2019. november 15. péntekAlbert, Lipót
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A belügy lefasisztázza az Aradon kivégzett tábornokokat

Szin Péter 2003. október 24. 16:35, utolsó frissítés: 16:35

Rasszista alkotásnak minősíti a belügyminisztérium az aradi Szabadság-szobrot. Az emlékműnek vagy Magyarországon, vagy máshol a helye, de #b#Aradon semmiképp sem#/b# – mondja egy PRM-kérdésre a tárca.





Tévesen "Magyarország mindörökké" emlékműnek nevezte Ioan Rus belügyminiszter az aradi Szabadság-szobrot. A tárcavezető egy Nagy-Románia párti képviselő interpellációjára válaszolt így írásban. A belügyminisztériumi dokumentum szerint "az emlékmű a románság kollektív emlékezetében a terrorizmus, a rasszizmus és a sovinizmus dicsőítéseként él".

Ünneplők az udvarban maradt
<br />
Szabadság szobor előtt
<br />
október 5-én, Aradon

Szabadság szobor előtt
október 5-én, Aradon" >Ünneplők az udvarban maradt
Szabadság szobor előtt
október 5-én, Aradon
A miniszteri kabinettől származó szöveg emellett a "fasiszta jellegű irredenta és revizionista gondolkodás emlékművének" nevezi a szoborcsoportot, amelynek újra köztérre tételéről Rus pártja, a PSD megállapodott az RMDSZ-szel, majd a szoboravatót szeptember végén elhalasztották. A Ioan Miclea PRM-képviselőnek adott válasz törzsszövegében nem szerepelnek ezek a kitételek, de a dokumentum mellékletében igen.


A miniszter a véleményt nem vállalja

Rus csak magát a miniszteri választ írta alá, és ennek szövegében a következőket fejti ki (utalva a fenti minősítéseket tartalmazó jelentésre): "a műemlék újrafelállításakor figyelembe kell venni a szoboravatás önértékét, ami a román-magyar viszonyt, és a város etnikumközi viszonyait illeti (lásd a mellékletet is)."

A mellékletben továbbá az szerepel, hogy a 13 kivégzett tábornok (akik közül csak hárman voltak magyar nemzetiségűek) az erdélyi románság szemében "a lehető legvéresebb agresszió jelképeivé váltak, akik arra törekedtek, hogy a többségi nemzet ismét szolgává alacsonyodjon önnön hazájában". A dokumentum még hozzáteszi, hogy 1848 tábornokai "népirtást" végeztek, 40 ezer polgárt, köztük 1000 ortodox lelkészt ölettek meg, 300 falut égettek fel.


Újra sem kéne avatni

A "Hungária emlékmű" – a belügyminisztériumból származó irat szerint legalábbis – a fasiszta revizionizmus jelképe, ezért a háborús emlékművekről szóló törvény szerint, valamint a fasiszta jelképek reklámozását tiltó rendelet értelmében nem volna szabad felállítani. A szöveg arra is kitér, hogy 1990 után a magyar hatóságok szerették volna elérni, hogy állítsák fel újra Aradon az emlékművet.

Ám a román kormány válasza "mindig a többségi lakosság elvárásaival egyezett" – áll a szövegben, amelyet a belügyminisztérium október 9.-i iktatószámmal juttatott el a képviselőnek, és így hivatalos válaszként a Képviselőház honlapján is olvasható. A belügyminisztérium ismeretlen szakértői szerint a szoborcsoport visszahelyezésének "megszállott követelése" csak a román-magyar viszonyt teszi feszültebbé, és nem használ a megbékélés folyamatának sem.


Adjuk át Magyarországnak!

Végkövetkeztetésként a belügyminisztérium azt állítja, "az egyetlen realista lépés" átadni a szoborcsoportot a "szomszédállamnak", azaz Magyarországnak, amelynek "történelmét dicsőíti" – informál az Adevarul tudósítója.

A másik megoldás a szobrot "zárt térben", vagyis múzeumban, templomban elhelyezni, de inkább olyan vidéken, ahol többségben él a magyar lakosság. (Tehát a minisztérium pont onnan szeretné elszállítani az emlékművet, ahol a tábornokokat az osztrák hadvezetés 1849. október 6-án kivégezte.)


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS