze a fontosságát, hogy a munkáját neki is értékelik, a közösség hasznos tagja” – érvelt Józsa.


Azt sem tudjuk, hol állunk

Az utolsó mutató azt vizsgálta: létezik-e az ENSZ-egyezmény rendelkezéseinek gyakorlatba ültetését kiértékelő, megfigyelő kormányszerv, intézmény, amelynek tevékenységébe a civil társadalmat is bevonták? Romániában nincs ilyen „focal point” – állapítják meg.

Az Európai Bizottság egyébként 2010-ben ígéretet tett az úgynevezett Európai Akadálymentesítési Jogszabály kidolgozására, amely a tagállamokban létező gyakorlatot is felülvizsgálná. A tervezetet azóta sem nyújtották be.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS