Tüntetők: pártszínektől függetlenül képviseljék az autonómiaérdeket!
B. D. T. 2012. november 24. 19:44, utolsó frissítés: 2012. november 26. 12:14Az autonómiát sem tornatermekkel, sem autópályával nem lehet kiváltani, ez a nemzeti minimum, szögezték le a szentgyörgyi tüntetésen.
November 24-én a szervezők becslése szerint mintegy 4000 ember jelent meg a sepsiszentgyörgyi Szabadság téren, hogy a székelyföldi területi autonómiát követelje az EMNP demonstrációján. A rendezvényen az RMDSZ és az MPP háromszéki politikusai is jelen voltak egyszerű résztvevőként.
A közel kétórás demonstráción felszólalók sorát Sánta Imre, az EMNP sepsiszentgyörgyi képviselőjelöltje, az autonómiatüntetés ötletgazdája kezdte.
„Szabadságot a székely népnek, autonómiát Székelyföldnek!”
– adta meg a mottót a fiatal lelkész, hangsúlyozva: a jelenlévők jövőjüket egy autonóm Székelyföldön képzelik el, és azért gyűltek össze, hogy ezt az igényüket kinyilvánítsák. Azt mondják, nem időszerű az autonómiáról beszélni, azt követelni – márpedig ez a téma tegnap, ma és holnap is időszerű – szögezte le. Méltatta a tényt, hogy mindegyik párt, valamint civil szervezetek és egyházak is részt vesz az autonómiatüntetésen, ez az egységes fellépés nagyon fontos a küzdelem során.
Sánta szerint hamis az érvelés, hogy előbb gazdaságilag kell megerősödni, és csak utána jöhet az autonómia. Egyre szegényebbek leszünk, létbizonytalanságban és kiszolgáltatottságban élnek a székelyföldi emberek, és ez a rendszer érdeke, vélte. Az önrendelkezést nem valaki ellen, hanem magunkért akarjuk, az autonómiának a székelyföldi románok is éppúgy haszonélvezői lesznek – fejtette ki.
Arra szólította fel a székelyföldieket, higyjenek magukban, töltsék meg a tereket, foglalják vissza az utcákat, nyilvánítsák ki akaratukat a többi székelyföldi városban és községben is. Ha 100.000 román Gyulafehérváron a népek önrendelkezése jogán elérte, hogy Erdélyt Romániához csatolják, akkor nekünk is élnünk kell az önrendelkezés jogával, hinnünk kell az autonómiában munkástól értelmiségiekig – emlékeztetett.
A fiatalokat csak úgy lehet itthon tartani,
ha jövőképet állítunk eléjük, és az autonómia az egyetlen megoldás – szögezte le. A tömeg eközben - és a többi szónok beszéde alatt is - többször hangosan skandálta: „autonómiát!”
Bíró Levente, a Kézdiszéki Székely Tanács elnöke szerint az autonómia már nem kampányeszköz, hanem a választási kampány vált az autonómiatörekvés hatékony eszközévé; nem megosztja, hanem összefogja a romániai magyar pártokat, nemzeti minimumként, és ez visszaállítja az emberek hitét. A hit szükséges, hiszen nehéz a megélhetés, mert annak ellenére, hogy Székelyföld természeti adottságai, erőforrásai gazdagok, egyre többen létminimum alatt tengődnek, Bukarest gyarmatként kezeli és egyre mélyebbre taszítja a térséget – jelentette ki. (Néhányan erre bekiabálták: „Bukarestben mindenki cigány!” Ugyanez a csoport időnként a beszédek alatt a "Vesszen Trianon!"-t skandálta, ám ezt a jelmondatot nem kapta szájára a tömeg.)
A szónok azzal folytatta, Európában újra kezd fújni a szabadság szele, és ehhez a törekvéshez a székelyföldiek is csatlakoznak. „A mai autonómiatüntetés egy állomása az autonómiaküzdelemnek. December 9-én parlamenti választások következnek, de ez a mozgalom tovább kell folytatódjon. Újra és újra utcára kell vonulnunk. Ki kell vigyük a küzdelmünket az utcára és egyre többen kell csatlakoznunk, egész addig, amíg kivívjuk Székelyföld területi autonómiáját” – zárta beszédét.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke többek közt „a második Székelyföld”, Érmellék üdvözletét tolmácsolta, a Partiumban is megalakult az autonómia-kezdeményező bizottság. Gratulált a Kovászna Megyei Tanácsnak, amely határozatot hozott az autonómia-népszavazás kiírásáról – bár ezt a határozatot a prefektúra megtámadta, az önkormányzat fellebbezett. „Nem tágítunk” – szögezte le Tőkés, kijelentve, a Kolozsvári Nyilatkozatot 20 éve fogadták el, némelyek megszegték akkori esküjüket, „de mi kitartunk”.
„Huszonhárom éve mondom, mondjuk barátaimmal – a mellettem álló Toró T. Tiborékkal – következetesen, hogy autonómiára van szükségünk, mert ez a megoldás. Ebben a kérdésben nem alkudtunk meg, nem alkudhattunk meg” – szögezte le. 23 éve emiatt érnek támadások, lejárató kampányok, amelyek már a gyermekeimet sem kímélik, én lettem a románok első számú közellensége – összegzett Tőkés. Akik letértek az autonómia útjáról, megosztással vádolnak, pedig ennek a gondolatnak nem megosztania, hanem összekapcsolnia kellene bennünket – szögezte le, hozzátéve, jó példa viszont a háromszéki RMDSZ, amelynek vezetői jelen vannak.
Bukarest több problémát okozott, mint amennyit megoldott,
nekünk pedig elegünk van abból, hogy választottjaink Bukarestből hazatérve azt magyarázzák, miért nem lehet ezt vagy azt megoldani, vagy azt mondják, az autonómia most nem aktuális, és azzal riogatnak, hogy képviseletet veszít a magyarság – jelentette ki.
„Jelenleg négy honatyával kevesebb magyar ül a bukaresti parlamentben, mint ahányat 2008-ban odaküldtünk. Vannak, akiket felbuktattak más állásokba, egy képviselőnk elhunyt, Isten nyugosztalja, egyik szenátorunk pedig nyár óta Kézdivásárhely polgármestere” – sorolta Tőkés, hozzátéve: „de ki vette észre, hogy néggyel kevesebben vagyunk Bukarestben?” Önmagában a mennyiség nem garancia, minőségi képviseletre van szükség, olyan politikusokra, akik az autonómia ügyéből egy tapodtat sem engednek – szögezte le.
Az autonómiát sem tornatermekkel, sem 64 kilométer erdélyi autópályával nem lehet kiváltani; a részeredmények is fontosak, de többre van szükségünk, és ezt akkor fogjuk elérni, ha a mi adónkról mi döntünk – tette hozzá. Nem alamizsnára van szükség Bukaresttől, hanem a föld, a természeti kincsek és a közösségi javak visszaszolgáltatására, illetve arra, hogy az EU hivatalos nyelve,
a magyar nyelv legyen hivatalos nyelv
a szülőföldünkön is – mondta. A románokkal közösen megálmodott föderális Románia, új egység, a magyarság nemzeti autonómiája legyen a közös cél, amelyért tegyünk meg mindent – zárta beszédét Tőkés.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke név szerint megköszönte annak a hat marosszéki, makkfalvi székelynek, akik vállalták, hogy kiteszik a székely zászlót a polgármesteri hivatalra, ezért meghurcolták őket, míg egy év után bűncselekmény hiányában lezárták ügyüket.
A katalánok vasárnapi előrehozott választására utalva azt mondta, a nemrég a függetlenségükért tüntető katalánok nemcsak Madridnak, de saját vezetőiknek is üzentek: „árulók lesztek vagy hősök?” Artur Mas katalán elnök ezért írta ki az előrehozott választást, hogy új, megerősített mandátummal írhassák aztán ki a népszavazást a függetlenedésről. A székelyföldiek megtalálják Európában a szövetségeseiket, és összegyűjtenek egymillió aláírást a kisebbségi jogok európai érvényesítéséért – szögezte le. A román törvényhozás leszavazta Székelyföld autonómiastatútumát, de
nincs vége a történetnek, sőt még csak most kezdődik
– jelentette ki. A tömeg háromszoros, hangos igennel válaszolt Izsák kérdésére, miszerint akarják-e, hogy választott képviselőik a parlament elé terjesszék a statútumot. Valaki bekiabálta: „Nem várunk még 23 évet!” A tömeg abban is egyetértését fejezte ki, hogy a székelyföldi önkormányzatok hozzanak tanácsi határozatokat a székelyföldi autonómia melletti állásfoglalásként.
Elég volt a tétlen csodavárásból, Székelyföld és népe él és élni akar, egyetlen batyunk, botunk, fegyverünk az autonómia – jelentette ki Toró T. Tibor EMNP-elnök, a Néppárt alsó-háromszéki szenátorjelöltje. 22 év alatt nem sikerült megteremteni törvényi kereteit, bár 20 évvel ezelőtt képviselőink erre esküdtek Kolozsváron, a Szent Mihály templomban; hiába van az RMDSZ hatalom-közelben 1996 óta, az autonómia ügyét aprópénzre váltotta - ostorozta a szövetséget Toró. "Kinek aszfaltozzuk az utakat, csatornázunk falvainkban és újítjuk fel iskoláinkat, ha jövőkép hiányában fiataljaink szülőföldjüktől távol keresik a boldogulást?” – tette fel a kérdést a szenátorjelölt.
Az autonómia hatékony közigazgatási eszköz, amellyel nemzeti szimbólumaink szabad használatát és ünnepeink méltóságát tudjuk biztosítani, megoldást kínál a dolgos mindennapok gondjaira-bajaira is, kiszámítható életpályát a fiataloknak, nyugodtabb életet a munkában megőszült nyugdíjasnak – mondta beszédében.
A feladat a Románián belüli önálló európai Erdély, azon belül pedig a Székelyföld autonóm régió megteremtése – szögezte le.
„Olyan képviselők nem kellenek, akik gyáván hallgatnak
vagy elmenekülnek a felelősség elől. Legyen az autonómiának erős és elkötelezett képviselete Bukarestben és Brüsszelben. Mi erre vállalkozunk” – mondta Toró, majd enyhébb hangot megütve hozzátette, nem vagyunk egymásnak ellenségei, az erdélyi románok is stratégiai partnereink. Ugyanakkor kifejtette, „széles társadalmi bázist kell létrehozni az autonómia-törekvések köré, tüntetéssel, ha szükséges, mert a politikai képviselet enélkül gyenge, miképpen csupán mozgalmi eszközökkel sem lehet az autonómia közjogi kereteit megteremteni”. Csak együtt lehetünk sikeresek – szögezte le.
A 14 óra előtt 10 perccel, a magyar himnusz eléneklésével véget ért demonstráción a jelenlévők közfelkiáltással fogadtak el egy autonómiát szorgalmazó kiáltványt Sepsiszentgyörgyi nyilatkozat címmel, amely többek közt felszólítja a romániai magyar politikusokat, dolgozzanak ki egy közös cselekvési tervet az autonómia elérése érdekében, és pártszínektől függetlenül a törvényhozásba jutva képviseljék azt. A nyilatkozat teljes terjedelmében itt elérhető.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!