2019. november 14. csütörtökAliz
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A székely zászlóért tüntettek Sepsiszentgyörgyön

Kiss Bence 2012. november 08. 18:42, utolsó frissítés: 2013. január 19. 09:10

A szervezők 500 zászlót osztottak ki, nagyjából 6 emberre jut egy. A közönség finomvegyes: árpádsávos zászló, kisgyerekes, kutyás szülők, deszkások, lelkes nagymamik. És politikusok is persze.


Kérjen bocsánatot a prefektus – követelték a székely zászló szimpátiatüntetésén, Sepsiszentgyörgyön. A székelyek nevében készített petíciót Tamás Sándor önkormányzati tanácselnök nyújtotta át Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektusnak.

Két órával az esemény előtt még nyugodt a Szabadság tér. A megyei tanács épületének homlokzatán sebtében elhelyezik a Megyeháza feliratot. Az egynyelvű felirat nem véletlen: Kovászna és Hargita megyében is több eljárás folyik az önkormányzati épületeken található Községháza, Kultúrház és más, hasonló feliratok okán. A feljelentő a legtöbb esetben ugyanaz a civil, az első lépéseket pedig a kormányhivatal teszi meg.



A tüntetés ezúttal civakodással kezdődik.

A szervezők 500 székely zászlót osztanak szét – ez a pillanat be is árnyékolja a megmozdulás első perceit. „Majdnem a véremmel fizettem ezért a zászlóért” – mondja az egyik résztvevő. Aztán elcsitulnak a kedélyek.

Az eseményt konferáló színészt, Márton Lórántot leszámítva az egyetlen felszólaló Tamás Sándor megyei önkormányzati elnök. Ő az, aki felsorolja a Munteanu által kifogásoltakat. A lista hosszú: a Kónya Ádám Művelődési Ház és az Incze László Céhtörténeti Múzeum neve, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatói állásához szükséges magyar nyelvi ismeretek, a bodoki sportcsarnokon díszelgő Sportcsarnok felirat mérete, a Petőfi utca neve, az Isten hozta tábla több településen, vagy Háromszék Vármegye ma is használatos, 600 éves címere.

„A prefektus megtámadta a Községháza feliratot szerte a megyében. Ma tettük fel Kovászna Megye Tanácsának épületére, a hivatalos feliratok mellé a Megyeháza feliratot. Várom, mikor érkezik a törvényszéki idézés…” – közli a háromszéki Tamás Sándor.





galeria_8861.jpg
Fotók: Henning János
galeria_8862.jpg
galeria_8863.jpg
galeria_8864.jpg
galeria_8865.jpg
galeria_8866.jpg


A tanácselnök végül petíciót ad át a prefektusnak (aki nyilván nem tartózkodik a hivatalban). Valaki ezt is átveszi, akár számos hasonló iratot. A szöveg rövid, és ütős: „Felkérjük Codrin Munteanu prefektus urat, hogy kérjen bocsánatot a székely néptől”.

A tömeg számlálása ma egyszerű: 500 zászlót osztottak ki, nagyjából 6 emberre jut egy. 3000 ember énekli a székely himnuszt, tapsolja a legvitatottabb József Attila versek egyikét, a Nem, nem, sohá-t.


Oláhozás egyébként nincs.

A prefektust néhányan melegebbre küldik, többen haza. Codrin Munteanu egyébként Kovászna megyében született, Vajnafalván. Néhányan a tömegből tudni vélik, jól beszéli a magyar nyelvet…

Autonómiázás viszont van. Több tüntető is autonómia feliratú táblát szorongat, mindenki egyetért, leszámítva a román hírcsatornák képviselőit. Ők később Tamás Sándornak szegezik a kérdést: Normálisnak tartja, hogy Romániában magyarul beszél?


A helyszínen visszafogott a rendőrségi jelenlét. Néhány utcával távolabb több teherautónyi zsandár didereg, őket ezúttal is csak szellőzni hozták.


A közönség finomvegyes:

Árpádsávos zászlós, 64 Vármegyések, kisgyerekes, kutyás szülők, deszkás fiatalok, nagyothalló bácsikák, lelkes nagymamik. És politikusok is persze: az RMDSZ a szervezés jogán fennebb, az EMNT jobb oldalra áll, az MPP helyi képviselői a tömegben álldogálnak. És az sz betűsök sem hiányoznak: Szentkatolna, Szentivánlaborfalva, SRI…

Tamás Sándor utolsó mondatában bejelenti: ha a prefektus nem kér bocsánatot, további megmozdulásokra is sor kerül majd. A tüntetés nyilatkozatviharral ér véget.

Fotók: Henning JánosFotók: Henning János

Itt már Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere is felszólal: „Mi a prefektus problémája azokkal a kulturális intézményekkel, akkor, amikor mi a magyar és a román kultúrát is támogatjuk? Nincs még egy olyan város az országban, mint Szentgyörgy, ahol román és magyar, helyi költségvetésből fenntartott színház is van. Azt hiszem, amit a prefektus művelt, az a magyarok és románok közti kapcsolat megrontása. Nem válik a Ponta kormány becsületére, hogy egy ilyen embert hagyjon Kovászna megyében. Ha a kormányban van az állampolgárok iránt érzett minimális tisztelet, akkor olyan prefektust nevez ki, aki tiszteletben tudja tartani azokat, akikkel együtt kell élnie. Azok számára, akik Ázsiába vagy Magyarországra küldenek bennünket, elmondom: mi a szülőföldünkön vagyunk. Az elmúlt száz évben nem tettünk egyebet, csak itthon maradtunk, mert mi ragaszkodunk ehhez a földhöz.”



Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS