Az alkotmányról Románia alkotmányát az alkotmányozó gyűléssé átalakult parlament 1991 november 21-én fogadta el, és az 1991 december 8-án tartott jóváhagyó népszavazás után lépett hatályba. Az Alkotmányt a 2003. évi 429-es törvény módosította, amit a 2003 október 18-19-én tartott népszavazás hagyott jóvá. Nyomtatott formában az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány (Kolozsvár, 2003; a bevezetőt írta Varga Attila és Veress Emőd) kiadásában jelent meg.

1. szakasz – A román állam
(1) Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam.
(2) A román állam kormányformája a köztársaság.
(3) Románia demokratikus és szociális jogállam, amelyben a román nép demokratikus hagyományainak és az 1989. decemberi Forradalom eszményeinek szellemében, az emberi méltóság, az állampolgárok jogai és szabadságai, az emberi személyiség szabad fejlődése, az igazságosság és a politikai pluralizmus a legfelsőbb értékeket képviselik, és garantáltak.
(4) Az állam a hatalmak – a törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás – elválasztásának és egyensúlyának elvei szerint van megszervezve, az alkotmányos demokrácia keretében.
(5) Romániában az Alkotmánynak, a felsőbbségének, és a törvényeknek a betartása kötelező.

2. szakasz – A szuverenitás
(1) A nemzeti szuverenitás a román nép sajátja, amely azt szabad, periodikus és tisztességes választásokon megalakult képviseleti szervein, valamint népszavazáson keresztül gyakorolja.
(2) Egyetlen csoport vagy személy sem gyakorolhatja a szuverenitást saját nevében.

3. szakasz – A terület
(1) Románia területe elidegeníthetetlen.
(2) Az ország határait organikus törvény szentesíti, a nemzetközi jog elveinek és általánosan elfogadott szabályainak betartásával.
(3) Közigazgatási szempontból, a terület községek, városok és megyék szerint van szervezve. A törvény feltételei között, egyes városokat municípiummá lehet nyilvánítani.
(4) A román állam területére idegen népességek nem telepíthetők vagy kolonizálhatók.

4. szakasz – A nép egysége és az állampolgárok egyenlősége
(1) Az állam alapja a román nép egysége és állampolgárainak szolidaritása.
(2) Románia az összes állampolgárának közös és oszthatatlan hazája, fajtól, nemzetiségtől, etnikai eredettől, nyelvtől, vallástól, nemtől, véleménytől, politikai hovatartozástól, vagyontól vagy társadalmi származástól függetlenül.

5. szakasz – Az állampolgárság
(1) A román állampolgárság organikus törvényben előírt feltételek között szerezhető meg, tartható meg vagy veszthető el.
(2) A román állampolgárság nem vonható vissza azoktól, akik születésüknél fogva szerezték meg.

6. szakasz – Az identitáshoz való jog
(1) Az állam elismeri és biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kifejezéséhez.
(2) A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek identitásának megtartását, fejlesztését és kifejezését célzó állami védő intézkedéseknek meg kell felelniük a többi román állampolgárhoz viszonyítva az egyenlőség és a diszkrimináció tilalma elveinek.

7. szakasz – A külföldi románok
Az állam támogatja az ország határain kívüli románokkal való kapcsolattartást, és cselekszik az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzéséért, fejlesztéséért és kifejezéséért, tiszteletben tartva annak az államnak a törvényeit, amelynek az állampolgárai.

8. szakasz – A pluralizmus és a politikai pártok
(1) A román társadalomban a pluralizmus az alkotmányos demokrácia feltétele és biztosítéka.
(2) A politikai pártok a törvény feltételei között alakulnak meg és folytatják tevékenységüket. Hozzájárulnak az állampolgárok politikai akaratának meghatározásához és kifejezéséhez, a nemzeti szuverenitás, a területi integritás, a jogrend és a demokrácia alapelveinek betartásával.

9. szakasz – A szakszervezetek, a munkáltatói szervezetek és a szakmai egyesületek
A szakszervezetek, a munkáltatói szervezetek és a szakmai egyesületek alapszabályzataiknak megfelelően alakulnak meg és tevékenykednek, a törvény feltételei között. Hozzájárulnak a tagjaik jogainak megvédéséhez és szakmai, gazdasági és szociális érdekeinek érvényesítéséhez.

10. szakasz – Nemzetközi kapcsolatok
Románia az összes állammal békés kapcsolatokat tart fenn és fejleszt, és ebben a keretben jó szomszédsági kapcsolatokat, a nemzetközi jog alapelveire és általánosan elfogadott többi szabályára alapozva.

11. szakasz – A nemzetközi jog és a hazai jog
(1) A román állam kötelezi magát, hogy következetesen és jóhiszeműen teljesítse az általa részes félként aláírt szerződésekből fakadó kötelezettségeket.
(2) A Parlament által a törvénynek megfelelően ratifikált szerződések a hazai jog részét képezik.
(3) Amennyiben egy nemzetközi szerződés, amelyben Románia részes fél lesz, az Alkotmánnyal ellentétes rendelkezéseket tartalmaz, ratifikálása csak az Alkotmány módosítása után lehetséges.

12. szakasz – Nemzeti jelképek
(1) Románia zászlaja háromszínű: a színek függőlegesen vannak elhelyezve, a zászlórúdtól kiindulva a következő sorrendben: kék, sárga, piros.
(2) Románia nemzeti ünnepe december 1-je.
(3) Románia nemzeti himnusza a „Deşteaptă-te române”.
(4) Az ország címerét és az állam pecsétjét organikus törvény állapítja meg.

13. szakasz – A hivatalos nyelv
Romániában a román nyelv a hivatalos nyelv.

14. szakasz – A főváros
Románia fővárosa Bukarest municípium.