Megállíthatatlanul fogy Románia lakossága
szerk. 2012. október 05. 19:15, utolsó frissítés: 19:41Az elmúlt négy évtizedben első alkalommal fordul elő, hogy a fiatalkorú népesség részaránya megegyezik az időskorú népesség részarányával, derül ki az INS felméréséből.
Tovább folytatódik Románia népességének csökkenése, 2010 és 2012 között 106 ezer fő „tűnt el” – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb kutatásából.
A népességcsökkenés erősebben jellemző a városokra, szemben a falvakkal, községekkel, és csupán néhány megyében regisztráltak pozitív természetes szaporulatot. A népesség korstruktúrájából kiderül, folyamatosan gyorsul a lakosság elöregedésének folyamata, a 65 év feletti lakosok részaránya növekedési tendenciákat mutat.
Negatív természetes szaporulat a megyék többségében
Az élve születések számának hangsúlyos csökkenése szemben az elhalálozások számának csökkenésével 2011-ben a negatív természetes szaporulatot (-55,2 ezer fő) eredményezett, míg ez a mutató 2010-ben -47,5 ezer volt. 2011-ben a negatív természetes szaporulat 1,3-szor volt nagyobb a férfiak esetében, ez főként a férfiak magasabb halandósági mutatójának köszönhető.
2010-hez viszonyítva 2011-ben a negatív természetes szaporulat a férfiak (-29 ezerről -31,2 ezerre) és a nők (-18,6 ezerről -24 ezerre) esetében is egyaránt nőtt. Tavaly ez a mutató vidéki környezetben csökkenést (-47,8 ezerről -47,2 ezerre) mutatott, míg városi környezetben a pozitív tendencia negatívba váltott (0,3 ezerről -8,0 ezerre).
A megyék többsége negatív statisztikákkal rendelkezik a természetes szaporulat terén, kivétel Brassó, Iaşi, Ilfov és Suceava megye. Prahova, Dolj és Teleorman megyékben 3 ezernél is nagyobb mértékű csökkenést regisztráltak.
2010-hez viszonyítva, 2011-ben a természetes szaporulat 33 megyében csökkent (legnagyobb mértékben Bukarest municípiumban, ahol 1900-an vannak kevesebben) és 9 megyében nőtt. E mutató tekintetében Vaslui megye áll az első helyen, ahol 380-nal nőtt a lakosságszám.
A fejlesztési régiókat alapul véve mindenhol csökkent a természetes szaporulat, Dél-Kelet Olténia kivételével. Az elmúlt négy évtizedben első alkalommal fordul elő, hogy a fiatalkorú populáció (0-14 év) részaránya megegyezik az időskorú populáció (65 év felett) részarányával (15%). 2011-ben a fiatalkorú populáció aránya 15,1% volt, az előrejelzések szerint ez a mutató 2012-ben 0,1%-kal csökken, ezzel párhuzamosan az időskorú lakosság aránya 14,9%-ról 15,0%-ra nő.
Száz tart el negyvenhármat
A teljes populáció 70%-át kitevő felnőttkorú lakosság (15-64 év) száma 2011-hez képest 50 ezerrel csökkent. A felnőttkorú populáció körében jelentősen megnövekedett a 40-44 év közöttiek száma (98 ezerrel), és 99 ezerrel csökkent a 20-24 év valamint 68 ezerrel az 50-54 év közöttiek száma.
Jelentős változások mentek végbe az időskorú populáció nemi és korstruktúrája tekintetében is. Az egyik legbeszédesebb adat, hogy a „fiatalabb” idősek (70-74 év) száma több, mint 36 ezerrel csökkent, míg a 75-79 év közöttiek csoportja 18 ezerrel, az „idős” időskorúak (85 év felettiek) száma 15 ezerrel nőtt. 2012 elején a 80 éven felüli időskorúak a teljes népesség 3,3%-át tették ki. A nők aránya 4,2%, a férfiak aránya 2,5%.
Az elöregedési folyamat gyors növekedésének gazdasági, társadalmi következménye, különösen a nagyon időskorúak (80 év felett) esetében rendkívül fontos. Amennyiben az időskorú populáció fiatalabb csoportjai még gazdaságilag aktívak, akkor képesek egyedül is eltartani magukat, míg a nagyon idősek, különösen a nők, egyre inkább függenek másoktól – olvasható az elemzésben, amely szerint a népesség elöregedési folyamata vidéken hangsúlyosabb, 1,2-szer nagyobb, mint városi környezetben.
45 éves életkorig a férfiak aránya nagyobb a nők arányánál, majd a 45 év feletti korcsoportokban a nők száma fokozatosan növekszik, 80 év felett már 1,8-szor magasabb a nők aránya. A vidéki népesség közel 18,3%-a 65 év feletti, a nők részaránya 21,7%. A függőségi mutatók szerint 100 felnőttkorú személy 43 fiatalkorút és időskorút tart el gazdasági értelemben.
Az ország átlagéletkora a 2011-es adathoz (39,8 év) képest 2012-re 40 évre nőtt. A nők átlagéletkora 2012. január elsején is 41,5 év volt, 3 évvel több a férfiak átlagéletkoránál. Vidéki népesség átlagéletkora 40,5 év volt, 0,8-cal több, mint a városi népesség átlagéletkora (39,7). Városi környezetben a nők átlagéletkora 2,8-cal több, mint a férfiaké, ez a mutató vidéki környezetben 3,3.
Vaslui megye a legfiatalabb
2012 elején a termékeny korú (15-49 év) női népesség száma 5328,6 ezer volt (a teljes női népesség 48,6%-a), ami 28 ezres csökkenést jelent az előző év hasonló időszakához képest. A termékeny korú nők csoportstruktúrája eltérően fejlődött.
Az 1966-os abortusztiltó rendelet életbe lépése után született generációknak köszönhetően a 40-44 év közötti korcsoportok részaránya növekedett, ezzel szemben a 45-49 év közötti korcsoportok részaránya jelentős csökkenést mutat. A mutatókból kiderül, a Vaslui megyei népesség a legfiatalabb (18,4% a fiatalkorú lakosság aránya), ezt Suceava megye (18,0%) követi, míg a sort Brăila, Kolozs, Olt, Hunyad, Teleorman és Bukarest municípium folytatja a 14% alatti fiatalkorú lakosság részaránnyal.
Buzău, Giurgiu és Teleorman megyékben 18% feletti az időskorúak aránya, míg Konstanca, Iaşi és Szatmár megyében ez az arány 13% alatti. 2011-hez képest a 65 év feletti lakosság részaránya valamennyi megyében nőtt. A 15-64 év közötti népesség részaránya Brassó, Szeben, Temes megyékben és Bukarest municípiumban 72% feletti volt, míg Botoşani, Călăraşi, Giurgiu, Vaslui és Teleorman megyékben 67% alatti.
2012. január elsején az észak-keleti fejlesztési régióban volt a legmagasabb a fiatalkorú népesség aránya (17,1%), míg az ellentétes pólust a Bukarest-Ilfov régió jelentette (13,2%). A felnőttkorú lakosság részaránya 72,7% (Bukarest-llfov régió) és 68,3% (észak-keleti régió) között mozgott. A legidősebb régiók Dél-Munténia és Dél-Kelet Olténia 16,8% illetve 16,5%-os részarányokkal.
Magas gyermekhalandóság
A házasságon kívüli élve születések száma 2010-ben 27,7% volt, míg az arány 2011-ben 30%-ra emelkedett. Vidéki környezetben a házasságon kívüli születések számának részaránya (35,8%) tíz százalékkal volt nagyobb, mint városi környezetben (25,1%). A házasságon kívül született gyermekek szüleinek nagy többsége 25 év alatti.
A vidéki környezetben élő nők esetében folytatódott a tendencia, hogy fiatalabb korban szülnek (átlag 26,3 év), szemben a városi környezetben élő nőkkel, akik esetében 28,8 év az átlagéletkor. A városi és a vidéki környezet közti eltérés az először szülő anyák életkora tekintetében is tetten érhető: vidéken átlag 23,6 éves életkorban szülnek először a nők, míg városon ez az átlag 27,7 év. A megelőző évekhez hasonlóan a vizsgált periódusban is a nyári hónapokban született a legtöbb gyermek.
A 2011-ben elvégzett abortuszok 54%-át 30 év alatti fiatal nők esetében végezték el, míg a 30-34 éves korcsoportok esetében volt a legnagyobb az abortuszok gyakorisága.
2011-ben a negatív természetes szaporulat következtében 24 ezer nővel és 31 200 férfival csökkent a lakosság száma, összességében 132 ezer férfi és 119 ezer nő hunyt el. Tavaly 196 ezer gyerek (ebből 101 ezer fiú) született, többségük vidéki (106 ezer) környezetben, ez 16 ezerrel kevesebb, mint 2010-ben. A gyermekhalandóság ugyan folyamatos csökkenést mutat az utóbbi években, de a 2011-es adat (9,4%) még mindig több, mint fele az EU-s átlagnak (4,1%).