2019. május 22. szerdaJúlia, Rita
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nem árt tudni a szavazófülkébe lépés előtt

szerk. 2012. december 06. 16:39, utolsó frissítés: 2012. december 07. 01:46

Négy éve első helyen végzett kedvenc politikusa, mégis az utána következő negyedik nyert mandátumot? Hogy kerül focieredmény választási plakátra? Mindent megmagyarázunk.


A román választási rendszer a vegyes típusú, az arányosságot a többségi elvvel kombináló rendszerekhez tartozik, és a 2008. évi 35-ös számú, a képviselőház és a szenátus megválasztásáról szóló törvény szabályozza. Abban tér el ezek sajátosságaitól, hogy ismeretlen számára a kompenzációs lista fogalma, valamint az 5%-os választási küszöb mellé bevezet egy ún. alternatív küszöböt, ami 6 képviselői és 3 szenátori egyéni választókerületben relatív többségű szavazattal elért első hely megszerzését jelenti.

Listára szavazunk vagy jelöltekre?

A választó két szavazattal rendelkezik. Külön szavazólapon voksolhatnak az egyéni kerületekben induló képviselőjelöltekre és szenátorjelöltekre. Szavazni kizárólag a személyazonossági igazolvány felmutatásával lehet. Fontos, hogy mindenki kizárólag abban a szavazókörzetben szavazhat, ahová állandó lakhelye alapján tartozik.

Mi vonatkozik arra az esetre, ha a választópolgárnak éppen a választás napján jár le személyazonossági igazolványának érvényessége, vagy már lejárt, de még nem kapott újat, vagy elvesztette?


Ezen esetekben a rendőrség által kibocsátott ideiglenes személyazonossági igazolvány birtokában lehet élni a szavazati joggal. A rendőrőrsök a választás napján is fogadnak ügyfeleket, így december 9-én is be lehet nyújtani személyazonossági igazolvány cseréjére vonatkozó kérést.

Hogy szavazunk külföldön?

A parlamenti választásokon 295 szavazóhelyiségben voksolhatnak a külföldön élő román állampolgárok. A választási törvény értelmében Románia határain kívül azok a román állampolgárok szavazhatnak, akik külföldi állandó vagy ideiglenes lakhelyüket hiteles dokumentumokkal tudják igazolni. Nem szavazhatnak az ideiglenesen külföldön tartózkodó román állampolgárok (turisták, üzleti úton levők). A külföldi lakhellyel rendelkező román állampolgárok csak abban az országban létesített szavazókörzet egyikében szavazhatnak, ahol bejegyzett lakhellyel rendelkeznek. Kivételt képeznek azokban az országokban élő személyek, amelyekben nem állítottak szavazóhelyiséget, ebben az esetben az ugyanazon egyéni választókerület másik országában élhetnek demokratikus jogaikkal.

Külföldön szavazni turista útlevéllel, vagy európai uniós országok esetében személyi igazolvánnyal lehet,azonban fel kell mutatni olyan dokumentumot, amely a külföldi lakhelyet igazolja (a lakhelyet igazoló dokumentum országonként változhat, a szükséges információkat az adott országban található román külképviselet honlapján lehet megtalálni). A külföldön tartózkodó román állampolgárok 2012. december 9-én, vasárnap a helyi idő szerint reggel 7 órától 21 óráig járulhatnak urnákhoz.

A 4 képviselői és 2 szenátori külföldi egyéni választókerületben 8 politikai alakulat indított jelöltet. A jelöltek listája itt olvasható. A következő linken pedig a külföldön létesített szavazókörzetek pontos elérhetőségeit találják.

Mi alapján alakítják ki a választókerületeket, és hány van belőlük?

A választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy választókerületenként a lakosság száma megközelítőleg azonos legyen. A választások megszervezése érdekében választókerületeket hoznak létre a 41 megye szintjén, továbbá egy választókerületet Bukarest fővárosban és egyet külön a külföldi lakhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező román állampolgárok számára. Ugyanakkor a 43 választókerület mindegyikében a szenátus illetve a képviselőház megválasztására szolgáló egyéni választókerületet kell létrehozni. Az egyéni választókerületek határainak megrajzolásakor figyelembe kell venni: egy választókerület csak teljes egyéni választókerületekből állhat, az a terület, amelyet az egyéni választókerület felölel, ugyanazon megye vagy Bukarest területén kell legyen, az egyes településeken belül rendszerint csak teljes egyéni választókerületek határolhatók el, és az egyes egyéni választókerületek rendszerint egy vagy több teljes helységet foglalnak magukba. A 43 választókerület között a lakosság számarányának megfelelően osztanak ki mandátumokat: egy képviselő 70 ezer lakos, egy szenátor 160 ezer lakos. Minden megyében legalább négy képviselői és két szenátori egyéni kerület van kialakítva.

Kiből lehet szenátor- és képviselőjelölt, és milyen feltételeket kell teljesíteni az induláshoz?

A képviselőházi és a szenátusi választásokra, valamint a közhatóságok megválasztására vonatkozó szabályozások értelmében a választhatóság korhatára a képviselőjelöltek esetében 23, a szenátorjelöltek esetében 33 év. A jelöléseket a választások előtt legkevesebb 40 nappal azokhoz a választókerületi irodákhoz kell benyújtani, amelyek szintjén az illető jelöltek megválasztásra kerülnek. Ezen kívül a jelöléseket benyújtó valamennyi pártnak, politikai és választási szövetségnek, független jelöltnek és a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok valamennyi szervezetének tanúsítania kell, hogy az Állandó Választási Hatóság számlájára letétbe helyezett 5 bruttó országos minimálbért kitevő összeget minden jelölt tekintetében. Ezeket az összegeket csak abban az esetben térítik meg, ha a jelölteket indító szervezetek az országos szinten érvényesen leadott szavazatok legkevesebb 2%-ával egyenlő számú szavazatot szereztek.

A választási küszöböt elérő nemzeti kisebbségi szervezeteken túl a kauciót vissza kell téríteni a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok azon szervezeteinek is, amelyek egy képviselői mandátumot szereztek. A független jelöltek esetében az érvényes szavazatok legkevesebb 20%-ának a megszerzése esetén térítik vissza a letétet. Minden egyéb esetben a vissza nem térített összegek az állami költségvetés bevételét képezik. 2012-ben a letét összege egy jelölt esetében 3500 lej.

A jelöléseket írásos formában, négy példányban kell benyújtani, és az 1976. január 1-je előtt született valamennyi jelölt a büntetőtörvénykönyv értelmében nyilatkozni köteles arról, hogy együttműködött-e a politikai rendőrséggel. A függetlenek a képviselőházba legkevesebb 4%-os, de több mint 2000 lakos támogatása mellett, míg a szenátorjelöltek legkevesebb 4%-os, de több mint 4000 lakos támogatása mellett indulhatnak. A pártok, politikai és választási szövetségek az egyéni kerületekben csak egyetlen jelöltet állíthatnak.

Mi a helyzet a független képviselő- és szenátorjelöltekkel? Ők hogyan szerezhetnek mandátumot?

Esetükben egyszerű a képlet. A független jelöltek akkor jutnak mandátumhoz, ha a saját egyéni választókerületükben megszerezték az abszolút többséget, azaz az érvényesen leadott szavazatok felét plusz egy szavazatot.

Hogyan juthatnak be a pártok, szövetségek a parlamentbe?

A parlamenti választásokat szabályozó 2008/35-ös választási törvény 47. és 48. cikkelye szabályozza a parlamentbe való bejutás feltételeit és a mandátumok eloszlásának módját. E szerint a parlamentbe azok a pártok, kisebbségi szervezetek vagy választási koalíciók jutnak be, amelyek elérik az 5%-os választási küszöböt.

E mellett létezik egy másik, ún. alternatív küszöb. A 47. cikkely 2. paragrafusának harmadik alpontja értelmében amennyiben egy párt, politikai vagy választási szövetség, illetve kisebbségi szervezet egyéni jelöltjei egy időben az első helyen végeznek hat képviselőházi és három szenátori körzetben, mandátumszerzési lehetőséghez jutnak akkor is, ha az illető szervezet nem érte el az 5%-ot. Az alternatív küszöb elérése a szenátusba és a képviselőházba való bejutást is engedélyezi. A szabályozás értelmében csak relatív és nem abszolút többségre van szükség az első hely megszerzéséhez - vagyis a jelöltnek első helyen kell végeznie, de nem kell megszereznie a szavazatok több mint felét.

Ez a 6:3 az a 6:3, amiről mostanság annyit hallani a sajtóban? Van valami köze ennek az 1953-as londoni angol-magyar labdarúgó mérkőzéshez?

Az első kérdésre a válasz: igen. A londoni meccshez annyi köze van az alternatív küszöbnek, hogy a focieredmény történetesen megegyezik a küszöb számaival, és bizonyos politikusok szeretnek sporthasonlatokban gondolkodni.

Ha egy párt eléri az alternatív küszöböt, akkor 6 képviselőt és 3 szenátort juttat a parlamentbe?

Az alternatív küszöb elérése nem jelent automatikusan 6:3-as mandátumarányt, ugyanis egy mandátum megszerzéséhez nem relatív, hanem abszolút többség megszerzésére van szükség egy adott egyéni választókerületben. A törvény szerint minden olyan párt és szervezet, amely teljesíti az 5%-os és/vagy az alternatív küszöböt, részt vesz a mandátum-kiosztás valamennyi stádiumában. 2008-ban egy képviselői mandátum szavazatokra vetített értéke 22 908, míg egy szenátori mandátum szavazatokra vetített értéke 52 838 volt.

Mi történik azokkal a szavazatokkal, amelyeket nem bejutó pártokra adtak le?

Amennyiben egy választásokon induló szervezet nem jut be a parlamentbe, azaz nem szerez 5%-ot, vagy nem teljesíti a 6:3-as alternatív küszöb kritériumait, a pártra leadott szavazatok elvesznek. Ez abban az esetben is érvényes, ha egy párt néhány egyéni választókerületben abszolút többséget szerez.

Hogyan számolják ki egy mandátum szavazatokra vetített értékét?

Egy mandátum szavazatokra vetített értéke, azaz a szavazatok számainak és a mandátumok számainak hányada megmutatja, hogy pontosan hány szavazat ér egy mandátumot. A számítást a képviselőház és a szenátus esetében is elvégzik.

Ez világos. De hogyan döntik el, ki jut mandátumhoz?

A mandátumelosztás három szakaszban zajlik. Első körben minden megyére kiszámítják a megyei választási együtthatót, ami a megye összes egyéni választókerületében leadott érvényes és el nem veszett szavazatok összegének, és a megyében kiosztandó mandátumok számának hányadosa. Aztán minden pártnak összegzik a megye egyéni választókerületeiben szerzett szavazatait, az összeget elosztják a megyei kvótával és lefelé kerekítenek. Az így kapott szám az illető pártnak a megyei szinten járó mandátumok száma.

Második körben a megyék szintjén kiosztatlan mandátumok és a fel nem használt szavazatok egy országos kompenzációs kosárba kerülnek. A fel nem használt szavazatokat azoknak a pártoknak a voksai jelentik, amelyek nem érték el a megyei választási együtthatót, illetve az együtthatót teljesítő pártok felesleges szavazatai. Ebben a szakaszban meghatározzák, hogy a pártok hány kompenzációs mandátumra jogosultak. A pártok töredékszavazatait elosztják az 1, 2, 3, 4... osztósorral (d'Hondt-módszer), majd a hányadosokat csökkenő sorrendbe rendezik, párttól függetlenül. A mandátumokat a legnagyobb maradékkal rendelkező párt kapja, annyit, ahány szétosztatlan mandátum maradt. A mandátumokat ugyanakkor megyékre kell visszaosztani.

