2018. aug. 17. péntekJácint
27°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Romaközpont nyílt a szentgyörgyi Őrkőn

B. D. T. 2012. szeptember 27. 18:33, utolsó frissítés: 18:33

Az őrkőiek csak „tornateremként” emlegetik, de több lesz annál: iskolai ünnepségeket, szülőértekezletet is itt tartanak majd, és lesz kihelyezett szociális iroda is.


1,5 millió lejes támogatást kapott a sepsiszentgyörgyi önkormányzat a Néri Szent Fülöp multifunkcionális romaközpontra az Európai Uniótól. Az egykori hőközpontból átalakított épületet ma adták át hivatalosan az Őrkőn.

Jobbra, a fal végénél áll az új romaközpont, a tornyos tetejű, következő épület pedig a Néri Szent Fülöp Általános IskolaJobbra, a fal végénél áll az új romaközpont, a tornyos tetejű, következő épület pedig a Néri Szent Fülöp Általános Iskola


Az egykori lepattant kazánház a sepsiszentgyörgyi Váradi József utcát két párhuzamos sikátorrá szétválasztó „berlini fal” tetejénél (lásd fenn), azaz felső végénél volt. Most impozáns, új szagú, korszerű mosdókkal, hamarosan élesben is működő megfigyelőkamerákkal felszerelt épület áll a helyén. Kisbusszal döcögünk a cél felé a foghíjas betonfal bal oldalán, keskeny nagyon a hely, még egy pocsolyából ivó malacot sem tudunk kikerülni, meg kell várni, míg félreáll.

Hamarosan megérkeznek a székek és a videóprojektor is – számolt be Sztakics Éva alpolgármester. A romaközpont a sepsiszentgyörgyi közösségfejlesztési igazgatóság kezelésébe kerül, amely a szomszédos Néri Szent Fülöp Általános Iskolával közösen fogja azt használni közösségi tevékenységekre – tette hozzá.

Tankó Vilmos, a közösségfejlesztési igazgatóság vezetője elmondta, egy állandó alkalmazottjukat is idehelyezik, akihez be lehet nyújtani a szociális ügyekben összeállított iratcsomókat is, ha valaki nem akar lezarándokolni a központba. Az is elképzelhető, hogy a különböző segélyek osztását is itt szervezik majd meg.

A Néri Szent Fülöp Általános Iskolában 470 – többségében őrkői roma – gyerek jár, ám az épület kicsi, így ők is jó hasznát veszik a romaközpontnak, itt szervezhetnek majd iskolai ünnepségeket, mindenfajta extrakurrikuláris – iskola utáni – tevékenységet a diákoknak, és sportolni is nyílik majd számukra lehetőség.

Tankó szerint aki nap mint nap kijár az Őrkőre, nem veszi észre a változásokat, pedig az évek során sok pozitív megvalósítás történt. Ilyen hosszú távon változást hozó intézmény lesz a romaközpont is, jelentette ki.

A még 2002-ben átadott, feljebb, az erdő alatt lévő őrkői közösségi ház, amit a helyiek csak „Fehér Házként” emlegetnek, továbbra is otthont ad az orvosi rendelőnek, de különböző közösségi tevékenységeknek is, ott zajlik a tánctanulás, a felnőttképzések, a közösségi gyűlések. Ötvös Viktor, a romák egyik vezetője az igazgatóság alkalmazottjaként referensként dolgozik az Őrkő végében található közösségi házban – mondta el a Transindexnek Tankó. Ott fenn fogorvosi rendelő is van, csak fogorvos nincs, mivel a biztosítóházzal nem sikerült megegyezni a költségek finanszírozásáról. A Caritasszal közösen játszóteret is kialakítanak majd a közösségi ház mellett.


Kényelmetlen kérdések

Az átadáson miért nincsenek jelen a romák képviselői? – tette fel a kérdést az egyik román újságíró. Egyrészt mert ezt az új létesítményt két intézmény, a szociális igazgatóság és a „romaiskola” fogja használni, és mindkét intézmény vezetője ott volt, körvonalazódott a hivatalos válasz. (Ezen kívül úgy tűnt, a hatóságok kvázi tanácstalanok voltak abban a tekintetben, ki képviselje a romákat az átadáson, miután volt vezetőjük külföldre költözött.)

A kiszállásnak vége, busz, autó visszaindul „a városba”. Gyalogolok. Az arra járókkal beszédbe elegyedve kiderül, egyesek vegyes érzelmekkel fogadják a „tornaterem” elkészülésének hírét. (Eleinte a városháza uniós oktatási alapokból próbált pénzt pályázni a régi kazánház „újrahasznosítására” tornateremként, ám végül a szociális alapokból jutott pénzforrás, így lett belőle „multifunkcionális romaközpont”.)

Jobb lenne a roma gyerekeknek a magyarokkal együtt járni iskolába, hogy tanuljanak egy kicsit tőlük, nem így elkülönítve az Őrkőn, ahol hallják a „csúnya beszédet” – szögezte le egy fiatal férfi. Nem hangzik el a szegregáció szó, de a különböző közszolgáltatások „kihelyezését” az Őrkőre azzal magyarázza, hogy a magyarok nem akarják, hogy ők lemenjenek „a városba”.

Egy 24 éves anya azt kérdezte, „nem lett volna más helye annak a pénznek?” Kisbabája nevelésére 200 lejt kap havonta, az még pelenkára se elég, s még van két gyereke. Inkább adnának kicsit több pénzt nekünk – véli. A nemrég felállított utcai csap körüli tócsára mutatva azt mondja, a kazánház felújítása során itt eljáró munkagépek tehették tönkre a vezetéket, valószínűleg elrepedt a föld alatt, s folyik belőle a víz.

Mégis a leginkább az érdekli, mi lesz a fallal, mikor bontják már le? Egyelőre nem bontják le – tolmácsolom a hivatalos indoklást –, azt mondják, a túlsó oldalon, a tömbházakban lakók nem akarják, hogy eltűnjön a fal. De hát át lehet rajta járni úgyis – szól az ellenérv. „Ezzel a fallal csak el akarják választani a cigányokat a magyaroktól.”



Az iskolából most engedték ki a kicsiket, ahogy meglátják nyakamban a fotógépet, mindenki le akarja fényképeztetni magát. „Vetessen le engemet es” – kérlelnek.



galeria_8420.JPG
Jobbra, a fal végénél áll az új romaközpont, a tornyos tetejű, következő épület pedig az iskola
galeria_8421.JPG
Az Őrkő, belülről (vagy kívülről, attól függ, honnan nézzük)
galeria_8422.JPG
galeria_8423.JPG
galeria_8424.JPG
Az udvarról az útra látunk
galeria_8425.JPG
Kiss Róbert iskolaigazgató (jobbra)


Az Őrkőn mindenki szociális támogatásra szorulna, jelenleg 140-150 család kap szociális segélyt – mondta el kérdésünkre Tankó Vilmos. Sokkal bürokratikusabbá váltak a segélyek odaítélésének feltételei, és ha valaki valamely pontban „elbukott”, hiába szorul rá, nem kaphatja meg.

Például a leggyakoribb eset, hogy fát hoz az erdőről, emiatt megbüntetik, és sokan nem tudják kifizetni a büntetést. A pénzügynél – mivel tartozása van – nem adnak neki ki igazolást arról, hogy nincs jövedelme; a munkaügynél márpedig egy ilyen igazolással kellene megjelenjen, hogy nyilvántartásba vegyék mint munkanélkülit. Ha ez nem történik meg, akkor a munkaügy sem tud adni igazolást arról, hogy ő munkakereső, enélkül pedig a szociális iroda sem adhat neki segélyt – vázolta az ördögi kört Tankó.

2002-ben Sepsiszentgyörgyön összesen 1200 család kapott segélyt, 2012-ben csak mintegy 250, és ez nem azért van, mert az életszínvonal annyit növekedett volna, hanem a formai követelmények nem teljesítése miatt egyes rászorulók kiesnek a kedvezményezettek köréből.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS