Mit kell tudni az Európai Polgári Kezdeményezésről?
szerk. 2013. április 12. 10:09, utolsó frissítés: 10:09Az erdélyi magyar politikai és civil szervezetek az európai szintű kisebbségvédelmi szabályozás kialakításának eszközét látják a polgári kezdeményezésben. Összefoglaltuk a lényeges tudnivalókat.
Mi az európai polgári kezdeményezés (EPK)?
Az EPK jogalkotási javaslat előterjesztésére kéri az Európai Bizottságot olyan ügyekben, amelyeknél az EU hatáskörébe tartozik a jogszabályok alkotása. A polgári kezdeményezést a 27 uniós tagország közül legalább 7-ből származó, legkevesebb 1 millió uniós polgárnak kell támogatnia. A 7 tagállam mindegyikében össze kell gyűjteni a minimálisan szükséges számú aláírást. Az EPK hivatalosan 2012. április elsején lépett érvénybe, és a Lisszaboni Szerződés vezette be. Az Európai Unió a polgári kezdeményezéssel lehetőséget teremt az állampolgárok számára, hogy közvetlen módon befolyásolják a döntéshozási folyamatot.
Mire lehet javaslatot tenni polgári kezdeményezés formájában?
Bármely olyan területre vonatkozóan lehet polgári kezdeményezést indítani, amelyen a Bizottság hatáskörébe tartozik a jogalkotási javaslatok előterjesztése. Ilyen terület például a mezőgazdaság, a közlekedés és a közegészségügy.
Lehet-e olyan kezdeményezést indítani, amely ellentétes egy másik folyamatban lévő kezdeményezéssel?
Igen, e tekintetben nincsenek korlátozások. A szabályozás azt sem tiltja, hogy ugyanabban a tematikában több kezdeményezés induljon.
Ki szervezhet európai polgári kezdeményezést?
Polgári kezdeményezés indításához a polgároknak ún. polgári bizottságot kell alakítaniuk, amely legalább 7 olyan uniós polgárból áll, akik állandó lakóhelyük szerint legalább 7 különböző tagállamot képviselnek. Azok az uniós polgárok lehetnek a polgári bizottság tagjai, akik elérték az európai parlamenti választásokon való részvételre jogosító életkort, azaz a 18 évet. Ez alól Ausztria képez kivételt, ahol 16 év a korhatár. Szervezetek nem indíthatnak polgári kezdeményezést. Azonban a szervezetek népszerűsíthetnek vagy támogathatnak kezdeményezéseket, amennyiben azt teljes átláthatóság mellett teszik. A polgári bizottságnak a kezdeményezést nyilvántartásba kell vetetnie, mielőtt elkezdené gyűjteni a támogató nyilatkozatokat a polgároktól. A szervezőknek a nyilvántartásba vétel visszagazolását követően egy évük van az aláírások összegyűjtésére.
Milyen lépésekből áll az eljárás?
A procedúra szakaszai a következők: a polgári bizottság előkészítése és felállítása, a javasolt kezdeményezés nyilvántartásba vétele (max. 2 hónap), az online gyűjtési rendszer megfelelőségének igazolása (max. 1 hónap), támogató nyilatkozatok gyűjtése papíron és/vagy online (max. 12 hónap), a támogató nyilatkozatok ellenőrzése (max. 3 hónap), a kezdeményezés benyújtása az EB-hez, az EP-ben tartott nyilvános meghallgatás és az EB válasza (max. 3 hónap).
Ki írhat alá polgári kezdeményezést és hogyan?
A polgári kezdeményezést bármely uniós polgár aláírhatja, amennyiben betöltötte az európai parlamenti választásokon való részvételre jogosító életkort, a 18. évet. Ez alól Ausztria képez kivételt, ahol 16 év a korhatár. Azoknak a polgároknak, akik támogatni szeretnének egy kezdeményezést, papír- vagy elektronikus formátumban ki kell tölteniük egy, a támogató nyilatkozatok gyűjtésére szolgáló űrlapot.
Mi történik, ha összegyűlt az egymillió aláírás?
Az EB megvizsgálja a kezdeményezést és a beérkezésétől számított 3 hónapon belül fogadja a szervezőket, akik ismertethetik a kezdeményezésben felvetett kérdéseket. A szervezőknek lehetőségük nyílik arra, hogy kezdeményezésüket az EP-ben megtartott közmeghallgatáson ismertessék. Az EB hivatalos választ fogad el, amelyben megfogalmazza és megindokolja, hogy válaszként a polgári kezdeményezésre milyen lépésekre kíván javaslatot tenni, illetve azt is megindokolja, ha a kezdeményezés nyomán nem javasol lépéseket. Az EB ugyanakkor nem köteles a kezdeményezés nyomán jogalkotási javaslatot előterjeszteni. Amennyiben a jogalkotási javaslat előterjesztése mellett dönt, a szokásos procedúra indul el: az EB javaslata a jogalkotó - EB és/vagy ET – elé kerül, elfogadása esetén jogszabállyá válik.
Léteznek-e polgári kezdeményezések az egyes tagállamokon belül?
A tagállamok többségében – akár nemzeti, regionális vagy helyi szinten – már létezik népi kezdeményezés. Országos szinten létezik például a következő országokban: Ausztria, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia. Regionális szinten Ausztriában, Hollandiában, Németországban, Spanyolországban és Svédországban. Helyi szinten a következő államokban: Belgium, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Szlovénia. Az EU-n kívül pedig az Egyesült Államokban és Svájcban is létezik népi kezdeményezés.
Több erdélyi magyar politikai és civil szervezet is indított EPK-t kisebbségvédelmi témában. Melyek ezek?
Az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása érdekében három kezdeményezés is folyamatban van. Az RMDSZ 2011. áprilisában határozatot fogadott el, mely szerint élni kíván a polgári kezdeményezés kínálta lehetőségekkel az európai szintű kisebbségvédelmi keretszabályozási csomag (Minority SafePack) kialakítása érdekében. A kezdeményezést az RMDSZ az Európai Nemzetiségek Föderális Uniójával (FUEN) közösen, a többi európai őshonos kisebbség képviselőivel konzultálva dolgozza ki. Célja, hogy kisebbségvédelmi javaslataival az EU szintjén jelenleg nem létező kisebbségi politika és kisebbségi keretszabályozás alapjait lefektesse.
A Minority SafePack kiterjed az alapvető jogokra, az állampolgári jogokra, a diszkriminációmentességre, a kulturális és nyelvi jogokra, a régiófejlesztési és területi kohézióra, oktatásra, audiovizuális médiára. Az EPK-hoz csatlakozott a Dél-tiroli Néppárt, a FUEN, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja (MKP), a Breton Kulturális Intézet, a YEN (Európai Ifjúsági Szervezet) valamint a Régiók Bizottsága is kedvezően értékelte. Az ütemterv szerint május 23-án, Kolozsváron mutatkozik be az a kiemelkedő közösségi képviselőkből álló polgári bizottság, amely hivatalosan jegyzi be a kisebbségi kezdeményezést az EB-nél. Az aláírásgyűjtés idén szeptemberben kezdődhet.
Az SZNT 2008. februárjában határozott arról, hogy uniós szintű szabályozást kezdeményez az EU-ban élő, szülőföldjükön őshonos népek és népcsoportok jogaira vonatkozóan, különös tekintettel az önrendelkezés jogára. Céljuk egy olyan uniós szintű jogszabály elfogadtatása, amely a nemzeti, nyelvi, kulturális sajátosságokat őrző európai régiókat megvédi a hátrányos gazdasági megkülönböztetéstől, illetve úgy biztosítja gazdasági fejlődésüket, hogy regionális identitásuk közben ne sérüljön, vagyis nemzeti, nyelvi, kulturális sajátosságaik változatlanul fennmaradjanak.
Az SZNT szerint ezt úgy lehet elérni, ha az adott régiók számára biztosítják a regionális önkormányzás többlethatáskörökkel felruházott intézményeit, amelyeknek elegendő hatáskörrel kell rendelkezniük a régió sajátosságainak fenntartásához, és megfelelő gazdasági fejlődéséhez, hogy az EU átfogó, harmonikus fejlődése fenntartható legyen, és ezzel párhuzamosan kulturális sokszínűsége is fennmaradjon. A javasolt EPK címe: Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért. Javasolják, hogy az EU kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Az SZNT polgári kezdeményezését az MPP is támogatja.
Az EMNP és az EMNT március 22-én nyújtotta be a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek védelméről szóló EPK szövegtervezetét az EB-hez. Az EMNP elsősorban az Európai Szabad Szövetségbe(EFA) tömörült regionalista és autonomista pártok segítségére számít az őszi aláírásgyűjtés során.
Nem oltják ki egymást ezek a kezdeményezések?
A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) szervezetei egyetértettek abban, hogy amennyiben ezeket a tervezeteket nem lehet egyetlen közös szövegbe foglalni, ez esetben a magyar-magyar szolidaritás jegyében minden olyan kezdeményezést támogatni fognak, amely az EB regisztrációs szűrőjén átjut.