Minden párt megyei töredékszavazatait elosztják az országos töredékszavazataival. Az így kapott arányokat beszorozzák az előbbi lépésben meghatározott mandátumszámmal. Ennek lényege: aszerint rangsorolja a megyéket, hogy mennyivel járultak hozzá az illető párt töredékszavazataihoz. A kapott értékeket sorrendbe állítják: egyrészt készítenek egy országos listát, és minden megyében külön-külön rangsorolják a pártokat töredékszavazataik szerint. A fennmaradó mandátumok függvényében minden megyében kiválasztják a legkisebb számot a listáról, amely még mandátumot jelent. (Pl. ha 3 mandátum maradt kiosztatlan az első szakaszban, akkor a hármas számot választják ki.) Ezt követően térnek át az országos rangsorra, és sorban elosztják a rajta lévő számokat annak a megyének a visszaosztójával, amelyre az illető érték vonatkozik. A műveletet addig folytatják, amíg a kompenzációs mandátumok el nem fogynak.

Ez nem is olyan egyszerű.

Még nincs vége. A harmadik szakaszban meghatározzák, hogy a pártok mely jelöltjei jutnak mandátumhoz. Az egyéni választókerületek győztesei automatikusan mandátumhoz jutnak. Amennyiben minden párt jelöltjei pontosan annyi egyéni választókerületet nyertek meg, mint ahány parlamenti helyet az arányos elosztás a pártok számára leosztott, a helyzet egyszerű. Ez azonban ritkán következik be, így az előforduló egyenlőtlenség esetén minden pártra meghatározzák a különbséget.

Ha egy párt több egyéni választókerületet nyert meg, mint amennyire az arányos elosztás alapján számíthatott, megtarthatja ezeket a mandátumokat, azonban ezzel véget ért számára a megyén belüli mandátumelosztás. Ha egy párt kevesebb egyéni választókerületet nyert meg, mint amennyire az arányos elosztás alapján számíthatott, a ki nem osztott mandátumokat az egyéni jelöltek eredményének függvényében osztják tovább. Ehhez összeállítják azon jelöltek listáját, akik nem nyertek egyéni választókerületet, csökkenő sorrendben tüntetik fel a jelölteket annak függvényében, hogy mennyire közelítették meg a megyei választási együtthatót. Két kivétel van: a listán szereplő jelöltek nem kapnak mandátumot, ha a párt már betöltötte az összes mandátumot, amire az arányos elosztás alapján jogosult, vagy abban az egyéni kerületben, ahol indultak, már osztottak mandátumot. Így azok a jelöltek jutnak mandátumhoz, akik relatív többséggel végeztek az élen az egyéni választókerületben.

Aki még részletesebben kíváncsi a folyamatra, az ide kattintva többet olvashat.

Azt mondják az elemzők, hogy jelentősen megnőhet a parlament létszáma a választások után. Három éve népszavazás döntött arról, hogy 300-ban kell maximalizálni a parlament létszámát, s most nemhogy csökkentenék, nő is?

Előfordulhat, hogy e három kör után is akad olyan párt, amely nem jutott annyi mandátum birtokába, mint amennyit az arányos elosztáskor kiszámoltak. Ez esetben megyei szinten többletmandátumot osztanak ki az illető párt legerősebb vesztesei között a különbség kiegyenlítése miatt. Így fordulhat elő, hogy megnő a parlament létszáma. Szakértők szerint az USL teljesítménye függvényében a parlament létszáma is jelentős mértékben növekedhet, a jelenlegi 469 tagú törvényhozás akár 550 fősre is duzzadhat. A népszavazás arról is döntött, hogy az ország áttér egykamarás parlamentre, de a változtatások életbe léptetéséhez alkotmánymódosításra van szükség, ami kétharmados parlamenti többséget feltételez.

Volt rá példa 2008-ban, hogy valamelyik párt többletmandátumot kapott?

Igen, mégpedig az RMDSZ esetében. Arad megyében az eredmények alapján megállapították, hogy PDL-nek négy, míg a PSD-nek, a PNL-nek és az RMDSZ-nek egy-egy képviselői mandátum jár. Mivel a PDL jelöltjei nem négy, hanem öt választókerületben nyertek ötven százalék feletti eredménnyel, az RMDSZ számára egy már elnyert kerületben kellett mandátumot biztosítani, amelyet Faragó Péter kapott.

Városi legenda, hogy Kötő József 34 szavazattal szerzett képviselői mandátumot 2008-ban?

Nem. Az RMDSZ-es képviselő a 4. számú külföldi körzetben indulva, a visszaosztás után szerezte meg a bejutó helyet, 34 szavazattal.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS