2017. aug. 17. csütörtökJácint
18°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A brit gazdaság szenvedheti meg a munkaerő-piac további korlátozását

Sólyom István 2013. február 07. 09:56, utolsó frissítés: 09:57

A Cameron-kabinet korlátozná a bevándorlók hozzáférését a szociális ellátási rendszerhez. Az Angliában dolgozó erdélyiek szerint a felsőbbrendűségi tudattal megáldott britek kedvesek, de nem barátkoznak.


Az európai populizmus fellángolásának kontextusában kell vizsgálni a brit kormány azon szándékát, hogy lebeszélje a román és a bolgár munkavállalókat az angliai munkavállalásról – véli Winkler Gyula. Az EP-képviselő sajnálatosnak tartja, hogy Nagy-Britannia a vendégmunkások ellen hangolja a közvéleményt. A szigetországban élő erdélyi magyarok szerint e bevándorlókkal szembeni ellenérzések jórészt a média hisztériakeltésének köszönhetők, és az állítások ellenére, munka és fizetés is van.

Románok, bolgárok, maradjatok otthon

A Guardian szerint a brit kormány negatív kampánnyal szegné kedvét a román és bolgár munkavállalók angliai bevándorlásának, ugyanis 2014. január elsejétől szabaddá válik a két ország polgárai előtt a brit munkaerőpiac – röppent fel a hír a múlt hét elején. Kérünk benneteket, ne gyertek Nagy-Britanniába - itt esik az eső, alig van munka, és alacsonyak a fizetések - a David Cameron vezette kabinet állítólag ilyen szlogenekkel igyekszik majd távol tartani a bevándorlókat kampánya során, amelyet Romániában és Bulgáriában szervez. A lap értesülését egy kormányzati forrás úgy kommentálta, hogy számos lehetőséget megvizsgálnak, ugyanakkor más források szerint annak a lehetősége is felmerült, hogy korlátozzák az uniós bevándorlók hozzáférését a közszolgáltatásokhoz.

Mark Harper bevándorlásügyi miniszter felvetette, hogy a Romániából és Bulgáriából érkező munkavállalóknak magán-egészségügybiztosítást kell kötniük, hogy a brit egészségbiztosítási rendszer ne váljon nemzetközivé. E szerint korlátozni kell a bevándorlók hozzáférését az egészségbiztosításhoz, az oktatáshoz, a lakhatáshoz és a szociális juttatásokhoz. Egy másik elképzelés szerint azoknak, akik három hónapon belül nem találnak munkát, el kell hagyniuk a szigetországot, és azoknak is távozniuk kell, akik nem tudják igazolni, hogy legalább féléves tartózkodásra elegendő pénzösszeggel rendelkeznek. A tervezett brit lépések nem maradtak brüsszeli reakció nélkül, hisz Viviane Reding, az EB igazságügyi, szabadságjogi kérdésekben illetékes alelnöke bejelentette, a bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Nagy-Britannia ellen a román és bolgár munkavállalókkal szembeni diszkrimináció miatt.


Próbálták másokkal, máshogyan

A kelet-európai bevándorlóktól való brit félelmek a 2004-es keleti bővítés rossz tapasztalataira vezethetők vissza, viszont a probléma a britek részéről 1957 óta folyamatosan felmerül. Kilenc éve Nagy-Britannia, Svédország és Írország voltak az egyetlen tagállamok, ahol nem korlátozták az újonnan csatlakozott országok polgárainak munkavállalását. Azonban a hivatalos becslésekkel szemben – amelyek évi 13 ezer munkavállalóval számoltak – jóval több bevándorló érkezett, így a 2007-es bővítés után a brit kormány már nem mulasztott el élni a korlátozás lehetőségével. A munkaerő-piaci korlátozásokat 2011-ben további két évre hosszabbította meg a brit kormány azzal az indokkal, hogy segítsen munkát találni a brit munkanélkülieknek, ugyanis a munkapiaci liberalizációval sok román és bolgár állampolgár vállalna munkát azokban az ágazatokban, ahol szakképzetlen munkaerőt alkalmaznak.


A román és bolgár bevándorlók ügye ugyanakkor a brit májusi helyhatósági választások közeledtével kampánytémává vált. Az EU-szkeptikus és nacionalista Egyesült Királyság Függetlenségi Párt (UKIP) kampányának központi eleme a bevándorlókkal szembeni félelemérzet. A párt szerint 350-400 ezer bevándorló érkezhet Romániából és Bulgáriából, míg a Migration Watch nevű szervezet becslése szerint évente 50 ezer román és bolgár várható a munkavállalási korlátozások feloldása után.

Titus Corlăţean külügyminiszter szerint Nagy-Britannia nem bánik tisztességesen a román állampolgárokkal, noha ők hozzájárultak a brit gazdaság fejlődéséhez. A tárcavezető szerint alaptalanok a félelmek, hisz Románia már hat éve tagja az EU-nak, és azok a románok, akik külföldön akartak munkát vállalni, ezt megtették már, zömük pedig a latin országokat választotta, Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban telepedett le.

Ezt az álláspontot erősíti Mircea Kivu szociológus is, aki a BBC-nek nyilatkozva elmondta, a kivándorlás fő hulláma lecsengett. A brit közszolgálati tévé romániai riportja szerint a románok többsége egyáltalán nem vágyik Angliába, sokan a déli országokban megkeresett pénzzel hazatérve biztosítottak egzisztenciát maguknak.


Winkler: Nagy-Britannia a vendégmunkások ellen hangolja a közvéleményt

"Három évvel ezelőtt a gazdasági elemzők naivak és túl optimisták voltak, amikor a válság végéről beszéltek. Az EU továbbra is a recesszióval küzd, és a válság, annak minden formájával együtt, a következő években is rányomja bélyegét a tagállamokra. Ilyen körülmények között lehetünk tanúi a protekcionista és populista tendenciák felerősödésének, amelyek olykor xenofób megnyilvánulásokba torkollnak" – válaszolt megkeresésünkre Winkler Gyula.

Az RMDSZ EP-képviselője szerint a nagy-britanniai euroszkeptikus politikai hangulatot pontosan megjelenítette a napokban David Cameron miniszterelnök, aki Londonban bejelentette: a brit állampolgárok 2015 után népszavazáson dönthetnek az ország EU-tagságáról. „Őt hallgatva egy önző, az európai szolidaritástól elforduló ország jövőképét ismerhettük meg, amely az EU-t kizárólag egy laza gazdasági-kereskedelmi övezetnek látja, és kizárja egy politikai unióhoz való brit hozzájárulást” – fogalmazott a politikus, aki szerint ebben a londoni közhangulatban csak részletkérdésnek tűnik a román és bolgár vendégmunkásokkal szemben alkalmazott adminisztratív diszkrimináció.


Hozzátette: a szigetország hatóságai minden lehetőséget megragadnak arra, hogy a romániaiakra és a bolgárokra barátságtalan módon alkalmazzák az érvényes uniós előírásokat. Nyilvánvaló indokuk az, hogy elvegyék a kedvét a további jelentkezőknek. „Határozottan támogatom és indokoltnak tartom az EB kezdeményezését, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Nagy-Britanniával szemben. Mindenképpen pozitív intézkedésről van szó, hiszen addig, amíg Románia EU tagállamként minden területen megnyitotta saját piacait az uniós partnerei előtt, jogosan várja el a kölcsönösséget és az egyforma bánásmódot” – mondta Winkler. Az EP-képviselő szerint nem újdonság az ún. román bevándorló-hullámmal való riogatás sem.

„Sajnos nem Nagy-Britannia az első uniós tagállam, amelyben a közvéleményt a vendégmunkások ellen hangolják. Nyilvánvaló, hogy erre a lépésre is az európai populizmus fellángolásának kontextusában kell tekinteni, hiszen a gazdasági válság valós okainak kezelésénél mi sem könnyebb, mint ellenségképet alkotni a közvéleményben lévő indulatok elterelése céljából. Jellemző, hogy egy szigetországi felmérés szerint tíz britből nyolc továbbra is fenntartaná a román és bolgár munkásokra vonatkozó korlátozásokat” – magyarázta a politikus, aki pesszimista a tekintetben, hogy a kötelezettségszegési eljárás rövidtávon lényegi változásokat hozhat az egyre jobban az euroszkepticizmus felé sodródó szigetországi közvéleményben. „Pozitív fejleményeket inkább jövő év január elsejétől látok, amikor a britek meggyőződnek arról, hogy a szabad munkavállalás kiterjesztése a két országra nem fogja román és bolgár vendégmunkások tömeges beözönlését jelenteni” – zárta Winkler.

A Transindex Angliában élő romániai magyarokkal is elbeszélgetett a kérdésről. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a hétköznapok szintjén tapasztalható-e bevándorlásellenesség, éri-e hátrányos megkülönböztetés a román és bolgár munkavállalókat más munkavállalókkal szemben, és van-e valóságalapja annak a kijelentésnek, hogy Nagy-Britanniában alig lehet munkát találni, és alacsonyak a fizetések.

Munka, az van

A csíkszeredai születésű Bíborka szerint a sztereotípiákkal ellentétben az őshonos britek kedvesek, barátságosak, és talán túlzottan is udvariasak, bármiről képesek hosszú percekig beszélni megállás nélkül. Elmondása szerint legtöbbször ennek köszönhette a munkavállalás terén szerzett negatív tapasztalatait. „Kis túlzással jellemző, hogy hétfőn agyba-főbe dicsérnek, pénteken meg valami olcsó kifogásra hivatkozva elbocsátanak” – fogalmazott. Úgy vélte, a britek a bevándorlás folyamatát illetően nincsenek tudatában annak, hogy mit is „szabadítottak magukra”, a többség nincs tisztában a jelenség későbbi szociális-demográfiai következményeivel.

Interjúalanyunk szerint az álláshirdetések tömkelegéből kiindulva hamis és cinikus az a kijelentés, miszerint alig lehet munkát találni. „Túlzás nélkül állíthatom, hogy bármilyen munkakörben lehet állást találni, a lehetőségek jóval szélesebbek, mint otthon, de itt is minden az illető személy talpraesettségén múlik. A fizetések, a minimálbér jóval meghaladja a romániai átlagot akár egy takarító vagy pincér esetében is. Igaz, hogy a média folyamatosan a növekvő munkanélküliségről cikkezik, de ez szerintem az angol középosztályt érinti. Tapasztalataim szerint az angol cégek megbecsülik és értékelik az alkalmazottaikat, amennyiben az eleget tesz vállalásainak” – fogalmazott.

Hozzátette: a román és bolgár bevándorlókkal szemben határozottan érezhető ellenszenv jórészt a média hisztériakeltésének köszönhető. „Szinte hetente jelenik meg egy-egy írás román állampolgár által elkövetett lopásról, emberkereskedelemről. Kettős állampolgárként sokszor meg sem említem, hogy romániai vagyok, - a helyiek szerint akkor egyértelműen román vagyok - helyette csak simán magyarnak vallom magam. Többször megesett, hogy a fülem hallatára tettek csúnya, sértő megjegyzéseket a román állampolgárokra nézve. Sajnos egyértelműen hátrány a román állampolgárság, mind a nehezített munkavállalási eljárás, mind a rossz imázs és a negatív sztereotípiák miatt. Ismerek olyan esetet, hogy az illetőt román állampolgársága miatt alacsonyabb órabérrel alkalmazták, mint az ugyanazt a munkát végző más EU-s állampolgárságú személyt. Baráti körben esett meg, hogy főleg egyes éjszakai szórakozóhelyekre egyszerűen be sem engedik a román személyi igazolvánnyal rendelkezőket. Más nemzetiségű bevándorlókkal szemben tanúsított ellenszenvről nem tudok, bár a nagy lélekszámú lengyel bevándorló tömeget nem nézik jó szemmel. Általános megítélésük eléggé negatív, lusta, buta embereknek tartják őket. Az ázsiai, főleg dél-kelet ázsiai nőket viszont egyre nagyobb mértékben kedvelik házvezetői és gyerekgondozói munkakörben” – foglalta össze Bíborka.

„Basszus, nem nyaralni jöttünk Angliába!”

A nagyváradi Tünde szerint az igaz, hogy Angliában rossz az idő, de ő nem is nyaralni ment a szigetországba. „Hamis az a kijelentés, hogy alacsonyak a fizetések, és nincs munka. Anglia mind munkakínálatban, mind a fizetések tekintetében messze jobban teljesít, mint Románia” – fogalmazott. A szintén nagyváradi István rövidre fogta a válaszadást: nem igaz, hogy nincs munkalehetőség, és alacsonyak a fizetések.

Egy neve elhallgatását kérő alanyunk csak bátorítani tudja azokat, akik Angliában szeretnének szerencsét próbálni. „Könnyen lehet munkát találni, nagyrészt bevándorlóknak való munkát, mint pl. szolgáltatóipar és mezőgazdaság, de nincs lehetetlen. Aki dolgozni jön ide, azt nem érdekli az időjárás, örülhet, ha csak ennyi gondja van” – fogalmazott. Megjegyezte: nem ismer senkit, akit romániai származása miatt megkülönböztettek volna.

„Úgy érzem, ezek a dolgok tőlünk erednek, szégyelljük mivoltunkat, amit rányomunk az itteni társadalomra. Ugyanúgy emberszámba vesznek minket, mint bárki mást, az intézmények pedig annyira, emennyire a törvények engedik. Pl. nem kapsz hitelkártyát rögtön” – magyarázta. Hozzátette: a bevándorló-ellenes magatartás érződik ugyan, de ez nemcsak a románokra és a bolgárokra vonatkozik.

Tavaly volt egy felmérés ezzel kapcsolatban, munkaadókat kérdeztek meg, hogy mi a véleményük arról, hogy a bevándorlók elveszik az angol lakosság elől a munkát. A többség azt válaszolta, ha nem lennének vendégmunkásai, nem lenne, ki elvégezze a munkát, mivel az angolok nem végeznek el mindent. Forrásunk úgy vélte, a munkaerőpiaci korlátozások feloldásával özönleni fognak a román és bolgár munkavállalók, mivel a gyerektámogatás és sok más állami támogatás magas.

Kínai kasszás, pakisztáni, bangladesi árufeltöltő és lengyel biztonsági őr

A gyergyószentmiklósi Gabi is úgy tapasztalta, hogy az angolok barátságosak, kedvesek az idegenből érkezővel szemben, de nem érdekli őket az illető kultúrája, nemzeti sajátosságai, a nyelve. „Az őshonos angolok kiváltságosnak érzik magukat más nemzetekkel szemben, a kelet-európaiakat majdhogynem sajnálják is. Néha szarkasztikus megjegyzéseket is tesznek, jól kell beszéld a nyelvet, hogy ki tudd vágni magad. Szóval éreztetik, hogy nem egyszerre húztatok gatyát. Nem keverednek bevándorlókkal, szenvtelen, rideg nemzet, nem hívnak meg otthonukba, nem kötnek bensőséges barátságokat, és a lojalitást az emberi kapcsolatokban is kissé másként értelmezik, mint mi” – mondta. A munkavállalás és a fizetések kapcsán némileg más véleményen van, mint az előző megszólalóink.

Gabi szerint, nehéz olyan munkát találni, ahol gyenge, vagy közepes angoltudással el lehet helyezkedni. „A bevándorlók főleg ezekben érdekeltek, de sok esetben kiderül, hogy az iskolapadban szerzett angoltudás messze nem elegendő. Dolgoztam olyan üzletben, ahol a kasszában kínai tanárnő állt, a polcokat pakisztáni fogorvos és bangladesi telekommunikációs szakember töltötte fel, a biztonsági őr egy lengyel mérnök volt, míg a brit üzletvezetőnek semmilyen végzettsége nem volt” – vázolta. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy sok cégnél kötelező, hogy az alkalmazottaik között bizonyos százalékban legyenek különböző kisebbségek, kényesen odafigyelnek erre, nehogy diszkriminációval vádolják őket.

Úgy tapasztalta, hogy az angolok toleránsak, befogadóak, de ugyanezt elvárják a bevándorlóktól is.

„Elvárják, hogy beszéld a nyelvet, dolgozz, és alkalmazkodj ehhez a társadalomhoz. Elfogadják az egyre szaporodó mecseteket, a kulturális és vallási szokásaikat őrző muzulmánokat, de a péntek az munkanap számukra is, és a Ramadán idején is dolgozniuk kell. Viszont elítélnek minden olyan bevándorlót, aki állami segélyekhez folyamodik, kihasználja az egészségügyi rendszert. Az én városomban románokkal és bolgárokkal még alig találkoztak, de a szomáliaiakat kifejezetten ellenszenvesnek tartják, ugyanakkor a jó hírünket már hallották. Az angolok a cigányok országaként ismernek minket, Drakula és Hagi nevén kívül ritka, akinek Ceauşescu neve is beugrik. Mivel véleményt egyelőre az utcasarkon harmonikázó aranyfogúak, a zsebtolvajok és a kolduló rokolyások láttán formálhatnak, nem csoda, ha nem várnak minket tárt karokkal” – zárta alanyunk.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS